A két szomszédos ország kifogásolta, hogy a japán kormányfő nem alázkodott meg eléggé a 2. világháború elevesztésének 70 évfordulóján tartott beszédében. Abe Sinzó japán miniszterelnök tegnap beszédet tartott a 2. világháború elvesztésének 70. évfordulóján. Beszédének tartalma és hangvétele nemtetszést kellett két, leginkább érintett szomszéd országban. A kínai kormány szerint Abe felhigított bocsánatkérése nem ment át az őszinteségi vizsgán. Szerintük Abe azzal, hogy kifejezte, Japán jövőbeni generációinak nem kellene bocsánatot kérnie, tulajdonképpen lezártnak tekinti a történelemnek ezt a fejezetét. Szerintük Abénak konkrétan ki kellett volna térnie a katonai agresszióra, melyet országa…
Read MoreKategória: Történelem
Kamikaze, az isteni vihar
Exkluzív riport egy öngyilkos repülővel 1944-ben ezen a napon indult az első kamikaze raj bevetése Szeki Jukio hadnagy, oktatópilóta vezetésével „1945. augusztus 13-án, két nappal a háború vége előtt a Kisarazu Légitámaszpontról egy öngyilkos egység indult bevetésre. Elöljáróm, Nisimori Josiomi őrmester így szólt hozzám: „Kawano, most meghalok. A te egyenruhád tisztább. Cseréld el velem, hogy méltó módon érjen a halál.” Fájó szívvel adtam át pilótaruhámat, amit három nappal későbbi bevetésemre, saját halálomra tartogattam. Sorrakerülésem előtti napon befejeződött a háború. Egyenruhám az okinavai tenger fenekén nyugszik helyettem, én pedig…
Read MoreDoma-Mikó István: Világ-panoráma: Kapituláción innen és túl 📺
Abe Shinzó beszéde a háborúvesztés 70. évfordulóján
A miniszterelnök a „háborús bűnök miatt” sajnálkozott, de a folyamatos bocsánatkérést nem helyesli. a múlt helyett inkább a jövőbe tekintene. Japán 70 éve, 1945. aug. 15-én tette le a fegyvert. A televízió állomások ez alkalomból élő adásban közvetítették a japán miniszterelnök beszédét. Abe Shinzó nehéz helyzetbe került, el kellett döntenie, kinek akar megfelelni. Kína, Dél-Korea és az USA elvárása szerint elődei példájára bűnbánatot mutasson és megalázkodjon, vagy hívei kívánsága szerint még keményvonalasabb legyen Végül köztes megoldást választott. A kormányfő mély szomorúságát fejezte ki a háborúval kapcsolatban, és elismerte országa felelősségét.…
Read More1945 augusztus 9-én atombomba Nagaszakira (Videó)
70 évvel ezelőtt, 1945 augusztus 6-án dobták le az első atombombát
A közszolgálati (MTVA) televízió az alábbi interjút, Nógrádi György biztonságpolitikai szakértővel készítette el: Az első atombomba ledobása elindította a nukleáris fejlesztési hullámot. Milyen fázisai voltak ennek? Egy mondat Hirosimáról. Rendkívül érdekesek az amerikaiak, akik mindent kiszámítanak. Kiszámolták, hogy olyan nehezen tudták az első valóban japán szigeteket, Okinawát elfoglalni, olyan óriási volt ez az emberveszteség, hogy a négy japán sziget elfoglalása egymillió halottat jelentett volna, így bevetették az atomfegyvert. Második megjegyzés: az atomfegyver bevetésének nyilván volt egy szovjet ellenes éle, ezt mindenki érezte. Harmadik megjegyzés: augusztus 6.-a, 8.-a, 9.-e. 6-a, 9.-e…
Read MoreHirosima akkor…
1945. augusztus 15-én Japán császára, Hirohito rádiószózatában bejelentette, hogy az ország elfogadja a feltétel nélküli kapitulációt. A bejelentés az országszerte rádiók előtt várakozó népnek hatalmas traumát okozott. Mindaddig szentül hittek a japán győzelemben. Ugyanakkor megnyugvással is fogadták a háború hirtelen befejezését, mert nem jönnek többé az amerikai B-29-es nehézbombázók. Az ország minden jelentősebb városa romokban hevert, s még elkeseredni sem maradt idejük, ha túl akarták élni a jelent; a gazdaság újjáépítésére kellett összpontosítaniuk. Megkezdődött a hadiállam demokratikusba való átmenete. 1945. augusztus 6-án dobták le az atombombát Hirosimára, de a…
Read MoreEmlékezzünk: 1945. augusztus 6-án atombomba Hirosimára! (videó)
http://www.youtube.com/watch?v=PB-atl3YBSQ
Read MoreCey-Bert Róbert Gyula: Atilla a hun üzenet c. könyvének ajánlója
A könyv elején lévő „Baráti támogatók listájából” kiemelve a teljesség igénye nélkül: Prof. Dr. Bárdi László történész, Orientalista, Pécsi Tudományegyetem Ázsia Központjának alapítója és igazgatója. Matsumoto Hideo orvosprofesszor, Kyoto, Japán, aki kollégáival (Osakai Orvostudományi Egyetem) rengeteget tett a népek közti genetikai kapcsolatok feltárásában. Püski István: akinek mint könyvkiadónak, elévülhetetlen érdemei vannak a magyar őstörténelem kutatás eredményeinek megismertetésében. Tonyaz Nijat történész, Toronto, Kanada, aki így ajánlja a könyvet: „Atilla tengrikutat, mi ujgurok, hasonlóan minden hun rokonnéphez, a magyarokhoz, törökökhöz, kazakokhoz, üzbégekhez, kirgizekhez, türkménekhez, azerikhez, a mongolokhoz, a közös őseink, a hunok,…
Read MoreJapán népei III.: A japán származás az Arvisura regéi szerint
Arvisura: úz kifejezés, jelentése: „igazrovás”, „igazszólás”. Matek Kamill, egyik szerintem legjobb őstörténetkutatónk szerint „Árvíz ura” a szó jelentése. Szili István: „Etana mennyei utazásától Emese álmáig” c. munkájában leírja: „A magyar őstörténetírásnak nem tudományos, de annál érdekesebb és talán fontosabb részét képezik az Arvisurák.” Leginkább rege, a mitológiai időktől kezdődően, amely a magyar őstörténelmet próbálja elmondani. Az Arvisura lényegében egy olyan ősi világot mutat be, melyben a nomád testvérnépek a rokonságot számon tartva, egymást méltányolva, az örök barátság szellemében éltek egymás mellett próbáltak élni. Ha ez sikerült, akkor erősek és nagyok…
Read More