Kategória: Történelem

A Hiroshimai Békeparkban áll egy emlékmű, egy kislányt ábrázol, aki darumadarat tart a feje fölé. Azon található ez a felirat: „Ez a mi kiáltásunk. Ez a mi imánk. Legyen béke a Földön!” A szobrot Sadako Sasaki és minden olyan gyermek emlékére állították, akik az atomtámadás áldozatai lettek. 1945. augusztus 6-án az amerikai haderő Enola Gay nevű bombázója Hiroshima fölé repült és ledobta az első atombombát a városra. A bomba a földel tette egyenlővé a várost és közel 70 ezer ember halt meg azonnal a robbanáskor. A következő hónapokban ugyan ennyien…

1645. június 13-án halt meg a japán történelem egyik leghíresebb szamurája, Miyamoto Musashi. Japán az európaiak számára mindig is titokzatos, misztikus világ volt, és az átlag európai még ma is igen keveset tud a japán történelemről, kultúráról. Pedig Japán hagyományai igen messzire nyúlnak. A jamato törzsek igen régen, a Kr.u. 4-5. században a hajtották uralmuk alá a e szigeteket, és ezáltal megalakult az egységes Nippon, azaz a mai Japán. Amit egy európai tud, vagy tudni vél a szigetországról, az nem más, mint egy-két másodkézből – harmatgyenge filmekből és sorozatokból –…

 Bár több mint 150 éve nincsenek már japán sógunok, ezt megelőzően nagyon is léteztek. Hogy kik is voltak ők? Kezdetben a császár kezében volt a hatalom, ő irányította egész Japánt. Hatalmas tisztelet övezte és rendkívül nagy tekintélye volt. Azonban az évek múlásával megváltozott a szerepe. A sógunok kora 1192-ben kezdődött el és egészen 1867-ig tartott. Sógunnak nevezték az éppen aktuális katonai főparancsnokot, aki a császár helyett rendelkezett a teljes hatalommal. Tehát, a császárság megmaradt, viszont a politikai hatalom a sógun kezébe került. Aki jártas a japán történelemben, annak ismerősen csenghet…

Japán történelme és kultúrája igen sokszínű és változatos. A feudális társadalomban, a 12. századtól egészen a 19. századig a nőknek nem volt egyszerű elhelyezkedni a mindennapokban. Az akkori sztereotípiák szerint a nőket csak „szülőgépeknek” tartották, a férfiak eszközként tekintettek rájuk, pedig ez nem volt mindig így. Ha Japánra gondolunk, általában a hatalmas harcosok, a híres szamurájok jutnak eszünkbe először. Ők a japán nemes osztályból kikerült kardforgatók voltak. Egy zárt társadalmi csoportot alkottak, ahová semmilyen külső ember nem kerülhetett be. Elsődleges feladatuk a hűbéruruk védelme, és a halálukig tartó szolgálata volt.…

Magyarországon is sokan látták a 2003-ban készült, rendkívül népszerű Az utolsó szamuráj (The Last Samurai) című háborús fimdrámát, amely az utolsó szamurájlázadás történetét kísérli meg feldolgozni, hoollywoody keretek között.             A történet röviden: Az amerikai polgárháború egykori hőse, Nathan Aldgren kiábrándul az amerikai életből és Japánba utazik, ahol kiképzőtisztnek szegődik a fiatal Meidzsi császár hadseregébe. A régi értékrendet képviselő szamurájok ugyanis fellázadnak a császár modernizációs politikája és a nyugati nyitás ellen. Az első összecsapásban fogságba esik,  majd megismeri a szamurájok vonzó és értékes világát. Végül beáll a szamurájok közé, de…

A második világháborúban történt az a különleges eset, hogy az USA legtöbb kitüntetését érdemlő ezrede kizárólag másodgenerációs, japán-amerikai katonákból áll. De, hogy történhetett ez meg egy olyan országban, ahol az általános közvélekedés élből elutasította az ázsiai harcosok egyenrangúságát? Kezdjük a számokkal, a 442. ezred érdemeivel: 21 darab Becsület Érdemérem – Medal of Honor (a legmagasabb katonai kitüntetés) 52 darab Kiemelkedő Szolgálatért Kereszt (második legmagasabb) 9486 Bíbor Szív (sebesülési érdemérem) Több ezer ezüst és bronz csillag Az érdemérmek számai önmagában is tekintélyt parancsolnak, pláne ha hozzátesszük, hogy mindössze két aktív évre…