Év: 2024

Mérget evett három kis bonc (Tréfás mese)

Szerkesztő

Bonc apóka imádkozik templomában, nem zavarják áhitatos nyugalmában. Torkos öreg volt apóka s hogyha akadt valamelyes jó falatka, dehogy jutott, dehogy adott más fiának, se bál­vány­nak, se barátnak. Boncnövendék három legény, csak úgy tengtek, csak úgy lengtek nagyszűkecskén; ha volt mit, hát eddegéltek, sovány konyhán, rizsen, teán éldegéltek. Ül Bonc apó bálványtele cellájában, áhítatos mormogásos imádságban; néző szeme tekintete merevedik, rá egy polcra szegeződik. Odalentről vigyáz rája, odafentről fénylik, ragyog csuporkája, tetéstele gyümölcsízzel, ínycsiklandó csemegével. Felsandítgat fel a polcra, félszem vigyáz három boncra; gyanú fészkel szent szívében, nem hisz három…

Read More

Széles Tamás és Széchenyi 1/2

Szerkesztő

Japánságtudat – magyarságtudat Amikor végleg Japánba költöztem, elváláskor megboldogult apám egy vékony kötetet nyomott a kezembe: „Ez a Széchenyi fáklyavilága. Őrizd, és tanulj a legnagyobb magyartól!” Ennek negyvenegy éve, s ez a könyv, azóta is a legféltettebb kincsem. A napokban értesültem, hogy a Soproni Petőfi Színház évadnyitóján műsorára tűzi Németh László Széchenyi című történelmi drámáját, s a címszerepet Széles Tamás színész alakítja. A művészt személyesen ugyan nem ismertem, de régóta nagy tisztelője vagyok. Az utóbbi években, ha „megszomjaztam” a szép magyar szóra – ami gyakran megesett, hisz Tokióban élek –,…

Read More

Évtizedekkel vízbe dobása után ért partot Hawaiin egy japán palackposta

Szerkesztő

Japán középiskolások dobták a tengerbe 37 éve azt a vizespalackot, amely 6 ezer kilométerrel távolabb, Hawaiin sodródott partra idén nyáron – írta The Guardian online kiadása.  A Csiba prefektúrában lévő Csosi középiskola természettudományi klubjának diákjai 1984-ben dobták a vízbe a vizespalackot az óceáni áramlatokat vizsgáló projektjük részeként – idézte a brit Guardian a japán Mainicsi újság riportját. A gimnazisták 750 palackot vetettek az óceánba a Tokióhoz közeli Mijakedzsima szigeten 1984 és 1985 között. Utoljára 2002-ben találtak egyet a délnyugati Kagosima prefektúrához tartozó Kikaidzsima szigeten. Idén júniusban a kilencéves Abbie Graham a hawaii Paradise…

Read More

Közel 140 év után visszatért az ellopott ainu-koponya

Szerkesztő

Egy német tudományos intézet hivatalosan visszaszolgáltatott egy közel 140 éve ellopott ainu-koponyát Japánnak.      Japán második legnagyobb szigetén, az északi Hokkaidón több, mint 1300 éve él az ainu nép. A japán parlament csak az elmúlt években, pontosabban 2008-ban ismerte el az ainukat őslakos népnek.      A német Georg Schleisinger 1879-ben Hokkaidó egyik temetőjéből titokban Németországba vitt egy Ainu koponyát. A lelet közel 140 esztendeig a berlini Antropológiai, Etnológiai és Őstörténeti Társaság raktárában pihent. A napokban a társaság elnöke, Alexander Paschos „jó szándékú gesztusként” a berlini japán nagykövetségen visszaadta azt az…

Read More

Doma-Mikó István: Magyarságtudat – japánságtudat 1. rész

Szerkesztő

Tanulságos beszélgetés Dr. Maróth Miklós professzorral Erkölcs, hazaszeretet, oktatás Mi, magyarok, kreatívabbak vagyunk más népeknél. Van egy szinte velünk született értékmérőnk, amit szükség esetén „bekapcsolunk”, és ez átsegít hogy átsegítsen a döntéseken. Más népek fiai ennek hiányában betanulnak megoldásokat, ám ezek a váratlan helyzetekben nemigen működnek, így tehetetlenné válnak. Mi a feladatainkhoz magyar aspektusból közelítünk, ezért sikeresebben elemzünk és találunk a megoldásra. Az elhunyt polihisztor, Varga Csaba szerint ezen erényeink magyarázata nyelvünk felépítésében keresendő. A magyar ész című tanulmánya választ ad arra, hogy más népekhez képest miért van nekünk több…

Read More

Rendkívűli MEGHÍVÓ /RerTár Szolnoki Repülőmúzeum EXTRÉM PROGRAMJA

Szerkesztő

Kamikazek – A Busidó fiai Szeretettel hívjuk az érdeklődőket a RepTár Szolnoki Repülőmúzeum harmadik könyvének kiadása alkalmából szervezett könyvbemutatóra, valamint egy különleges időszaki kiállítás megnyitójára. Doma-Mikó István: Kamikazek – A Busidó fiai Időpont: 2024. április 20. 11:00 óra Moderátor: Bajnai Zsolt A szerző, Doma-Mikó István, író, királyi udvari festőművész, főiskolai tanár és kamikaze-kutató. 50 éve él Japánban, riportokat készített és barátságokat kötött életben maradt kamikaze pilótákkal. Az olvasmányos regényben, egy öreg kamikaze visszaemlékezésein keresztül megismerhetjük, kik voltak azok a 17-26 éves élni vágyó japán fiatalok, akikben a hazaszeretet legyőzte az…

Read More

Észak-Japán hegyes vidékén Akita tartományában legálisan lőhető, ehető a fekete medve.

Szerkesztő

Észak-Japán hegyes vidékén Akita tartományában legálisan lőhető a fekete medve. A térségben egyébként medvekonzervet és instant medvecurryt is lehet kapni. A húszezres lakosságú Szemboku kisváros vasútállomásán tavaly novemberben a Soba Goro nevű helyi étterem üzembe helyezett egy olyan automatát, ami a vadászok zsákmányát, tehát a friss medvehúst árul.   Az étterem felvette a fogásai közé medvehúst, az automata pedig reklám az utasoknak. Egy negyedkilós medvehús-csomag durván 5800 forint, ami egyaránt tartalmaz száraz és zsírosabb-szaftosabb-kötőszövetes húsrészeket. Az ország két legnagyobb szigetén becslések szerint durván tízezer példány élhet. Jellemzően növényekkel, bogyókkal táplálkoznak…

Read More

Japánban törvény tiltja az egyneműek házasságát

Szerkesztő

Japánban törvény tiltja az egyneműek házasságát. A szigetországban szárnyait bontogató LMBTQ-közösség sikertelenül próbálkozik az egyneműek házasságának legalizálásával, Japánban törvény tiltja azt. A jelenlegi polgári házassági törvény kimondja, hogy a házasság egy férfi és egy nő közötti kötelék. A magyar füleknek ismerős mondat ez. A LMBTQ-közösségek helyi perekkel próbálták elérni egy-egy azonos nemű pár legális egybekelését –eredménytalanül! Öt pert megnyertek ugyan arra hivatkozva, hogy az ilyen házasságkötések megtagadása sérti az emberi jogokat, ám az alacsony szintű bírósági döntések nem írhatják felül a hatályos törvényt.   Admi2 Inter Japán Magazin

Read More

Dénes Mirjam: Táncoló gésák és lopakodó szamurájok

Szerkesztő

Japán izoláltságának 1853-as hivatalos megszűnésével e távoli ország kultúrája az érdeklődés középpontjába került, általános európai kortünetként. Nyugat-Európában ez az érdeklődés a világkiállítások japán pavilonjainak közönségsikerében és a műgyűjtésben, valamint a korszakban alkotó művészek munkáiban felfedezhető stílusjegyekben nyilvánult meg, mely jegyek a klasszikus japán ábrázolás megismeréséből származtak. Franciaországban főként az impresszionista és posztimpresszionista festők munkáiban, hazánkban pedig Németországhoz hasonlóan főként a szecesszióval együtt jelentkezett a japán művészet hatása, s jelentős szerepe volt a modern képzőművészeti „izmusok” kialakulásában. E műalkotásokban a művészettörténet a régi klasszikus japán ábrázolás hatását véli felfedezni, s a…

Read More

Jamagáta ajándéka (Tréfás mese)

Szerkesztő

Irígy ember Jamagáta, más ezüstjét, bárki kincsét réznek látta. Kuporgatta, félrerakta pénzecs­kéjét, széltől óvta, nagyritkán ha kinyitotta erszénykéjét. Újév napja, háládatok nagy hónapja derengőben, télvíz idő engedőben. Zivataros orkán helyett lenge szellők lengedeztek. Újesztendő, langyos idő kiragyogtán, oltártüzek bálványszerte kigyulladtán, virág nyílik szíven, lelken, rügyet fakaszt embereken. Földi lakók szemén, száján, meg nem szűnő mosolygásán, derű színes áradatja, szeretetnek szíves szava. Se adós, se hitelező, csakis kedves ajándékot adó, vevő. Se bosszúnak, se haragnak, nincsen helye se bánatnak, se rosszlelkű indulatnak. Fukar ember Jamagáta, ajándékát ember fia rég nem látta.…

Read More