MIFUNE Shiró, a színész Mifune Shiro és Doma-Mikó István Az 1999-es Velencei Nemzetközi Filmfesztivál szenzációja az „Eláll az eső” c. japán film volt. A világhírű Kuroszawa Akira filmrendező halálának első évfordulójára készült el, a halott géniusz írásban rögzített utasításai szerint. Kurosawa évekig dolgozott egy-egy filmje előkészítésén. Megírta, majd újra és újra finomította a film történetét, s mert grafikusnak is kiváló volt, megtervezte a szereplők kosztümjeit, sőt még a jellemüket is részletesen eldöntötte. Filmforgatásba mindig csak kötetnyi rajz és leírás birtokában fogott, semmit nem bízva a véletlenre. Talán ez…
Read MoreKategória: Történelem
A Mifune-legenda I.
„A legnagyobb volt, nincs nála jobb színész!” Kilencvenhét karácsony estéjén Tokióban, a Mitakai kórházban egy csontig lesoványodott 77 éves férfi haldoklott. Ágyát csak legközelebbi hozzátartozói állták körbe: két fia, régen elhunyt barátja felesége és a kezelőorvosa. A férfi fölemelte elkínzottan is szép arcát, szólni kívánt, de már nem volt rá ereje. Párnájára hanyatlott, és egy könnycsepp gördült ki megmerevedett szeméből. A hírügynökségek világgá kürtölték a hírt: meghalt Mifune Toshiró, minden idők legnagyobb japán színésze, a japán filmipar veteránja. A magyar közönség a „Shogun” c. filmsorozat címszerepéből és számos világhírű…
Read MoreA japán igazgyöngytenyésztés
Tavaly nyáron a D. Art Centre Rt. által rendezett japán fesztivál-sorozatot az alábbi szavakkal nyitotta meg védnöke, Dr. Göncz Árpád: …”A shimahantói gyöngyhalász százszor is leszáll a tenger mélyére, míg végül légszomjjal küzdve felbukkan, magasra tartva kincsét. Rögös út vezet a sikerhez, kivételes tettek várnak az úttörőkre”… Az elnöki megnyitó adta az ötletet, hogy felkeressük Shimahantót és gyöngyhalászait. A félszigetre Tokiótól délnyugatra bukkantunk rá, s megtaláltuk a gyöngyhalászok kései utódait is; fiatal lányok merültek a tengerbe, hófehér lepelben, kagylóért, hogy kedvébe járjanak a turistáknak. Ám a nagyüzemi gyöngytenyésztés már a…
Read MoreJapán
A Japán szigetsor ív alakú vonulata a Csendes-Óceán észak-nyugati szélén, az északi szélesség huszadik és negyvenötödik foka között helyezkedik el. Más szóval Kuba és Új-Skócia vonala közt húzódik, ezért bizonyos területei más-más égöv alá esnek. Így a szubtrópusi, trópusi, a mérsékelt és a szubarktikus éghajlat egyaránt képviselve van. A négy évszak váltakozása a monszun által szállított légtömegek hatására alakult ki. A Japánt képező négy fősziget, a Honsú (Fő sziget), Sikoku (Négy tartomány), Kjúsú (Kilenc tartomány) és Hokkaidó (Északi Tengeri Út) közül a Hokkaidót Honsúval összekötő Szeikan alagutat (hossza 54,7 km)…
Read More„Mifune Sógun”, a szupersztár
Japánul úgy mondják: dái-sztár. A neve fogalom a nemzetközi filmvilágban. Magányos igazságtevő, vagy győző hadvezér: Mifune Toshiró a középkori szamurájromantika mai megszólaltatója. A művész civilben, páncél, kard és bajusz nélkül se kevésbé félelmetes jelenség. Mosolyog, de sötét szeme szigorúan csillog, s érces hangjára ijedten összefutnak a szomszédban. A mester a Velencei Filmfesztiválon három Grand Prix díjat és Akadémia díjat kapott, kétszer elnyerte a Legjobb Férfialakítás címet, s további díjakat kapott New Yorkban, Londonban, Berlinben, Moszkvában, Lisszabonban. A Los Angele-i Kalifornia Egyetem pedig díszdoktorává avatta. – Árulja el, mi a siker…
Read MoreA japán kard
Japánban a Kofun-korszaktól (V. század) a Heian-korszak közepéig (IX. század) a kínaihoz és a koreaihoz hasonló egyenes kardot használtak. A korai Heian-korszak végén (X. század) azonban megszületett az elegáns, ívelt alakú, jellegzetes japán kard. A japán kard acélból készült. Ennek az acélnak az alapanyaga japán vashomok. Az acélt felhevítve kikalapálták, kettéhajtották, majd újrakalapálták. Ezt a műveletet tizenegynéhányszor megismételték. Az így nyert szilárd acél közepébe külön kovácsolt lágyabb vasötvözetet öntöttek, ily módon alakították ki a kard formáját. Ezután agyaggal borítva be a pengét, megformálták a „hamon” díszítést, majd 700-800 fokon kiégették.…
Read MoreA sógun
A császárokról és sógunokról szóló sorozatunk számtalan történelmi érdekességről számol be olvasóinknak. Elsőként a híres Tokugawa sógunátusról szólunk, akiknek történetét dolgozta fel – meglehetősen tömörítve és leegyszerűsítve James Clavell világhírű A sógun c. regénye és a belőle készült film. A japán szemlélet számára az egyik legfőbb erény a türelem. Ha békességgel tűrünk, előbb-utóbb jobb napok köszöntenek reánk. Ez a gondolat a japánok világlátásának egyik sarkalatos eleme. A fent idézett bölcsesség példájaként gyakran emlegetik Tokugawa Ieyasut, a híres sógunt. Mielőtt őt magát bemutatnánk, szóljunk néhány szót arról, mi is volt valójában…
Read More