Kategória: Kultúra

Elillan a Nap. Napocskám, napraforgód vagyok, maradok. Szállok madárként, felhők és Nap ölelnek: nem zuhanhatok. Esőverte fák szürke felhők során át nem látom Napom. Fűszálon remeg a tegnapi esőcsepp, Nap felszárítja. Eső mosta kert: ibolyák szőnyege lent napfényt áhítnak. Szobámba zárva fehér árnyék vagyok csak, kint éget a Nap. Hajóm tovaszáll víz tükrén aranyhíd vár napfény-üzenet.

Délidőben Út balzsamozza porával fáradt lábaim: lélegzetvétel   Szárazság Ellángolt a nap, poros úton hangya vár… cseppnyi menedék!   Vándorlás Ugyanaz a kő. Ugyanaz a nap. Gyűlnek útra kész felhők.   Kör Napóra csendjét szívverésem betölti. Mutatója út.   Egy sóhaj Szempillára hullt hópihe naptól olvad: úton egy könnycsepp.  

A (poszt)kolonialista nézőpont haszna és használhatósága Japán esetében „Vannak olyan könyvek, mint az enyéim, melyek azt mondják, hogy egy kultúra vagy civilizáció képét bizonyos célok szempontjai szerint alkották meg, tehát ha akarunk kreálni egy Keletet, amely leromlott, érzéki és avíttas, akkor éppenséggel meg tudjuk csinálni, de ennek semmi köze sem lesz a valódi Kelethez.” (Edward W. Said)1 Folytatás… A japán filmművészet értelmezésének kolonizálása A kulturális csere lassú folyamatának egyik igencsak érdekes területe a japán film értelmezésének kérdésköre nyugaton. A diskurzus egyik első összegző megfogalmazását Peter Lehman21 nyújtja számunkra. „Talán túlzott…

haiku-utazás minden út vissza- fele vezet előre; örvény az ösvény * …szomorúfűzfa ága a kezed, nyújtja felém a Napot… – félek, halott a csillag, melyet követtem érted, rég nem ég, itt hagyott benn, e tükörmély éjben veled, egyes-egyedül; lassan kihűl a Hold is, ezüst sarlója éles füveken, felhőkarcoló hegyeken, ködszurkáló ormokon csorbul ki, míg sugara túlcsordul, s széjjelfolyik a sötét tavon; ott vesztegel a csónakom (így veszett el megannyi ember) oltalom nélkül, vakon, s ha alászállnék, árnyékká válnék, feneketlen fekete tenger nyelne el; ó, nem alhatom, örökké virrasztanom kell, Napom…

A (poszt)kolonialista nézőpont haszna és használhatósága Japán esetében „Vannak olyan könyvek, mint az enyéim, melyek azt mondják, hogy egy kultúra vagy civilizáció képét bizonyos célok szempontjai szerint alkották meg, tehát ha akarunk kreálni egy Keletet, amely leromlott, érzéki és avíttas, akkor éppenséggel meg tudjuk csinálni, de ennek semmi köze sem lesz a valódi Kelethez.” (Edward W. Said)1 Édentől Keletre Said Orientalizmus2 címen megjelent korszakalkotó munkája óta tudjuk, hogy a Kelet, amit itt Nyugaton3 Keletnek nevezünk, valójában nem más, mint a Nyugat kreációja, sőt, projekciója. Nem tagadhatjuk, nem kerülhetjük meg, nem…

  Holdkifli-ölben világmagzat: nő a nap – úton van a fény. Az úton tócsa, tükrében gyémántszemölcs: szikrázik a nap. Csontváry álma: szüzek tánca az úton, napot imádva. A minap a bút az öledben feledtem, hogy visszajöjjek. Őszi szagokkal napraforgók borultak fölém az úton. Az út sebe mély. Feslett kanapé szögén megszáradt vércsepp. Jó napot! Kaput nyitok szép Napapónak. Harmatozzon ég…   Inter Japán Magazin  

  Poetica A történők elszomorítanak. Az öröm otthona: a Pillanat. Minden történet vége: pusztulás. A Villanó Fény: örök. – Semmi más. Globálfolklór képmesék Figyelmeztetés közmondás módra A félelem veszélyt terem! Axióma Mestertől soha olyant nem tanulhatsz, mint a Tanítványtól. Tudósítás a terepről Bibó Istvánnak Én már félek a demokráciától is: látom működni. Szellemi bátorság „Esküdni mernék rá, hogy valószínű az, hogy lehetséges!” N. N. Finoman Faragott Bunkó 2 igazság hommage à Vonnegut jr. Nem lehet mindenre gondolni.              * Gondolni mindenre lehet. Nyilatkozat Nem vagyok beteg, csak öreg: Egészséges Gyógyíthatatlan. Tettem,…