Nagy Hansin földrengés, japánul: 阪神・淡路大震災 (egyszerűbben: kóbei földrengés) Japán történelmének egyik legnagyobb, legpusztítóbb, legtöbb áldozatot követelő és legnagyobb károkat okozó földrengése volt.
1995. január 17-én, japán idő szerint hajnal 5:46-kor a hyogo megyei Kóbe városban és környékén megmozdult a föld. A váratlan, és szokatlanul heves, 7,3-as erejű, 20 másodpercig tartó földrengés pusztító volt. 240 ezer ház dőlt romba, maga alá temetve az alvókat.
A nemzeti tragédiának körülbelül 6.400 halálos áldozata és 40.000 sebesültje volt, s 300.000 lakos maradt otthon nélkül. A megyében több autópálya leomlott, a vasútvonalak megsérültek, s megszűnt a közműellátás. A nemzetközi tengeri kereskedelem jelentős részét lebonyolító kobei kikötő szinte teljesen megsemmisült. A földrengés okozta kár 9927 milliárd jen (mintegy 24 trillió forint) volt. A nagy földmozgást öt héten belül ötven, 4-es erősséget meghaladó utórengés követte.
Az összedőlt épületek jelentős része a japán hagyományos építkezés szerint fából készült. A használható állapotban maradt faházak nagy része elégett a rengést követő tűzvészben.
Az 1960-as években készült, több vasbeton épület is lakhatatlanná vált azáltal, hogy bár az alsó és felső szintjei épen maradtak, a középsők összeomlottak. A földrengés biztos építmények többsége kisebb sérülésekkel túlélte a tragédiát, mégis le kellett bontani azokat, amelyek az alattuk lévő talaj megfolyása miatt megdőltek.
A katasztrófát követően szigorították az épületek földrengésbiztosságára vonatkozó szabályokat. Közlekedési hálózatot hoztak létre a mentőegységek szabad mozgásának biztosítására, és ideiglenes kitelepítésre alkalmas területeket hoztak létre.
Tanaka
Inter Japán Magazin
