Életfa Iskola Keszthelyen. Alapítványi iskolánk japán pedagógusok és művészek adományaiból Okuma Nobuko neves japán zenepedagógus kezdeményezésére jött létre. A japán adományozók valamennyien olyan emberek voltak, akik példának tekintették Kodály Zoltánnak és Bartók Bélának azt a tevékenységét, amelyet a magyar kultúra megmentése és megőrzése érdekében tettek. Ennek szép példáját látták a keszthelyi Életfa óvodában. Az óvodában megismert szellemiséget, és módszereket nagy tisztelettel tanulmányozták, és ezt a felfogást terjesztették Japánban is. Ennek folytatását szerették volna látni iskolai körülmények között, példaként állítva japán pedagógusoknak. Az iskolát Okuma Nobuko és M. Komáromi Gyöngyi…
Read MoreÉv: 2024
A japánok már víz alatti ökovárosokat terveznek…Akár 5 éven belül is megvalósulhat
A japánok már víz alatti ökovárosokat terveznek…Akár 5 éven belül is megvalósulhat Az Ocean Spiral japán tervezői szerint 15 éven belül felépülhet az első víz alatti ökováros, mely 5000 embernek biztosítana otthont. Az Ocean Spiral egy utópisztikusnak tűnő technológiai válasz az ökológiai válságra, noha az éghajlatváltozás és a tengerszint emelkedés, a szökőárak és földrengések komoly fenyegetést jelentenek a szigeteken élő közösségek számára. A Shimizu Corporation tervező cég szerint azonban az önfenntartó víz alatti város hamarosan valósággá válhat, és egy lehetséges megoldást nyújthat a tengerszint emelkedés következtében veszélybe kerülő szigetek lakói számára. A gömbváros a…
Read More5 szédületesen felkavaró japán legenda
Integető cicus, nevető Buddha és helyes kis porcelánbabák. Nem csak ilyen cukiságokról keringenek legendák a misztikus Felkelő Nap Országában. Japán frigyláda, átkozott baba és egy nagyon bizarr emberfejű kutya, emberáldozatokból készült épületek. Ezekről biztos nem hallottál, pedig nem kevéssé érdektelenek. Íme, 5 japán legenda, amely egy japánt és olvasót sem hagyhat nyugton! Az Okiku baba Már látszatra sem egy bizalomgerjesztő baba, főleg azokkal az óriási fekete bogár szemeivel. A 41 centis babát az első tulajdonosáról nevezték el. Kimonót visel és ami a leghátborzongatóbb benne, hogy a haja állandóan növekszik! Napjainkban…
Read MoreHanami (花見) Japán virág-fesztiválok kezdete
A változatos virág-fesztiválokat a sintó szentélyeknél tartják április folyamán. A virágokban gyönyörködésre kirándulásokat és piknikeket szerveznek, különösképpen a cseresznyevirágzásnak van hagyománya. Gyakran látni ivó partikat a parkokban, és az épületek között. Néhány területen az őszibarack virágot, ami Japán tradicionális virága (a cseresznye az Edo korszakból való, mely a szamuráj kultúrát szimbolizálja) is nézik, bár ez a virág korábban nyílik mint a cseresznye. Néhány helyen a szokásoknak megfelelően virágnéző partikat tartanak meghatározott napokon. Ez az egyik legnépszerűbb esemény tavasszal. A virágnézés témája régóta fontos helyet foglal el az irodalomban, a táncban…
Read MoreKellemes Húsvéti Ünnepeket kívánunk!
Magazinunk kellemes húsvéti ünnepeket kíván minden kedves olvasójának és munkatársának!
Read More6 meglepő tény a japán iskolákról/április 1-től március 31-ig tart a tanév
A japán gyerekeket az európai köztudat általában csendesnek és fegyelmezettnek gondolja, de sok mindent nem tudunk róluk és az iskolai környezetükről. Tudtátok például azt, hogy a japán osztálytermek télen elképesztően hidegek? És vannak egyéb érdekességek is, amelyek valószínűleg szintúgy meglepnek benneteket is, mint ahogyan bennünket megleptek. Szinte minden japán tanterem egyforma: elöl egy nagy tábla található, hátul egy kisebb tábla, jobbra a folyosóra néző ablakok, balra pedig az iskolaudvarra néző ablakok határolják a tantermet. A szigetelés nélküli osztályterem az év enyhébb évszakaiban elég kellemes, de a fülledt nyári napokon szinte pokolnak…
Read MoreÚjabb 5 fantasztikus és félelmet keltő jókai a folklórból ?
A jókaik világában léteznek barátságos, varázslatos, szelíd és huncut, pajkos kis szőrcsomók. Ez volna a jókaik rózsaszín oldala. Mert jelen cikkünkben főleg az árnyoldal mutatkozik be, legalábbis azok, akik hajlamosak kibabrálni az emberekkel vagy még inkább az életüket kurtítani meg. Ezért érdemes jóban lenni a következő 5 japán folklórbeli természetfeletti lénnyel… Mint ahogy mindennek a világban a jókaiknak is kétoldalúk van, Lehetnek segítőkészek, kedvesek és jóravalók, de ugyanolyan megátalkodottak, gonoszak és veszélyesek is. De nem csak fajtánként, hanem azon belül is. Ahogy egy kicune lehet gaz csábító, úgy lehet…
Read MoreAz évszakok szétválása (節分, szecubun)
Szecubun a tavasz kezdete előtti nap. Ősi hit szerint a szellemek világa ekkor kerül legközelebb valós világunkhoz, ezért a következő évszaktól rituáléval el kell űzni a betegséget hozó ártó szellemeket. A mamemaki (vagyis „bab szórás”) szertartás először a Muromacsi-korszakban tűnt fel. Legtöbbször a család tosiotokoja hajtotta végre (a férfi, aki a megfelelő kínai állatövi évben született, vagy a család feje). Fuku mamet (pirított szójababokat, vagyis szerencsehozó babokat) dobálnak ki az ajtón, vagy oni (démon) maszkot viselő családtagot dobálnak meg vele. Eközben azt kiabálják, hogy Oni va szoto, fuku va ucsi!…
Read MoreSzex-rabszolgaként használták Indiában az elrabolt japán diáklányt
Indiában egy japánokra szakosodott bűnbanda elrabolt és több, mint egy hónapig szex-rabszolgának használt egy japán diáklányt. A rendőrség az ügyben öt bandatagot letartóztatott. Valóságos rémálommá vált annak a 23 éves japán diáklánynak az élete, akire az indiai Kalkuttában lecsapott egy főleg japánokra specializálódott bűnbanda. A város rendőrfőnöke, Pallav Kanti Ghosh szerint a magányos japán turistákra, elsősorban diáklányokra vadászó banda több tagja kiválóan beszéli a japán nyelvet. Közülük egy magát idegenvezetőnek kiadó testvérpár a diáklányt elcsalogatta egy nyugat-bengáli üdülőbe, ahol kirabolták és megerőszakolták. Ezután átszállították a buddhisták szent zarándokhelyére, Bodh Gayába,…
Read MoreIgaz neve Méz-odángó (Tréfás me
Hirtelen a férjem-uram természete, falánk szájú, tehetetlen ehetnékje. Ennivalót mihelyt hallott, mihelyt látott, jó falatra jól kitárult torkot tátott. Korgott megint egy nap gyomra és éhomra, találomra, fut szaladvást anyósához, füsteresztő, éteksütő konyhájához. Beállít és se szí, se szó leguggolgat, éhes szemmel lesel ínyes falatokat. Akadt bőven holmi egymás, két nyelésre egy harapás; habzsol, zabál tele szájjal, alig győzik szerrel, számmal. – Jaj, de finom falatocska, jaj, de pompás mézgolyócska – szól és nyeli szagát, ízét, tudakolja igaz nevét. – Méz-odángó igaz neve, ízzel mézzel telistele – szól anyósa s…
Read More