Fejezet az író Isten háta mögül – király színe elé c. könyvéből. Pierre-rel 1980-ban, egy fülledt tokiói napon ismerkedtem meg. Véletlenül. Egymás mellé kerültünk, és a bár zsongásában udvariasságból szóltunk egymáshoz. Mi, a két külföldi a japán tengerben. Eleinte banális mondatok hangzottak el, melyeket másnapra elfelejt az ember, az újdonsült ismerőssel egyetemben. Ám jobban belemelegedve, párbeszédünkben volt valami meglepő, már-már abszurd. A másik mondatai saját gondolataink visszhangjaként hangzottak, és a részletekbe mélyedve kiderült, hogy egyképpen vélekedünk Japánról, a japánokról és az egész galaxisról. Az érdeklődési körünk is sokban fedte egymást.…
s tovább!