(folytatás) – Yumiko! – nézett kétségbeesetten eszméletlen, földön fekvő lányára Airi, miután belépett a pincehelyiség ajtaján. – Anyám! Mi történt Yumikoval? – Nem tudom! – dugta a kislány kezei közé a tenyerében szorongatott fekete hajtincseket, és idegesen próbálta palástolni az arcára kiült pszichés erőfölényét, mielőtt az asszony leér a pislákoló fénybe. – Nem tudom, Airi! A haját tépte, mikor ideértem! Rángatózott, erőteljesen zihált, majd eldőlt. Nyúltam utána, de beütötte a fejét. Nem tudtam eldönteni, hogy hozzád fussak-e, vagy maradjak vele! – Mióta eszméletlen? Yumiko! Édesem! – szorította magához a törékeny…
s tovább!Végzetes harapás (kisregény) – 18. rész
