A továbiakban, közös megállapodás alapján közöljük a Magyar Irodalmi Lap (MIL) pályázatának eredményhirdetését és díjnyertes műveit, ahogy a MIL is közölte Magazinunk író-újságíró pályázatának sikeresebb pályaműveit. Tisztelt Pályázók! A Magyar Irodalmi Lap 2013. tavaszára meghirdetett Arany Sas Díj pályázatának eredménye a következő: I. díj Arany Sas Díj trófea, oklevél és Hungarovox-könyvcsomag Szabó Jolán (Budapest): Otthoni ízek II. díj Oklevél és Hungarovox-könyvcsomag Papp Dezső (Budapest):Haláltánc – Drégely 1552. Júl. 6-9 Cristian Blanka (Barót, Kovászna megye): Harsogó Babilon III. díj Oklevél és Hungarovox-könyvcsomag Papp Dezső (Budapest):Haláltánc – Drégely…
Read MoreKategória: Kultúra
Novák Valentin: Haiku
Tavon Kapu Csónak suhan. Sok-sok alku. Elvész utam. Vízből kéltél. Őslidérc-báj. Törpe talpad Naphídon jár. Durva csónak, mindent rontó, fénycölöpöt szétziláló. Kettémetszi, széjjeldobja, tűzszirmaid vízbe szórja. Gyenge csengő 12 esdve kérdi – fénygúnyádat hát ki kéri?
Read MoreBaráthosi Balogh Benedek: Japánföldi bolyongások c. könyve (32/32)
Lukáts János: A négylábú kapitány 20/20
Vidor A hórihorgas, fekete pilóta nagyot nézett, amikor Wong kapitányt ismerte föl a nagy zátony-szigeteki bennszülöttek élén. Amikor pedig a helikopter közelébe értek, aggodalom szállta meg, látván a kapitány izgatottságát. Ez nem az a kedveszegett, szakállába morgó tengeri medve, aki tegnap este botladozva lépett ki a helikopterből. Wong úr fegyelmezni igyekezett a mozdulatait, az érzéseit úgyis hiába igyekezett volna. Aztán elmondta néhány szóval, mit hallott a fiatal bennszülöttől. A tengerdémonról, az elhagyott hajóról, és rajta a kutyáról. A pilóta ránézett Wong úrra, és mindent értett. A kapitány most a tegnapi…
Read MoreSeres Gyula: Három pont felkiáltójellel
Az ihlet, mint mindig, ezúttal is váratlanul jött. Nem törődött a korai órával. Tudta jól, hogy Tibor, a magát tehetségesnek érző írópalánta, odaül a számítógépe elé, bármily álmos is. Ujjai a billentyűket fogják nyomogatni kis idő múlva… Őfelségét, Legnagyobb Elsőt hidegen hagyta a sokadik robbanás zaja. Tizennyolc szeméből kettőt ki sem nyitott. Tibor ajka mosolyra húzódik, ahogy ezt elképzeli. Kezdésnek remek! Már maga a név is… Megfogja az olvasót, és nem ereszti. Lehet, hogy első olvasatra soknak tűnik majd az a tizennyolc szem egyeseknek, de mennyivel lenne jobb tizennégy vagy…
Read MoreNovák Valentin: Mikor kilenc éves voltam (Haiku)
Mikor kilenc éves voltam, nyírott fejjel bújtam loncbokorban. Mikor kilenc éves voltam, virágtrombitámat bőszen fújtam. Mikor kilenc éves voltam, megláttalak téged – Fuvolahang. Mikor kilenc éves voltam, én, a bitang. Most nyolcvannyolctól szédülök, fenyőágmankómat markolászom. Most nyolcvannyolctól szédülök, dobok püffögnek már; kell a kérgem. Most nyolcvannyolctól szédülök, nem lettél dallamom, vajh, miért nem?! Most nyolcvannyolctól szédülök, én, idétlen. Az ecsetfa aljába szórva lettem méheknek adózója. Veszett testem az ecsetfa aljába szórva hamuval festi selymed, anyó! Néha esdtem az ecsetfa aljába szórva. S fölbíborít e fuvolaszó… Elfeledtem: most nyolcvannyolc vagy, szédülsz…
Read MoreBokor-Fekete Beáta: Árnyak a selyemfalon
1. Ki van a tükörben? (Dazai Osamu) Csend. Csepp… Mély csend. Csepp, csepp… Kit látok a tükörben? Kié ez az arc? A helység félhomályában egy – már nem fiatal, de fásultságában is vonzó és finom vonású – férfi bámul révetegen tükörképére. Arca nedves, álláról víz csöpög. Ki ő? És ki vagyok én? Egy láthatatlan szellem, aki beosont a selyemfalon át meglesni egy nem ismert lélek magányos perceit? Ő nem lát. Ez biztos. A válla fölött csak a mögötte álló fal képe dereng – tükörképem helyén. S míg én felületes merengésbe…
Read MoreBaráthosi-Balogh Benedek: Japánföldi bolyongások c. könyve (31/32)
Lukáts János: A négylábú kapitány 19/20
A tengerdémon üzenete Négy helikopter állt fölszállásra készen a kedvedért, egy konzul, egy őrnagy, egy elkényeztetett kisasszony a villanegyedből, egy hórihorgas, fekete pilóta és ki tudja még, hányan, napokat és heteket áldoztak a te hajódra és a te kutyádra. A honoluluiak zászlóerdőbe borították az öreg bárkádat, hogy felkutathassad, amit elvesztettél. Egy precíz kormányos, egy ragyogó szemű kisfiú a bizalmát és a lelkesedését adta az ügyhöz. Mit akarsz még, Wong? Hát, nem sikerült a vállalkozás, egye kánya! Hát, elveszett a hajó, majd fizet a biztosító (persze, csak ha a roncs…
Read MoreLukáts János: A négylábú kapitány 18/20
Széles tenger, magas ég… Miss Millicent már alig bírta türtőztetni magát, aztán fogta a kosarat, felkapta Miss Paót, a kosárba tessékelte, a kosarat a karjára kapta, és elindult. A macska nem szokott korai sétákhoz, hát még esős reggelekhez, ezért aztán meglehetősen bizalmatlanul nézett ki gazdaasszonyára egyfülű járművéből. A Miss keze, amellyel a macska hátát melegítette, azért megnyugtatta valamelyest. Megállt a régi rakpartnak azon a pontján, ahonnan legjobban odaláthatott a Vidor kikötőhelyére, összeszűkült szemmel figyelte a visszatért hajót. De főképpen a fedélzetét, nem szaladgál-e rajta valaki, persze négy lábon. És a…
Read More