Géczi János: Haiku

  Géczi János a tó képén a fűz-szívű oleander merő rózsatűz              * a vízre hajló oleander-szívű fűz csurom rózsaláz              * csiszoltkő hajnal a tenger rézmérlegén vércsöppnyi sziget              * meztelen izmú tenger fogja csípőmet ím körbefonja              * csípőmet fonja a meztelen kék izmú tenger nyers combja              * a kék meztelen izmú tenger forgatja combjával csípőm              * fél kagyló hever a földön a kiszőkült fény talpnyomában              * a vers vízszínén nézem sirályalakod merre lebben el              * versem figyelem tűnődve nézem mint száll sirályalakod              * vízpartból napból vágyakozásból állnak mondatok össze a tócsa…

Read More

Március 20: Tavaszi nap-éj egyenlőség napja (春分の日)

Ezen a napon az nappal és éjszaka is 12 órás. Ez jelenti a tél végét, a melegebb idő beköszöntét. Ez a nap egy 7 napos időszak, a „Haru-no higan” része. A haru tavaszt jelent, a higan pedig a halál folyójának mási fele, ami arra utal, hogy a buddhizmus szerint egy folyó van a mostani élet és a következő élet között. Sok japán ezért ilyenkor visszatér szülővárosába, és a nap egy részét azzal tölti, hogy meglátogatja ősei sírját, megtisztítja, gyertyát gyújt, áldozati ételt tesz a sírhoz, hogy segítse őseit a másik…

Read More

Papp Máté: Szomorúfűz alatt

  haiku-utazás minden út vissza- fele vezet előre; örvény az ösvény * …szomorúfűzfa ága a kezed, nyújtja felém a Napot… – félek, halott a csillag, melyet követtem érted, rég nem ég, itt hagyott benn, e tükörmély éjben veled, egyes-egyedül; lassan kihűl a Hold is, ezüst sarlója éles füveken, felhőkarcoló hegyeken, ködszurkáló ormokon csorbul ki, míg sugara túlcsordul, s széjjelfolyik a sötét tavon; ott vesztegel a csónakom (így veszett el megannyi ember) oltalom nélkül, vakon, s ha alászállnék, árnyékká válnék, feneketlen fekete tenger nyelne el; ó, nem alhatom, örökké virrasztanom kell,…

Read More

Inter Japán pályázat – dr. Udvarvölgyi Zsolt: Egy hullámhosszon

A Kádár-rendszer külpolitikájában sajátos hangsúlyt kapott az Ázsia-politika. A harmadik világ iránti nyitás jegyében külügyminiszter-helyettesi szintű delegáció járt Indiában, Burmában, Indonéziában, Nepálban, Ceylonban. Nagy publicitást kapott a japán-magyar diplomáciai kapcsolatok helyreállítása is. A II. világháborút követően 1959. augusztus 29-én követi-, majd 1964-ben nagyköveti szinten vette fel a diplomáciai kapcsolatot a két ország. A kezdetek Az MTA Levéltárában őrzött iratanyag szerint a tudományos életben a két ország közti első kapcsolatfelvétel 1957-re datálható: A japán Kyoto-i Egyetem fizikai kutatóintézetének már 1956. november 30-án levelet küldött az MTA-nak. A levél, amelyet két deklaráció…

Read More

Botos Ferenc: Haikuk

Japán kert Virágok járta kőbe zárva álmodik jaj, ne ébreszd fel — Mamutfenyők Fekete, zöld lángok kottáznak tiszta hangzást föld és ég közé — Prelúdium Egy tündérkönnycsepp téli ágról, reszketve arcomra hullott — Dér A gyermekláncfű nyakán a csipkegallér bizony hófehér — Tücsökzene Gyönyörű búcsú valaki halkan lépdel rőt színek nyomán — Teremtés Port és csillagot tűhegynyi pontba gyűjtve elkezdi újra

Read More

Gregor László: Önvédelmi Bemutató a Kazinczyban!

Ovis Napot tartottak Békéscsabán, a Kazinczy Ferenc Általános Iskolában. A napnak az a lényege, hogy a leeendő elsősöknek és szüleiknek bemutassák az iskolát, minél többen válasszák ezt az oktatási intézményt. A megnyitó során bemutatókra is sor került. Szeleczki Erzsébet igazgató asszony köszöntő szavai után önvédelmi bemutatót tekinthettek meg a nagy számban megjelenő érdeklődők .Az iskolában második éve a délelőtti tanóra keretében zajlik az önvédelmi-harcművészeti oktatás a Nippon Seibukan Akadémia Magyarországi Egyesületének szakmai felügyelete és tanmenete alapján. Shihan Gregor László VI.DAN, a z egyesület elnöke, aki egyben a Nippon Seibukan Akadémia…

Read More

Fazekas István: Hirosima árnyékai

A szerző alapos kutatómunkából származó adatai és következtetései új megvilágításba helyezik Japán legújabb kori történelmét. (Szerkesztőség) Vajon le tudjuk-e győzni a megrendülésünktől felszabaduló tébolyunkat az öncsalás simogató taktikájának kísértése nélkül, ha arra a kérdésre keressük a tárgyilagos választ: hogyan is lehetnek emberi árnyak emberek nélkül Hirosima kövein? Megtántorodunk, amikor a puszta látványból is kitetszik: az igazi értéket az emberi ámokfutás szolgáltatta itt ki az értéktelennek. A kérdés túlságosan magas feszültségű disszonanciája még idegrendszerünkre is bénítólag hat. Több világutazó, köztük a magyar Réti Ervin is megfigyelte: a legtöbb japánon valami különös,…

Read More