„Hull a pelyhes fehér hó, jöjj el kedves Télapó…”
Biztos vagyok benne, hogy mindenki tudná folytatni a közismert karácsonyi éneket, de abban már kevésbé vagyok biztos, hogy mindenki ismeri a „kedves Télapó” történetét. Ez persze nem meglepő, hiszen a Mikulást számtalan legenda, mese és több mint 1000 éves, hitelesnek számító források veszik körül, így nem meglepő, hogy valamennyi nemzet és vallás némiképpen a saját képmására formálta. De pontosan, hogyan született meg a mai Mikulás és miként jutott el Japánba?
Ha objektívek szeretnénk maradni, akkor az ezeréves forrásokra kell támaszkodnunk, melyekből megállapíthatjuk, hogy a mai Mikulás legendái Szent Miklósra vezethetők vissza. Mürai Szent Miklós a katolikus és görögkeleti egyházak szentje, aki elsősorban a gyermekeket és diákokat védelmezi. Halála napja Kr.u. 343. december 6-ra tehető, így ezért ennek a napnak a hajnalán várjuk, hogy eljöjjön hozzánk a Mikulás, továbbá a Miklós névnapot is ezen a napon ünnepeljük. Feltételezhetően innen ered végül a Mikulás név. A ma ismert történeteit azokra a legendákra alapozhatjuk, amik jócselekedeteiről szólnak, miszerint szétosztogatta tetemes vagyonát a rászoruló családok között. Innen ered a Mikulás azon tulajdonsága, hogy megajándékozza a jó gyerekeket, illetve virgácsot oszt a rosszaknak. Elvégre is Ő egy szent, aki „ítélkezhet” a jókról és rosszakról.
A hivatalosnak mondható források idáig tartanak és itt lépnek be a történetbe a különböző nemzeti és kultúrájú népcsoportok meséi. A történetek egymás meséiből is táplálkoznak, hiszen a kereszténység nyugatra törésével átvett pogány szokásokat. Magyarországon kezdetekben a Miklós-napi szokások olyan Mikulásról szóltak, aki lánccal űzi el a gonoszt. Később ez oda vezetett, hogy a „hagyományőrzők” lánccal verték meg a járókelőket az utcán, így be kellett tiltani a népszokásoknak ezt a formáját. Innen származik a „Láncos Miklós” kifejezés. Másik példának megemlíthető a vikingek és Odin története, aki a téli napforduló idején szekeréről ajándékozta meg népét az éjszaka folyamán. Ez a hiedelem a mai napig helytállónak számít a Mikulás legendáiban és képi ábrázolásaiban.
Sok vita kering a Mikulás ábrázolásáról. Ha Szent Miklósról szeretnénk példát venni, akkor feltehetőleg csak a szakáll és a püspöki süveg az, ami valószínűsíthetőnek mondható. A Mikulást körülvevő krampuszok az ördögök megfelelője, ami noha ellentmondásos lehet a jóságos Télapó mesével, mégis van vallási alapja. A további elemek viszont már teljesen követhetetlenek. Egy 1928-as magyar mesekönyvben már úgy ábrázolták a Mikulást, amilyennek ma is ismerjük, azonban sokan azzal érvelnek, hogy a ma ismert végső képet a Coca-Cola alkotta meg. Ez azért lehet ellentmondásos, mert a világhírű üdítőmárka 1931-ben használta először a Mikulást a kampányai során. Bizonyos források szerint a Mikulást zöld színű ruha illeti meg, míg a piros szín pusztán arra vezethető vissza, hogy ez a Coca-Cola hivatalos színe. Talán legtöbbünkben úgy él a Mikulásról megalkotott kép, hogy egy kövér, kedvesarcú szakállas bácsi mosolyog ránk kólával a kezében, és ha túlzásokba szeretnék esni, akkor még a kamiont is a háttérbe képzelem…
A mai kor Mikulását a finn, Joulupukki testesíti meg, aki élő személy, így lényegében életre kelti ezt az ősi legendát. Saját postai címmel rendelkezik, így a gyerekek megírhatják neki a karácsonyi kívánságlistájukat, sőt akár találkozhatnak is vele.
Sajnálatos, hogy mára szinte teljesen megkopott Szent Miklós példamutató tetteinek története, melyre az egész mikulásnap felépül és lényegében ma már sokkal inkább a kereskedők ünnepe lett az egész egykori vallási alapokon nyugvó ünnep.
Japánban van mikulás?
Japánba már csak az úgymond modern Mikulás szellemisége jutott el, ami elsősorban az ügyes marketingszakemberek munkásságát dicséri. Japánról elmondható, hogy a mai napig erőteljesen ügyel értékeinek megőrzésére, így Szent Miklós legendájának szinte esélyem sem volt, hogy erős gyökeret eresszen abban a zárkózott országba, mely elsősorban a sintó vallást követi. Ezzel magyarázható, hogy Japánba semmilyen mélyebb töltéssel nem rendelkezik a Mikulás, mint a karácsonyi vásárlási láz.
Nagy Zoltán
Inter Japán Magazin
