Február 11-e Japánban az államalapítás ünnepe (建国記念の日, Kenkokukinen no hi). 1966-ban hozták létre ezt az állami ünnepet, és 1967-ben tartották meg először.
Korábban, 1872 és 1948 között február 11-e a Kigen-szecunak （紀元節）nevezett ünnepnap volt, amikor arra emlékeztek, hogy Dzsinmu császár időszámításunk előtt 660-ban ezen a napon lépett trónra (legalábbis a Nihonsoki (日本書紀), a második legrégebbi japán történeti krónika szerint).
Egy japán legenda szerint az első japán császár még időszámításunk előtt, február 11‐én lépett trónra. A japán emberek azt gondolták, hogy Japánban az időszámítás február 11‐én kezdődött. Akkoriban a japán emberek istenként tisztelték a császárokat.
De a második világháború után eltűnt az „időszámítás kezdetének ünnepe”, mert az amerikaiak azt gondolták, hogy a japánok a háborúban a császár nevében harcoltak, így a béke érdekében a császár istenítését abba kell hagyni. Először az amerikaiak azt gondolták, hogy Japánnak nem kell császár, mert a császár miatt a japánok rossz dolgokat csináltak. A későbbiekben a nemzet összetartásához a császár nélkülözhetetlenségét hangsúlyozták. Így most is van császár Japánban, de most senki sem isteníti a császárokat. Most a császár csak a nemzeti összetartás szimbóluma, és neki nincs politikához való joga.
Az amerikai megszállás után február 11‐e az „államalapítási nap” lett. Nem tudjuk igaz-e, hogy az első japán császár február 11-én lépett trónra, mert csak a legenda alapján van így, ezért február 11-e nem az „államalapítás napja”, hanem „államalapítási nap”. Az „államalapítási nap” a törvény szerint annak az ünnepe, hogy szeretjük az országunkat. Megemlékezünk az államalapításról.
Katika
Inter Japán Magazin
