Tokio környezettudatos olimpiára készül
Az első ázsiai olimpiát 1964-ben rendezték Tokióban. Az 1940-re tervezett olimpia rendezési jogát is Tokió nyerte, de az az esemény a II. világháború miatt elmaradt.
Az 1964-ben kiépített infrastruktúra hatással volt a mai városképre. Az 1964-es olimpia idején indult útjára az első shinkanzen. Több japán gyár, amely ma a világ élvonalában van, az első tokiói olimpia idején kezdte meg termékei előállítását.
Japán nagy erőkkel készül a 2020. évi olimpiára. Az egyik fő célpont, hogy ne termeljen a sportesemény veszteséget, a másik a környezettudatosság. Megvalósítását többek között szénhidrogénből hidrogén előállításával tervezik elérni. Az olimpia kezdetére 200000 darab üzemanyagcellás autó járna a város útjain. Üzemanyagukat 150 hidrogénállomás biztosítaná.
Tokió városvezetése vállalta, hogy 2030-ra a villamos energia 30 százalékát megújúló forrásokból fogja növelni. A 2000-es szinthez képest 30 százalékkal kevesebb károsanyag kibocsátása lenne a japán fővárosnak és 38 százalékkal csökkentenék az energiafelhasználást.
Az olimpiai falu létesítményeinek energiaellátását is hidrogénre alapozott technológiával fogják kivitelezni.
Az energiaellátás tökéletesítésében a városüzemeltetésben használt mesterséges intelligenciák kapnak fontos szerepet. A világ vezető közüzemi adatelemző cége, az amerikai Sensus kapott megbízást rá, hogy fejlett technológiájával segítségére legyen Tokiónak céljai elérésében. A város 2001 óta évi 850 milliárd dollárral növelte a gazdasági teljesítményét, miközben az energiafelhasználást csökkentette.
Az olimpiai érmek elkészítéséhez használt mobiltelefonokból nyernek ki fémeket. A japánok már közel nyolcvanezer mobiltelefont és elektromos készüléket adtak át az illetékes szerveknek, akik le fogják gyártani a kb. ötezer darab medált, amelyet az olimpia legjobban teljesítő sportolói vehetnek át.
https://www.youtube.com/watch?v=oernKEKJVR8
Veres Tamás
Inter Japán Magazin
