Kategória: Kultúra

Inter Japán pályázat – Tóth Tímea: Egy szál fehér rózsa Japánból

Szerkesztő

Magyarországról egy cserediák programon keresztül indult egy kórus Japánba. 15 lányka volt a kórusban. Zsuzsanna, az énektanár már többször volt Japánban. A lányok viszont először ültek repülőgépen, nagyon élvezték, hogy a felhők felett repültek. Bár elég hosszú volt az út Osaka megyébe, Mino városkába. Ott található az az egyetem, ahol a japán diákok magyarul tanultak. Már előre tudták, hogy melyik magyar kórustag lesz az elkövetkező egy hétben a vendégük. Karin cserediákja Anna volt. Karin alig várta, hogy leszálljon a repülőgép, amely a magyar diákokat hozta. Kezében egy Anna feliratú táblát…

Read More

Németh Péter Mikola: Hét haiku

Szerkesztő

(I.) Szügyi Zoltánnak Tükörben égek: báb-test, pillangó-lélek szárnyszegetlenül. (II.) Elnehezült szív. Mégis emelkedni kezd. – „Ecce homo!” (III.) Az én halála a sosem volt Madáré az életedben. ITEM Ne féljél, mindig a másik ember hal meg, nem te. (IV.) Maszk az arcokon. Só, víz, véres veríték. – Megfeszíttetett! (V.) Sírkő a háta. Vére–költő–bodobács halotti maszkban. (VI.) Tengeri csillag. Homorú hajnali ég. Újjászületés. (VII.) Harangok zúgnak. Remeg a dombok alja. Feltámadás: van!     Megjelent: Napút, 2010. márc.   Inter Japán Magazin

Read More

Inter Japán pályázat – Megyeri Gergő: Minden madár

Szerkesztő

(ajánlás a pentatón estek sorozat balatoni állomásához) – Lányok, gyertek, válasszatok párt magatoknak! A lánysereg mint a tenger rohamozta meg az emeletes nyugágyak partjait, és ki-ki magának párt találva – virágom, virágom – ültek az ágyak szélein. Ez volt a tábor utolsó napja. Délelőtt operaáriák részleteit gyakoroltuk, egész nap a zongora mögött ültem – még nem kopaszodtam akkoriban – és vezényeltem. Mitsuko nagyon szépen játszott a fuvolán. Délután hívott az anyukája, és tört angolsággal próbált elmondani valamit. Átadtam Akio úrnak, jó barátomnak a telefont, az ebédből rohant oda, emlékszem, egy…

Read More

Fenyvesi Félix Lajos: Haiku

Szerkesztő

  Ó, vigyázva lépj a fűre: anyám holtan ott esett össze!              * Mint tigris lépte, oly puhán s félelmesen surran a halál.              * Kialudt fénye a napnak, és te kereszt- úthoz érkeztél.              * Rongyos kabátban áll az új század bódék s paloták között.              * Hajnal-derengés. Késve tűzi Isten az égre a Napot.              * Minden verset ír: madár hóra, szél vízre, én az égre föl.              * Tavasz illata. Fák, virágok varázsa. Csodás temető.              * Fehér krizantém sírodon, a lábadnál sötét fűzfa: ÉN.              * Tengert átvágó madárraj. Ó, a partot hányan érik…

Read More

Csata Ernő: Haiku

Szerkesztő

A fenyő (haikusor) Egyszer utánad is eljön a szél, ne félj és földre ledönt. * Suhogó ágad hűvösségére, senki nem emlékszik majd. * Fészeklakóid, csörtető zuhanásod szétcsiripelik. ÉLETÜNK (haikusor) Lámpások vagyunk istenek ösvényein, örök sötétben. * A fényes dacunk csúfosan kialszik egy viharos éjben.

Read More

Inter Japán pályázat – Erdődi Ferenc Vilmos: Lehet Japán

Szerkesztő

1907 októbere. Két férfialak ballonkabátban halad az Andrássy úton. A lehullt faleveleket kabátjuk huzatja arrébb parancsolja az útból. Két vékony alkat, olyan harmincas formák. A gyenge szitáló eső láthatatlan függönyét az alacsonyabbik kézmozdulatai megtöri, mint egy finom kristály függönyt. Hevesen magyaráz, átélésben lépked, kizárva a külvilágot maga körül. A magasabbik bólogat, néha finoman elhajol a heves kézmozdulatok elől, így különös boksz ringet varázsolva az utcából, a megtermett fák és az impozáns épületek egyfajta szurkoló közönségként vesznek részt az egyébként ártatlan sétában. A körülöttük megszűnő világ ráolvad lényükre, és erről tudomást…

Read More