Japánságtudat – magyarságtudat Amikor végleg Japánba költöztem, elváláskor megboldogult apám egy vékony kötetet nyomott a kezembe: „Ez a Széchenyi fáklyavilága. Őrizd, és tanulj a legnagyobb magyartól!” Ennek negyvenegy éve, s ez a könyv, azóta is a legféltettebb kincsem. A napokban értesültem, hogy a Soproni Petőfi Színház évadnyitóján műsorára tűzi Németh László Széchenyi című történelmi drámáját, s a címszerepet Széles Tamás színész alakítja. A művészt személyesen ugyan nem ismertem, de régóta nagy tisztelője vagyok. Az utóbbi években, ha „megszomjaztam” a szép magyar szóra – ami gyakran megesett, hisz Tokióban élek –,…
Read MoreKategória: Kiemelt
Évtizedekkel vízbe dobása után ért partot Hawaiin egy japán palackposta
Japán középiskolások dobták a tengerbe 37 éve azt a vizespalackot, amely 6 ezer kilométerrel távolabb, Hawaiin sodródott partra idén nyáron – írta The Guardian online kiadása. A Csiba prefektúrában lévő Csosi középiskola természettudományi klubjának diákjai 1984-ben dobták a vízbe a vizespalackot az óceáni áramlatokat vizsgáló projektjük részeként – idézte a brit Guardian a japán Mainicsi újság riportját. A gimnazisták 750 palackot vetettek az óceánba a Tokióhoz közeli Mijakedzsima szigeten 1984 és 1985 között. Utoljára 2002-ben találtak egyet a délnyugati Kagosima prefektúrához tartozó Kikaidzsima szigeten. Idén júniusban a kilencéves Abbie Graham a hawaii Paradise…
Read MoreDoma-Mikó István: Magyarságtudat – japánságtudat 1. rész
Tanulságos beszélgetés Dr. Maróth Miklós professzorral Erkölcs, hazaszeretet, oktatás Mi, magyarok, kreatívabbak vagyunk más népeknél. Van egy szinte velünk született értékmérőnk, amit szükség esetén „bekapcsolunk”, és ez átsegít hogy átsegítsen a döntéseken. Más népek fiai ennek hiányában betanulnak megoldásokat, ám ezek a váratlan helyzetekben nemigen működnek, így tehetetlenné válnak. Mi a feladatainkhoz magyar aspektusból közelítünk, ezért sikeresebben elemzünk és találunk a megoldásra. Az elhunyt polihisztor, Varga Csaba szerint ezen erényeink magyarázata nyelvünk felépítésében keresendő. A magyar ész című tanulmánya választ ad arra, hogy más népekhez képest miért van nekünk több…
Read MoreRendkívűli MEGHÍVÓ /RerTár Szolnoki Repülőmúzeum EXTRÉM PROGRAMJA
Kamikazek – A Busidó fiai Szeretettel hívjuk az érdeklődőket a RepTár Szolnoki Repülőmúzeum harmadik könyvének kiadása alkalmából szervezett könyvbemutatóra, valamint egy különleges időszaki kiállítás megnyitójára. Doma-Mikó István: Kamikazek – A Busidó fiai Időpont: 2024. április 20. 11:00 óra Moderátor: Bajnai Zsolt A szerző, Doma-Mikó István, író, királyi udvari festőművész, főiskolai tanár és kamikaze-kutató. 50 éve él Japánban, riportokat készített és barátságokat kötött életben maradt kamikaze pilótákkal. Az olvasmányos regényben, egy öreg kamikaze visszaemlékezésein keresztül megismerhetjük, kik voltak azok a 17-26 éves élni vágyó japán fiatalok, akikben a hazaszeretet legyőzte az…
Read MoreDénes Mirjam: Táncoló gésák és lopakodó szamurájok
Japán izoláltságának 1853-as hivatalos megszűnésével e távoli ország kultúrája az érdeklődés középpontjába került, általános európai kortünetként. Nyugat-Európában ez az érdeklődés a világkiállítások japán pavilonjainak közönségsikerében és a műgyűjtésben, valamint a korszakban alkotó művészek munkáiban felfedezhető stílusjegyekben nyilvánult meg, mely jegyek a klasszikus japán ábrázolás megismeréséből származtak. Franciaországban főként az impresszionista és posztimpresszionista festők munkáiban, hazánkban pedig Németországhoz hasonlóan főként a szecesszióval együtt jelentkezett a japán művészet hatása, s jelentős szerepe volt a modern képzőművészeti „izmusok” kialakulásában. E műalkotásokban a művészettörténet a régi klasszikus japán ábrázolás hatását véli felfedezni, s a…
Read MoreÉletfa Iskola Keszthelyen
Életfa Iskola Keszthelyen. Alapítványi iskolánk japán pedagógusok és művészek adományaiból Okuma Nobuko neves japán zenepedagógus kezdeményezésére jött létre. A japán adományozók valamennyien olyan emberek voltak, akik példának tekintették Kodály Zoltánnak és Bartók Bélának azt a tevékenységét, amelyet a magyar kultúra megmentése és megőrzése érdekében tettek. Ennek szép példáját látták a keszthelyi Életfa óvodában. Az óvodában megismert szellemiséget, és módszereket nagy tisztelettel tanulmányozták, és ezt a felfogást terjesztették Japánban is. Ennek folytatását szerették volna látni iskolai körülmények között, példaként állítva japán pedagógusoknak. Az iskolát Okuma Nobuko és M. Komáromi Gyöngyi…
Read MoreA japánok már víz alatti ökovárosokat terveznek…Akár 5 éven belül is megvalósulhat
A japánok már víz alatti ökovárosokat terveznek…Akár 5 éven belül is megvalósulhat Az Ocean Spiral japán tervezői szerint 15 éven belül felépülhet az első víz alatti ökováros, mely 5000 embernek biztosítana otthont. Az Ocean Spiral egy utópisztikusnak tűnő technológiai válasz az ökológiai válságra, noha az éghajlatváltozás és a tengerszint emelkedés, a szökőárak és földrengések komoly fenyegetést jelentenek a szigeteken élő közösségek számára. A Shimizu Corporation tervező cég szerint azonban az önfenntartó víz alatti város hamarosan valósággá válhat, és egy lehetséges megoldást nyújthat a tengerszint emelkedés következtében veszélybe kerülő szigetek lakói számára. A gömbváros a…
Read MoreHanami (花見) Japán virág-fesztiválok kezdete
A változatos virág-fesztiválokat a sintó szentélyeknél tartják április folyamán. A virágokban gyönyörködésre kirándulásokat és piknikeket szerveznek, különösképpen a cseresznyevirágzásnak van hagyománya. Gyakran látni ivó partikat a parkokban, és az épületek között. Néhány területen az őszibarack virágot, ami Japán tradicionális virága (a cseresznye az Edo korszakból való, mely a szamuráj kultúrát szimbolizálja) is nézik, bár ez a virág korábban nyílik mint a cseresznye. Néhány helyen a szokásoknak megfelelően virágnéző partikat tartanak meghatározott napokon. Ez az egyik legnépszerűbb esemény tavasszal. A virágnézés témája régóta fontos helyet foglal el az irodalomban, a táncban…
Read MoreAz évszakok szétválása (節分, szecubun)
Szecubun a tavasz kezdete előtti nap. Ősi hit szerint a szellemek világa ekkor kerül legközelebb valós világunkhoz, ezért a következő évszaktól rituáléval el kell űzni a betegséget hozó ártó szellemeket. A mamemaki (vagyis „bab szórás”) szertartás először a Muromacsi-korszakban tűnt fel. Legtöbbször a család tosiotokoja hajtotta végre (a férfi, aki a megfelelő kínai állatövi évben született, vagy a család feje). Fuku mamet (pirított szójababokat, vagyis szerencsehozó babokat) dobálnak ki az ajtón, vagy oni (démon) maszkot viselő családtagot dobálnak meg vele. Eközben azt kiabálják, hogy Oni va szoto, fuku va ucsi!…
Read MoreSzex-rabszolgaként használták Indiában az elrabolt japán diáklányt
Indiában egy japánokra szakosodott bűnbanda elrabolt és több, mint egy hónapig szex-rabszolgának használt egy japán diáklányt. A rendőrség az ügyben öt bandatagot letartóztatott. Valóságos rémálommá vált annak a 23 éves japán diáklánynak az élete, akire az indiai Kalkuttában lecsapott egy főleg japánokra specializálódott bűnbanda. A város rendőrfőnöke, Pallav Kanti Ghosh szerint a magányos japán turistákra, elsősorban diáklányokra vadászó banda több tagja kiválóan beszéli a japán nyelvet. Közülük egy magát idegenvezetőnek kiadó testvérpár a diáklányt elcsalogatta egy nyugat-bengáli üdülőbe, ahol kirabolták és megerőszakolták. Ezután átszállították a buddhisták szent zarándokhelyére, Bodh Gayába,…
Read More