Államalapítási ünnep (建国記念の日, Kenkoku Kinen no Hi)

  A Nihonsoki, az egyik legrégebbi japán krónika szerint Dzsinmu, az első japán császár időszámításunk előtt 660-ban, február 11-én lépett trónra. Trónra lépésének napját tartják Japánban az államalapítás ünnepét. 1872 és 1948 között Kigen szecu-nak nevezték ezt az ünnepet. 1966-ban fogadták el. Államalapítási ünnepként vagyis  Kenkoku Kinen no Hi néven 1967-ben tartották meg először. A második világháború előtt a japánok úgy gondolták, hogy az időszámításuk február 11-én kezdődött, mert akkor lépett trónra az első császáruk. A háború után elsősorban amerikai nyomásra a japánok nem tekintettek istenként a császárukra. Hirohito császár…

Olvass tovább!

Az évszakok szétválása (節分, szecubun)

Szecubun a tavasz kezdete előtti nap. Ősi hit szerint a szellemek világa ekkor kerül legközelebb valós világunkhoz, ezért a következő évszaktól rituáléval el kell űzni a betegséget hozó ártó szellemeket. A mamemaki (vagyis „bab szórás”) szertartás először a Muromacsi-korszakban tűnt fel. Legtöbbször a család tosiotokoja hajtotta végre (a férfi, aki a megfelelő kínai állatövi évben született, vagy a család feje). Fuku mamet (pirított szójababokat, vagyis szerencsehozó babokat) dobálnak ki az ajtón, vagy oni (démon) maszkot viselő családtagot dobálnak meg vele. Eközben azt kiabálják, hogy Oni va szoto, fuku va ucsi!…

Olvass tovább!