Japán és India között már régóta jó a viszony, ám valószínűleg az új indiai elnökkel – Narendra Modival – sok intenzívebbé válik a kapcsolat a két ország között. Modi „első igazi” körútja Japánba vezetett, ahol találkozott Abe Sinzóval és a japán üzleti elittel. Habár elsősorban a bilaterális kereskedelmi kapcsolatok volt a fő téma, de szóba kerültek az aktuálpolitikai események is, s ezen a téren nagyon hasonló álláspont kezd el kialakulni Új-Delhi és Tokió között.
„Nagyon sok ország még mindig a 18. századi expanzió elvét követi, a betolakodással, mások vizeire és más országokba való behatolással, területek elfoglalásával. Nekünk nem szabad beleesnünk ebbe a csapdába.” – jelentette ki Tokióban a megválasztott indiai elnök, Narendra Modi a japán miniszterelnök – Abe Sinzó – és a japán üzletemberek előtt. Habár konkrét államokat nem említett, de mindenki számára világos volt, hogy Oroszországra és Kínára gondolt. Habár Japán és India kapcsolata eddig sem volt rossz, de az előző elnök – Manmohan Szingh – szoros kapcsolatokat ápolt Moszkvával és valamennyire rendezte az indiai-kínai viszonyt is, egyfajta „óvatos egyensúlyozást” fenntartva a Nyugat és Kelet között. Ezzel szemben Modi az ötnapos útja során arról beszélt, hogy Ázsia jövője a huszonegyedik században azon múlik, hogy miképp alakul India és Japán stratégiai együttműködése, valamint közös ellenfélként jelölte meg Kínát, amellyel mindkét országnak vannak vitái.
A japán és az indiai kormányfő Tokióban a kétoldalú katonai kapcsolatok megerősítéséről és az Indiába irányuló japán befektetések megduplázásáról állapodott meg, és a Kínával szembeni stratégiai érdekazonosságaikra is utaltak. A májusban megválasztott indiai kormányfőnek ez az első igazán jelentős, bilaterális jellegű külföldi útja. Beiktatása óta eddig csak a szomszédos Nepálban és Bhutánban tett rövidebb vizitet, valamint a BRICS országcsoport (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) egy találkozóján vett részt. Elemezők szerint Modi kiemelt figyelmet kíván szentelni a japán kapcsolatnak, részben a szigetországi tőke becsalogatása céljából, részben pedig azért is, mert sok téren hasonló nézeteket vall, mint az Indiát idén már egyszer meglátogató Abe Sinzó.
Egy esetleges japán-indiai szövetség létrehozása korántsem számít új gondolatnak Új-Delhi és Tokió között. Abe Sinzó már megválasztása után úgy fogalmazott, hogy szeretne egy „demokratikus védelmi gyémántot” létrehozni térség állami között, s ebbe nagy szerepet szán Indiának. Tokió tisztában van azzal, hogy Indiának és Kínának már 1962 óta feszült a viszonya, amelyet egyrészt a civilizációs különbségek, másrészt pedig a határháborúk idéztek elő. Bár jelenleg úgy tűnik sikerült rendezni a viszonyt Peking és Új-Delhi között, de könnyen előfordulhat, hogy az indiai vezetés – például Pakisztán erőteljes kínai támogatása miatt – ismét konfliktusossá válik a viszonya a szomszédjával. Japán igyekszik elérni azt, hogy India belépjen ebbe a szövetségbe, kihasználva a rendkívül kedvező indiai-japán kapcsolatokat. Az elmúlt években Japán egyre többet exportál Indiába, 2013-ban 13,4 százalék volt Új-Delhi aránya a szigetország exportjában, miközben 2001-ben még a 2%-ot sem érte el – valamint több biztonságpolitikai szerződést is kötöttek egymással. Közös hadgyakorlatokra és hadiipari kooperációkra is sor került a felek között. A kölcsönös befektetések száma eléri az egy milliárd dollárt.
Peking természetesen korántsem fogadta kitörő örömmel Modi nyilatkozatait. A kínai külügyminisztérium szóvivője hűvösen kommentálta Modi egyhetes útját a szigetországban, azt hangsúlyozta, hogy mind India, mind Kína a térség meghatározó államai, amelyek tartják magukat a békés egymás mellett élés öt alapelvéhez, s független külpolitikát folytatnak. Peking szerint ezzel inkább a Kína-ellenes nacionalista oldalt igyekszik megnyerni magának az indiai elnök, tehát nem vehető komoly fenyegetésnek. Moszkva egyelőre nem reagált Modi kijelentéseire.