Obon ünnep (お盆)

Obon Ünnep Egy buddhista szertartás mely során tiszteletüket fejezik ki az ősök előtt. Általában egy ‘lelki oltárt’ (sórjódana)) állítanak fel a bucudan (buddhista családi oltár) előtt, hogy ezzel köszöntsék az ősök szellemeit. Általában megkérnek egy papot, hogy jöjjön el és olvasson fel a szútrából (tanagjó). A hagyományos előkészületek között szerepel a sír helyének megtisztítása és egy útvonal felállítása egészen a házig, és szalma biztosítása a lovaknak vagy ökröknek az ősök szállítására. Az üdvözlő tűz (mukaebi), amit 13-án állítanak fel és az elbocsátás tüze, amelyek 15-én vagy 16-án az utat hivatottak…

Olvass tovább!

Felejtető gyömbért evett (Tréfás mese)

Faluvégi fogadóban, erdőszéli megszállóban, ott esett meg ez az eset, történetünk ott történt meg. Fukar egy pár voltak nagyon, csapláros is, meg az asszony; éjjel-nappal zsugorgattak, csak pénz után áhítgattak. Alkonyodó nyári estén, holdas este közeledtén, jön egy utas nagy útjáról, távol világ távoláról s elcsigázva, eltikkadva, betér a kis faluvégi, erdőszéli fogadóba. Kér kényelmes kamarácskát, átaludni csendes, békés éjszakáját. Módra vallott selymes, bolyhos kimonója, dagadozó dús cókmókja s rántván egyet jobbik vállán, vállon lógó bő plundráján, csengett, pengett pénz ezüstje, nagyot csörrent pénzzel tele erszénykéje. Csaplárosék vendégüket nyájaskodva köszöntgetik,…

Olvass tovább!

Interjú Mónus József világbajnok íjásszal

Mónus József Fehér Farkasnak 161 győzelme van: hat világbajnoki címe, 3 eurázsiai bajnoki címe, 17 világrekordja, ebből 653 méteres az erguni távlövése. Zalaegerszegen megrendezett pozsonyi csata megemlékező ünnepségen, mint díszvendég volt jelen. A megemlékezésen jelen volt Balaicz Zoltán Zalaegerszeg Megyei Jogú Város polgármestere, illetve Dr. Rumi Kriszta, a Zala Megyei Kormányhivatal főigazgató asszonya is. fotó: Magyar Fórum És most a riport: Tisztelettel köszöntöm Mónus József sokszoros cél- és távlövő íjász világbajnokot és világrekordert Zalaegerszeg Megyei Jogú Városban egyúttal, mint a pozsonyi csata 1109. évfordulója alkalmával megrendezett ünnepség díszvendégét. Többen feltételezik,…

Olvass tovább!

Női szamurájok

Japán történelme és kultúrája igen sokszínű és változatos. A feudális társadalomban, a 12. századtól egészen a 19. századig a nőknek nem volt egyszerű elhelyezkedni a mindennapokban. Az akkori sztereotípiák szerint a nőket csak „szülőgépeknek” tartották, a férfiak eszközként tekintettek rájuk, pedig ez nem volt mindig így. Ha Japánra gondolunk, általában a hatalmas harcosok, a híres szamurájok jutnak eszünkbe először. Ők a japán nemes osztályból kikerült kardforgatók voltak. Egy zárt társadalmi csoportot alkottak, ahová semmilyen külső ember nem kerülhetett be. Elsődleges feladatuk a hűbéruruk védelme, és a halálukig tartó szolgálata volt.…

Olvass tovább!

Emberként reagál Geminoid F robot 📺

      Az 1 méter 70 centi magas robot képes mozgatni a szemét, reagál a szemkontaktusra és felismeri a testbeszédet. Ezenkívül tud mosolyogni, mozgatni tudja a szemöldökét és a száját. Ráadásul képes lemásolni az emberi arckifejezéseket. A bőre gumiból van, és arra tervezték, hogy úgy viselkedjen, mint egy hús-vér ember. A női arcú robot még járni nem tud, kerekesszékkel lehet mozgatni, de ami késik, nem múlik! A Geminoid F jelenleg 108 600 dollárba (mintegy 25 millió forintba) kerül. A Szajonara című japán filmben Leona néven már szerepelt, és Fukada Kodzsi…

Olvass tovább!

Meggyalázták a japán-magyar barátság váci szimbólumát

Meggyalázták a japán-magyar barátság váci szimbólumát A barátság és a városok közötti kapcsolatok szimbólumaként 2010. nyarán Vác testvérvárosai fákat ültettek a révhez közel található Testvérvárosi parkban. A rongálás és vandalizmus egészen eddig a hétig elkerülte a facsemetéket – még a kemény tél viszontagságait is átvészelték, és már rügyezni kezdtek. Valakinek – ki tudja miért – útban volt a japán testvérvárosából Yurihonjo-ból tavaly városunkban járt delegáció által ültetett fa, mert az illető a hét elején elfűrészelte a fa törzsét. „Profi munka” volt: az alábbi képen is látható, hogy nem egy „egyszerű”…

Olvass tovább!

Mérget evett három kis bonc (Tréfás mese)

Bonc apóka imádkozik templomában, nem zavarják áhitatos nyugalmában. Torkos öreg volt apóka s hogyha akadt valamelyes jó falatka, dehogy jutott, dehogy adott más fiának, se bál­vány­nak, se barátnak. Boncnövendék három legény, csak úgy tengtek, csak úgy lengtek nagyszűkecskén; ha volt mit, hát eddegéltek, sovány konyhán, rizsen, teán éldegéltek. Ül Bonc apó bálványtele cellájában, áhítatos mormogásos imádságban; néző szeme tekintete merevedik, rá egy polcra szegeződik. Odalentről vigyáz rája, odafentről fénylik, ragyog csuporkája, tetéstele gyümölcsízzel, ínycsiklandó csemegével. Felsandítgat fel a polcra, félszem vigyáz három boncra; gyanú fészkel szent szívében, nem hisz három…

Olvass tovább!

Rendkívűli MEGHÍVÓ /RerTár Szolnoki Repülőmúzeum EXTRÉM PROGRAMJA

Kamikazek – A Busidó fiai Szeretettel hívjuk az érdeklődőket a RepTár Szolnoki Repülőmúzeum harmadik könyvének kiadása alkalmából szervezett könyvbemutatóra, valamint egy különleges időszaki kiállítás megnyitójára. Doma-Mikó István: Kamikazek – A Busidó fiai Időpont: 2024. április 20. 11:00 óra Moderátor: Bajnai Zsolt A szerző, Doma-Mikó István, író, királyi udvari festőművész, főiskolai tanár és kamikaze-kutató. 50 éve él Japánban, riportokat készített és barátságokat kötött életben maradt kamikaze pilótákkal. Az olvasmányos regényben, egy öreg kamikaze visszaemlékezésein keresztül megismerhetjük, kik voltak azok a 17-26 éves élni vágyó japán fiatalok, akikben a hazaszeretet legyőzte az…

Olvass tovább!

Dénes Mirjam: Táncoló gésák és lopakodó szamurájok

Japán izoláltságának 1853-as hivatalos megszűnésével e távoli ország kultúrája az érdeklődés középpontjába került, általános európai kortünetként. Nyugat-Európában ez az érdeklődés a világkiállítások japán pavilonjainak közönségsikerében és a műgyűjtésben, valamint a korszakban alkotó művészek munkáiban felfedezhető stílusjegyekben nyilvánult meg, mely jegyek a klasszikus japán ábrázolás megismeréséből származtak. Franciaországban főként az impresszionista és posztimpresszionista festők munkáiban, hazánkban pedig Németországhoz hasonlóan főként a szecesszióval együtt jelentkezett a japán művészet hatása, s jelentős szerepe volt a modern képzőművészeti „izmusok” kialakulásában. E műalkotásokban a művészettörténet a régi klasszikus japán ábrázolás hatását véli felfedezni, s a…

Olvass tovább!

Életfa Iskola Keszthelyen

Életfa Iskola Keszthelyen. Alapítványi iskolánk japán pedagógusok és művészek adományaiból Okuma Nobuko neves japán zenepedagógus kezdeményezésére jött létre. A japán adományozók valamennyien olyan emberek voltak, akik példának tekintették Kodály Zoltánnak és Bartók Bélának azt a tevékenységét, amelyet a magyar kultúra megmentése és megőrzése érdekében tettek. Ennek szép példáját látták a keszthelyi Életfa óvodában. Az óvodában megismert szellemiséget, és módszereket nagy tisztelettel tanulmányozták, és ezt a felfogást terjesztették Japánban is. Ennek folytatását szerették volna látni iskolai körülmények között, példaként állítva japán pedagógusoknak.   Az iskolát Okuma Nobuko és M. Komáromi Gyöngyi…

Olvass tovább!