Japán úgy döntött, kilép a bálnavadászatot tiltó nemzetközi szervezetből. Saját tengeri övezetén belül jövő júliustól korlátlanul fognak a japánok vadászni a cetekre.
A japánok ősi tradícióikra hivatkozva tették meg ezt a lépést, noha a bálnavadászatnak 2018-ra már semmiféle gazdasági jelentősége nincs.
A nyugati médiában a bálnavadászat kérdése környezet és állatvédelmi ügyként jelenik meg, Japánban ez a szempont a legkevésbé fontos.
Japán egy jogi kiskaput kihasználva, tudományos célú bálnavadászatot folytat. Évi 400-500 darabot ejtenek el a kihalás szélén álló állatokból. Az éves bálnafogások 30-40 százaléka Japánban történik. Norvégia után a második legnagyobb bálnavadász nemzet.
A bálnahúsra és a bálnaolajra ma már nincs olyan kereslet, mint az elmúlt évszázadokban. Japán gazdaságilag nem nyer semmit rajta, ha a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság ( IWC) feloldja a tilalmat.
Elemzők a keleti és a nyugati kultúra felfogásbeli különbségével magyarázzák a japánok és a bálnavadászatot kifejezetten ellenző országok között újra fellángolt ellentétet.