Hazarendelték Magyarország japán- és kínai nagykövetét

A Tisza-kormány hivatalba lépése után példátlan léptékű diplomáciai átszervezés kezdődött: Orbán Anita külügyminiszter 37 magyar nagykövetet rendelt haza. Ez a rendszerváltás óta az egyik legnagyobb személycsere, amely egyértelmű jelzés arra, hogy Magyarország külpolitikája új irányt vesz. A változás érinti a kínai és a japán nagykövetet is, ami különösen fontos a magyar–ázsiai kapcsolatok jövője szempontjából. A 2024-es választások után a Tisza Párt új külpolitikai stratégiát hirdetett meg, amelynek egyik legfontosabb eleme a diplomáciai hálózat teljes újragondolása. Ennek részeként Orbán Anita külügyminiszter 37 nagykövetet hívott vissza állomáshelyéről. Ilyen mértékű átszervezésre évtizedek óta…

Read More

Hogyan alakulhatnak a magyar–japán kapcsolatok?

A 2026-os magyarországi kormányváltás után jelentős átrendeződés indult a magyar külpolitikában. A Tisza Párt új kormánya több ponton szakít elődje, a Fidesz 16 éves külpolitikai irányvonalával, különösen a Kínához fűződő szoros együttműködés terén. Ez a változás Japán számára is fontos, hiszen Tokió az elmúlt években egyre kritikusabban figyelte Budapest Pekingbarát lépéseit. A kínai kapcsolatok visszafogása új lehetőségeket nyithat a magyar–japán együttműködésben. A magyar–japán kapcsolatok alakulását az elmúlt években jelentősen befolyásolta Magyarország külpolitikai orientációja. A 2010 és 2024 közötti időszakban a Fidesz-kormány látványosan közeledett Kínához, és az Európai Unión belül a…

Read More

Kónya Dorka: Kamikazek – A Busidó fiai (könyvbemutató)

Doma-Mikó István: Kamikazek. Szolnok 2024. RepTár Szolnok Nkft, 263 oldal „Tisztelitek a bátorságot, tisztelitek a hősiességet! Rendben. De nem csak azt csodáljátok, amire ti nem vagytok képesek?” A mű elolvasása után végkép elgondolkodtató e kérdés. Végre egy alkotás, amely nem rosszindulatú, nyugati forrásokból merített lózungokra építkezve formál véleményt a II. világháború kamikaze pilótáiról, hanem azon légicsatákat megjárt japán veterán katonát szólaltatja meg, akit csupán a háború vége mentett meg attól, hogy bajtársait követve, a hazájáért végrehajtsa öngyilkos küldetését. A kamikaze időskori visszaemlékezésein keresztül kapunk képet arról, hogy valójában miért és…

Read More

Japán hőhullám

Japánban június végére extrém hőhullám alakult ki: Tokióban és Oszakában több napon át 40 °C körüli hőmérsékletet mértek. A kormány figyelmeztetést adott ki, az egészségügyi intézmények pedig megnövekedett betegforgalomról számoltak be. Japán minden évben küzd a nyári hőséggel, de a 2026-os júniusi hőhullám az elmúlt évtized egyik legkorábbi és legerősebb forrósága volt. Tokió belső kerületeiben 39–40 °C közötti értékeket mértek, ami júniusban szokatlanul magas. A meteorológiai hivatal szerint a hőhullámot a Csendes-óceán felől érkező, rendkívül meleg és párás légtömeg okozta. A kormány országos figyelmeztetést adott ki, és arra kérte a…

Read More

Ómiszoka (大晦日), szilveszter napja

A szilveszter a második legfontosabb ünnep Japánban. Este 11 óra körül összegyűlik a család, és együtt esznek toshikoshi sobát vagy toshikoshi udont. A hosszú tészta jelképezi az óévből való átmenetet az új évbe. Éjfélkor pedig együtt elmennek egy szentélybe imádkozni. A buddhista szentélyekben ilyenkor 108-szor kongatják meg a harangot. A vallás szerint ugyanis az emberben 108 bűnös vágy található. A kongatással azonban megszabadulunk ezektől a vágyaktól, és tisztán léphetünk az új esztendőbe. Inter Japán Magazin

Read More

Hatalmas tömegek szilveszter éjszakáján

 Szilveszter estéjén egyes vallási intézményekben hering módján préselődtek az odacsoportosult ünneplők. Japánban régi hagyománya van az óév búcsúztatásának és az újév köszöntésének. Az ünneplők éjfél előtt tömegesen felkeresik a kedvenc szentélyüket, templomukat, ahol harangszó kíséretében számolják vissza az év utolsó másodperceit, és tapssal köszöntik az újév kezdetét. Ennek egyes szervezők ennek eleget tettek, például a legjelentősebb vallási intézmény, a Meidzsi-szentény bezárta a kapuit az év utolsó éjszakájára. Ám Tokióban, a Kandában lévő Mjodzsin-szentélyben hatalmas tömeg gyűlhetett össze. Az emberek nemhogy a kötelező távolságot nem tudták tartani, de valósággal hering módjára…

Read More

Japán konyha – Datemaki

    A datemaki (伊達巻) újévi édes ízű japán „tekert omlett”. A tamagoyakihoz hasontó annyi különbséggel, hogy fehér halsüteményt (hanpen, はんぺん) is tesznek bele. A hanpen darált japán yamgyökérből és préselt alaszkai pollock halból (surimi) áll Hozzávalók: – 110 g hanpen halsütemény – 4 nagy tojás – 2 ek mirin – 1 ek sake – 1 ek cukor – 1 tk méz – fél tk szójaszósz   Elkészítés 1. A sütőt 200 fokra előmelegítjük. 2. Egy kb. 20 x 20 cm-es tepsit kibélelünk sütőpapírral. 3. A hanpen halsüteményt kis, kb.…

Read More

Tenno Tanjobi : császár életét és eredményeit ünnepli

Tenno Tanjobi Akihito 1933. december 23-án született. Szülei Hirohito császár és Nagako császárné voltak. Akihito császár volt a japán császári család első tagja, aki alacsonyabb társadalmi osztályhoz tartozó személyt vett feleségül. 1959-ben Akihito császár feleségül vette Michiko Shodát, egy tokiói közembert. Akihito egész életében továbbra is eltávolodott azoktól az elitista eszméktől, amelyekről a császári család a történelem során ismertté vált. Akihito császár is élete nagy részét humanitáriusnak szentelte. Akihitonak köszönhető, hogy javította Japán hírnevét Kelet-Ázsiában. Sok nemzetet felkeresett, hogy bocsánatot kérjen Japán birodalmi kegyetlen cselekedeteiért. Akihito császárról is ismert, hogy…

Read More