Szőtte, szőtte a Hold, a kerek képű… Megtelt vele lapos, rézsű. Belehímzett két oroszlánt, császárnét meg egy rosszlányt. Te gúnyádat szőtte újra, törpe talpú, csalfa gésa, csontgolyócskák fészke, odva, bambuszerdőn megbújt szajha. Szőtt, szőtt a kerek képű Hold megannyi fény-árnyék pofát. Lelkednek kalapált ezüst üllőjén borda-boronát… S én húztam, a költő kobold.
Read MoreKategória: Kultúra
Baráthosi-Balogh Benedek: Japán, a Felkelő Nap Országa 8/32
Arany Sas Díj pályamű (2013): Kalász István: Látni, szökni, kezdeni
Emlékezni jó dolog, felejteni jobb, így van ezzel az ember, ha sokat élt, a sok után felejteni akar, nem látni, nem hallani. Nem tudni ezt a világot. Ez szomorú, mondja Anyám, ha hajnalban telefonál, hogy ilyen lettél fiam. Ülsz a lakásban, nézed a tévét, hát elég ez? Én pedig bólintok, iszom a kávémat. A feledés veszélyes, mondja az Anyám, én pedig ilyenkor látom, ahogyan megy Z.-ben, a csöndes, kisvárosi utcán a Tisza felé. Igen, a feledés veszélyes, de felejtenem kell. Az agyam nem olyan, mint egy magnó, hogy egyszer lejátssza…
Read MoreGregor László: Beszámoló a krími utazásról
A testvérvárosi kapcsolatok keretein belül Alusta város meghívására Harsányi László vezetésével a pesterzsébeti karate egyesület sportolói és néhány idős de lelkes pesterzsébeti lakos 2013.06.14 -21 –ig Alustába utazott. A delegáció vezetője és tolmácsa Perecz László a kerületi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat elnök helyettese volt. A 36 órás utazás után megérkeztünk a Krímbe Alusta városába, ahol a helyi sportkomplexum szállodájába kerültünk elhelyezésre. Másmap egy baráti versenyen vettek részt a versenyzőink,akik eredményesen szerepeltek. A következő napon megismerkedtünk Alustával és a tenger partjával, ami csodálatos volt. A környéken tett kirándulások alatt meggyőződhettünk a Krím…
Read MoreArany Sas Díj pályamű (2013): Rozványi Dávid: Montázs egy „tróger” életéről
1921. 1921 reménytelenül fekete tele volt: az ezeréves Magyar Királyság összeomlott, a korona értékét vesztette, a pályaudvarokon vagonvárosok alakultak ki. A reménytelenség megülte a lelkeket, aki ki tudott törni az apátiából, vagy lunatikus ország-mentő terveket szövögetett, vagy a mámorba menekült. A fiatalember nem aprózta el a pénzét, egyszerre vágott bele mindkettőbe, a nemesbe és az ösztönösbe. Öröksége egyik felét egy honmentő mozgalomnak adta, s szilárd elhatározása volt, hogy a másik felét éjszakai mulatóhelyeken pazarolja el. Hiszen az infláció, ez a feneketlen bendőjű szörny, úgyis csak elnyelné. A részeg ember bizonytalan…
Read MoreBaráthosi-Balogh Benedek: Japán, a Felkelő Nap Országa 7/32
Arany Sas Díj pályamű (2013): BGaby96: Vak voltam, s már látok végre…
Mindnyájunk számára mást jelent a tökéletes élet. Azonban csak egy megoldás létezik, hogy megkapjuk azt: a céljaik elérése. Először a kisebb, rövidtávú, végül a legfőbb álmainkat kell valóra váltanunk ahhoz, hogy elmondhassuk: igen, megcsináltam! Már kisgyermekként elkezdjük tervezni a jövőnket. Ám az évek múlásával a hangsúly nem csupán a legnagyobb dolgokon lesz, egyre fontosabbá válnak a kisebbek is. Természetesen attól még, hogy nem válik minden valóra, amit 10 évesen elterveztünk, minden esélyünk megvan a teljes boldogságra. Ez nem azt jelenti, hogy mindig nevetni, örülni fogunk, bizony lesznek hullámvölgyek, de a…
Read MoreBaráthosi-Balogh Benedek: Japán, a Felkelő Nap Országa 6/32
Novák Valentin: Egy törpe fácska hajszálgyökerekkel
Egy törpe fácska hajszálgyökerekkelSzúrós ágán kislány vére csordul. Csodásan izzó asszonyarc a hídon, s odább aranyt páráll a tó. Költő vagyok, kissé bár iszákos. Kitörlöm a Holdtányért egészen. Másnap ezüst ízekkel ébredek, s odább aranyt páráll a tó. Törpe fácska híd korlátja lettél. Kislány vére – izzó asszonyarc. Költő vagyok, Holdezüstből élő, s odább aranyt páráll a tó. Napom, mint izzó asszony-arcot, mint érmét a mélybe bédobom: éjfélt adott a gépezet, s visszajáró (pengő) hangokat… A fácskából lett hídkorláton át, tékozolt szerelmek hajlanak. Ezüst karjuk egy-egy gyertyacsonk. Bennem aranyt páráll…
Read More