A Nissan volt vezére, Carlos Ghosn nyílt levélben indított frontális támadást Maszako Miro, japán igazságügy-miniszter ellen. A Financial Times-ban leközölt levelében Ghosn, a japán igazságszolgáltatási rendszer áldozataként állítja be saját magát és konkrét vádakat fogalmazott meg a miniszter ellen.
„A kettős mérce és a hamis információk áldozata vagyok!”
Ezzel a címmel jelent meg a Nissan vezérének írása, melynek fő üzenete, hogy „a japán igazságszolgáltatási rendszer teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a gyanúsítottak és vádlottak emberi jogait”. Megállapításait a 2018 novemberi letartóztatása óta tartó „meghurcoltatásaira” alapozza. Elmondása szerint erőszakkal elszakították a családjától és barátaitól, közben olyan bűnöket akartak vele elismertetni, amiket sosem követett el. Ezen felül panaszt fogalmazott meg fogva tartásának körülményeiről és az elhúzódó jogi eljárásokról.
A tárgyalás időpontját 14 hónapon belül sem sikerült kijelölni, emellett „részrehajlások” is tetten érhetők a japán igazságszolgáltatásban. Ilyen egyenlőtlen feltételeket eredményezhet az a jogi előírás is, miszerint a vád képviselője nem köteles megmutatni a felhasználni kívánt bizonyítékokat a védelemnek.
A hosszas jogi huzavona után végül lehetősége volt Ghosn-nak letenni az óvadékot és feltételesen szabadlábra helyezték. A szigorú felügyelet ez után is megmaradt és még csak azt sem engedték meg neki, hogy feleségével tartsa kapcsolatot. A volt Nissan-vezér úgy ítélte meg, hogy az igazságtalan, karaktergyilkos támadások ellehetetlenítik a tisztességes jogi eljárásban, így nem látott mást megoldást, meg kellett szöknie Japánból. A szökésről nem nyilatkozott, így csak feltételezések vannak annak körülményeiről, de sajtóhírek szerint tokiói házából végül egy készülékszállításra használt ládában sikerült Ghosnt kimenekíteni. Ezt követően Oszakából egy magánrepülőgéppel utazott el Törökországba, majd meg sem állt szülőhazájáig, Libanonig.
Carlos Ghosn a mai napig ragaszkodik korábbi állításaihoz és pusztán hamis vádaskodásnak tartja azt, amit Japánban közölnek róla. A sikkasztási, adócsalási vádakról és az olyan magánjellegű tartozások kifizetéséről, amit a Nissan fizetett ki, csak úgy nyilatkozott, hogy:
„Azok legitim kifizetések voltak, amit több magas rangú vezető is jóváhagyott a Nissannál.”
A történethez hozzátartozik, hogy a háttérben olyan vélelmezett hatalmi harcok folytak a Nissan esetében, melyek alapjában véve tüntetik fel új színben az egész történetet.
Az egész hatalmi harc akkor kezdődött, amikor 20 éve a Renault bevásárolta magát az akkor éppen a csőd szélén álló japán autógyárba. Az akkori újra szerveződést Ghosn látta el. A francia sajtó elismerte, hogy valóban folytak hatalmi harcok az utóbbi években a cég életében. Állításuk szerint a Nissan japán felsővezetése megpróbálta átvenni az irányítást a Renault többségi tulajdona felett. Szárnyra kaptak olyan hírek is, amik arról szóltak, hogy felrúghatják a két évtizedes szövetséget, de ezt mind két cég határozottan cáfolta.
Ahogy Ghosn ügyében, a Renault-Nissan hatalmi harcról sincsenek teljesen megbízható források, de az biztos, hogy a Nissan vállalat pr-jének nem tett jót a jogi huzavona. Részvényeik 30%-os visszaesést produkáltak, piaci értéke 10 milliárd dollárral csökkent, 95%-al zuhant a nyeresége és 12.500 munkahelyet megszüntettek.
Ghosn – aki szerint a mai napig nem teszik lehetővé neki, hogy érdemben tisztázhassa magát – végül így összegezte levelét:
„Tisztelem a japánokat és a kultúrájukat, de meglátásom szerint a jelenlegi vezetőinél jobbat érdemel az ország.”
Nagy Zoltán
Inter Japán Magazin
