A GRÓF NAPLÓJEGYZETEI UTÁN ÍRTA RADÓ VILMOS Egyedülálló, hiánypótló élmény a Japánba második magyarként érkezett honfitársunk sokrétű tapasztalata. Érdemes megismerni e nem mindennapi, vállalkozó szellemű magyar teljes életét és halálát is. – a Szerkesztőség. Másnap a szigetlakók bőséges élelmet hoztak a hajósoknak, s az egész társaság sátrakat épített. A gróf meghagyta embereinek, hogy a különféle tárgyak neveit, melyeket a szigetlakóktól hallanak, tüstént jegyezzék fel, melléje pedig az orosz szót, így apránkint egy kis szótárra tesznek szert és segítségével majd csak meg tudják magukat valahogy értetni. Estefelé néhány szigetlakó meglátogatta Benyovszkyt,…
Read MoreKategória: Történelem
Fürdőző japán makákó majmok ?
A japán fotósok kedvencei a makákó majmok. Ezek a családias és igen okos állatok a téli fagyban felkeresik a szabadtéri meleg vizű gyógyfürdőket, és órákra beülnek „felmelegedni”. Kérdés csak az, hogy a hidegbe visszatérve miért nem fagynak jéggé?
Read MoreA kamikazek búcsúlevelei nem kerülnek az ENSZ-örökségbe
Az ENSZ örökségért felelős hivatal visszautasította dél-kjúsúi Csiran Békemúzeum által felajánlott kamikaze-ereklyéket. A dél-kjúsúi Csiran városa kamikaze pilótáktól származó 333 naplót, búcsúleveleket és személyes tárgyakat ajánlott fel az ENSZ örökségbe. A 2. világháborúban ebből a városból indultak öngyilkos bevetésükre a Császári Gyalogság kamikaze pilótái. A 3-500 kiló bombákkal megrakott gépek az amerikai replülőgép-anyahajóknak ütközve .. A néhai repülőtér helyére épült Csiran Békemúzeum kollekciójából származnak azok a tárgyak, amelyeket a város az ENSZ-gyűjteménybe ajánlott. A gyüjtemény összeállítását végző hivatal azonban a heves kínai és koreai lobby hatására visszautasította a tárgyakakat. A…
Read MoreJapán és magyar nők helyzete a 19. században
A 19. század során Magyarországon és Japánban fontos változások történtek meg, amik befolyást gyakoroltak a társadalomra és azon belül pedig a nők helyzetére. A 19. század során Magyarország és Japán egyaránt belépett egy új korszakba, amelyben a kor politikusai észlelve a modern államoktól való lemaradásukat, igyekeztek felzárkóztatni államukat. A korszakban mindkét államban megszülettek azok az új irányelvek, amelyek alapjául szolgáltak egy modern kulturális és társadalmi struktúráhóz. Magyarországon a fejlődés magvai már a 18. század végén megjelentek, de csak a napóleoni háborúk után tettek konkrét lépéseket a modernizáció irányába. A reformkor alatt…
Read MoreFélelmetes ellenfél
1935. december 17-én Jungerth-Arnóthy Mihály „Bizalmas!” jelentést küldött a szovjet külpolitika aktualitásairól, amelyben megjegyezte, Moszkvában elsősorban a távol-keleti események vannak napirenden, mivel a szovjet politikusok a japán terjeszkedés újabb fázisától tartanak. A szovjet kormány egyelőre nem tartott szovjet-japán háborútól, a japán vezérkar Kínával kapcsolatos célkitűzéseit azonban igen veszélyesnek tartotta. Szovjet információk szerin a japán vezérkar első lépésben az észak-kínai tartományokat japán provinciává kívánta átalakítani, második lépésben Belső-Mongóliát japán- mandzsukuói ellenőrzés alá kívánta venni, harmadik lépésben pedig a szovjeteket szorította volna ki Külső-Mongóliából. A szovjet vezérkar szerint az a veszély fenyeget,…
Read MoreBÉKÉS SZÁNDÉKOK
Az üzleti szempontok szóba kerültek a washingtoni német és japán katonai attasé megbeszélései során is. A japán tábornok kijelentette, hogy a japán dömpingcikkek majdnem teljesen kiszorították az amerikai árukat a piacról, s ide vezethető vissza az amerikaiak ellenséges magatartása Japánnal szemben. A párizsi szovjet katonai attasé kijelentette magyar kollégájának, hogy a Szovjetuniónak nem érdeke a Japán elleni háború, az amerikai attasé viszont úgy nyilatkozott, hogy az USA pénzügyi köreinek kívánságára számolni kellene amerikai beavatkozással. Holmok Sándor őrnagy értesülései szerint az amerikai hadiipar fölkészült, s tíz millió amerikai munkanélküli megfelelő hátteret…
Read MoreMájus 3: (憲法記念日): Ekkor emlékezünk Japán háború utáni alkotmányának létrejöttére
Szakuravirágzás idején
A szakuravirágzást főleg Japánnal és a japán kultúrával azonosítják, meghatározó esemény országszerte. A legelterjedtebb nézet szerint a japáncseresznye, azaz a szakura (sakura) a Himalája-hegységből származik. A Japán Meteorológia Hivatal 1953 óta, minden évben részletesen tájékoztat arról, hogy az egyes prefektúrákban mikor várható a virágzás kezdete illetve mikor van a virágzás legszebb periódusa. A szezon kezdetét akkor jelentik, be hivatalosan, amikor a tokiói Jaszukuni-szentélyben szirmot bontanak a cseresznyefák. Ez a természeti jelenség az országban délről északra haladva egyre későbbi időpontokban következik be. A virágzás a szigetországban országszerte nagyon népszerű, egyúttal több…
Read MoreBoldog Új Évet kívánunk!
Szerencsés, sikerekben gazdag boldog Új Évet kívánunk Magazinunk minden kedves olvasójának 2024-ben is! Az Inter Japán Magazin szerkesztősége
Read More