A szilveszter a második legfontosabb ünnep Japánban. Este 11 óra körül összegyűlik a család, és együtt esznek toshikoshi sobát vagy toshikoshi udont. A hosszú tészta jelképezi az óévből való átmenetet az új évbe. Éjfélkor pedig együtt elmennek egy szentélybe imádkozni. A buddhista szentélyekben ilyenkor 108-szor kongatják meg a harangot. A vallás szerint ugyanis az emberben 108 bűnös vágy található. A kongatással azonban megszabadulunk ezektől a vágyaktól, és tisztán léphetünk az új esztendőbe.
Olvass tovább!Szerző: Doma-Mikó
Japán újévi készülődés
Az év végi és újévi hagyományok minden országban eltérőek. A japánok a következőképpen készülnek az újévre: Az egész házat kitakarítják Nem egy szokásos takarításról van szó, hanem szó szerint a pincétől a padlásig minden szögletet megtisztítanak. A sintó vallásban létezik a Toshigami (年神様), nevű Isten aki évente egyszer, újévkor jön el hozzánk és jólétet hoz. A Toshigamit illik tiszta házban fogadni. Újévi üdvözlőlapokat (年賀状, nengajo) küldenek Minden év végén az erre a célra készített lapokat küldenek a barátoknak, ismerősöknek, üzletfeleknek. A lapokra általában a tizenkét kínai állatövi jegy közül…
Olvass tovább!Szenteste és karácsony ünnepe
A karácsony története, és ami megmaradt belőle A magyar kultúrában az év legfontosabb ünnepe a karácsony. Ezer éves történettel rendelkezik, melynek gyökerét sajnos kezdjük elfelejteni. Érdemes áttekinteni, honnan is ered a karácsony és annak szokásai, miként köthető hozzá Jézus Krisztus és, hogyan kezdjük elfelejteni az ünnep keresztény mivoltát. A karácsony latinul Nativitatis Domni, azaz az Úr születését jelenti. A karácsony és Jézus születésének idejéről is megoszlanak a vélemények, de a nyugati kereszténység december 25-én ünnepeli a karácsonyt és vele együtt Krisztus születését, mely elsősorban a téli napforduló időpontjára utal. Ezen…
Olvass tovább!Japán Szenteste
Japánban a Karácsony nem vallási ünnep, hiszen nincs sok keresztény az országban. Az ünnepet december 24-én, Szentestén tartják. A párok éttermbe mennek, illetve megajándékozzák egymást, a gyerekeknek partikat tartanak. A tipikus japán karácsonyi étel a rántott csirke, illetve a piskóta. Japánban a Karácsony nem nemzeti ünnep, minden hivatal és üzlet normál nyitvatartással működik.
Olvass tovább!December 23: Akihito császár születésnapja (天皇誕生日)
Ezen a napon a Császár és Császárné megjelennek a Császári Palota erkélyén, és fogadják az egybegyűlt tömeg jókívánságait. Inter Japán Magazin
Olvass tovább!Mikulásnap
Mikulásnapon szeretettel üdvözlünk minden kedves magyar és japán gyereket! Az Inter Japán Magazin szerkesztősége
Olvass tovább!A magyar mikulásnap története
„Hull a pelyhes fehér hó, jöjj el kedves Télapó…” Biztos vagyok benne, hogy mindenki tudná folytatni a közismert karácsonyi éneket, de abban már kevésbé vagyok biztos, hogy mindenki ismeri a „kedves Télapó” történetét. Ez persze nem meglepő, hiszen a Mikulást számtalan legenda, mese és több mint 1000 éves, hitelesnek számító források veszik körül, így nem meglepő, hogy valamennyi nemzet és vallás némiképpen a saját képmására formálta. De pontosan, hogyan született meg a mai Mikulás és miként jutott el Japánba? Ha objektívek szeretnénk maradni, akkor az ezeréves forrásokra kell támaszkodnunk, melyekből…
Olvass tovább!Sicsi-Go-Szan (七五三, sicsi-go-szan): 7, 5, 3 éves gyermekek ünnepnapja
A Sicsi-Go-Szan a 3 és 7 éves lányok, illetve a 3 és 5 éves fiúk fesztiválja, melyen a gyermekek növekedését és jólétét ünnepeljük. A gyermekeket kimonóba öltöztetik, és elmennek a szentélybe. H-guchi Inter Japán Magazin
Olvass tovább!November 3: Kultúra napja (文化の日)
Különböző művészeti kiállításokat, művészeti fesztiválokat tartanak. 1936 óta ezen a napon adja át a Császár a magas Kultúra Rend kitüntetést értelemszerűen olyan embernek, aki sokat tett a kultúráért, művészetért vagy tudományért. Érdekesség, hogy a Kultúra Napján mindig jó idő van, 1965 és 1996 között mindössze 3 alkalommal esett eső Tokióban november 3-án. Inter Japán Magazin
Olvass tovább!Szeptember 23: (秋分の日): Őszi nap-éj egyenlőség
Ezen a napon lépi át a Nap az Egyenlítőt az északi féltekéről a délire. Ma a Nap pontosan keleten kel és pontosan nyugaton nyugszik, és az éjszaka meg a nappal hossza egyenlő. Ugyanúgy, mint tavasszal, ekkor is egy hétnapos periódus része az ünnep. Ekkor is, mint a tavaszi napéj egyenlőségnél, a japánok az őseinkre és a holtakra emlékeznek, elzarándokolnak őseik sírjához, megtisztítjuk azokat, és áldozati ételeket helyeznek el. Inter Japán Magazin
Olvass tovább!