A japán emberek életének 15 jellemzője, amely messze eltér az általános emberi gondolkodástól. I.rész

A japán emberek életének 15 jellemzője, amely messze eltér az általános emberi gondolkodástól. I.rész

Japán egy teljesen egyedi ízlésű, évezredes hagyományokkal rendelkező ország. Filozófiájuk pedig generációról-generációra öröklődik a lakosok között. Noha az ország maga az egyik legfejlettebb a világon, a technikai újítások folyamatos fejlesztése közben sem szakította meg a kapcsolatot a gyökereivel.

A tökéletes összhangjuk miatt pedig olykor úgy tűnik, mintha a japánok egy másik bolygóról, vagy legalábbis a jövőből érkeztek volna ide hozzánk a Földre.

Egy biztos: a mindennapi dolgokhoz való hozzáállásuk egyszerre sokkoló és csodálatos is egyben – ennek bizonyításaként pedig most 15 olyan tipikus japán jellemzőt gyűjtöttünk össze, ami európai fejjel nézve szinte felfoghatatlan számunkra.

1. Az esztétika óriási szerepet játszik a japán emberek életében.

Vasúti megállóhelyeket például úgy alakították ki, hogy az emberek csak leszálljanak itt a vonatról és gyönyörködhessenek a természetben, mivel a peron maga nem vezet sehova.

Míg nyugaton az esztétikát inkább filozófiai fogalomként kezelik, addig Japánban a mindennapi élet szerves részének tekintik. A japán esztétika fontos elemei között szerepel az ember és a természet kapcsolata, valamint az élet átgondolt megközelítésének hangsúlyozása.

2. Nincs szavuk a „fosztogatásra”

Japánban meglehetősen gyakoriak az erőteljes földrengések, ám a természeti katasztrófák miatt sem üti fel a fejét a fosztogatás az országban. Sőt, a japánok valójában azt se tudják, hogy mit jelent ez, még szavuk sincsen rá. Ez becsülendő, a japán társadalom egy olyan rendszert épített fel nemzedékről-nemzedékre, ami szélsőséges körülmények között is képes fenntartani a rendet.

3. A japán nyelv többfajta udvariasságot foglal magában

Japánban 4 különböző szintre oszlik az udvariasság: köznapi, tisztelettudó, udvarias és nagyon udvarias. Különböző szabályaik vannak rá, hogy mikor-melyiket kell használni. Fiatalkorban nyilván a tisztelettudó viselkedés az elvárt az idősekkel szemben, néha pedig még a testvérek között is megfigyelhető.

További érdekesség egyébként, hogy Japánban szinte minden beszélgetés az „elnézést” szóval kezdődik, mivel a beszélgetést indító személy előre is bocsánatot kér, hogy rabolja a másik fél idejét.

4. Japánban szinte egyáltalán nincsenek külföldi munkavállalók.

Japán egy jellegzetes kultúrájú ország. A közelmúltig szinte egyáltalán nem voltak külföldi munkavállalók az országban, mivel a külföldi munkavállalók minimálbére meghaladta a japán átlagbért. Most sem sokat változott a helyzet, az országban történő munkavállalás inkább csak a magasan képzett szakemberek számára vonzó, ám nekik is munkavízumhoz kötött: vizsgázniuk kell a japán nyelvből és bizonyítaniuk kell a szakterületükhöz való hozzáértésüket.

5. Az országban gyakori a felnőtt férfiak örökbefogadása.

A japán emberek közt dívó örökbefogadás – a makoeshi – egészen a 13. századig nyúlik vissza. A japán társadalomban rendkívül fontos szerepet játszik a család, a családokban pedig nagyon fontos szerepet játszanak a fiú gyermekek, mivel általában ők viszik tovább a családi vállalkozást, vagy ők gondoskodnak a családról, ha az édesapa elhuny.

De mi történik akkor, ha egy családnak nincs gyermeke vagy csak lánygyermek született? Ennek érdekében alkalmazzák a makoeshit, vagyis hogy egy felnőtt korú férfi gyermeket örökbe fogadva bővíthessék a családjukat és vigyék tovább a vállalkozást. A Suzuki autógyártó cég vezetője, Oszamu Suzuki például a negyedik örökbefogadott utódja a vállalatnak.