Kategória: Történelem

1945. augusztus 15-én Japán császára, Hirohito rádiószózatában bejelentette, hogy az ország elfogadja a feltétel nélküli kapitulációt. A bejelentés az országszerte rádiók előtt várakozó népnek hatalmas traumát okozott. Mindaddig szentül hittek a japán győzelemben. Ugyanakkor megnyugvással is fogadták a háború hirtelen befejezését, mert nem jönnek többé az amerikai B-29-es nehézbombázók. Az ország minden jelentősebb városa romokban hevert, s még elkeseredni sem maradt idejük, ha túl akarták élni a jelent; a gazdaság újjáépítésére kellett összpontosítaniuk. Megkezdődött a hadiállam demokratikusba való átmenete.   1945. augusztus 6-án dobták le az atombombát Hirosimára, de a…

  A Molotov-Ribbentrop paktum következtében hűvösebbé vált japán-német kapcsolatok ismét fejlődésnek indultak. Több jel mutatott arra, hogy a németek katonai terveikbe is beavatták a japánokat. Első látásra nehezen értelmezhetők a tokiói angol nagykövet fejtegetései, aki a hitlerizmus és a bolsevizmus ellen is harcba szólítaná Európa nemzeteit. A kérdés csak az, hogy ezek a nemzetek nem járnának-e úgy, mint a lengyelek, akik már harcoltak mindkét totális diktatúra ellen, csak éppen támogatást nem kaptak hozzá sem az angolok, sem a franciák részéről. A lehetőség amúgy továbbra is adott volt London és Párizs…

  A Szovjetunió európai hódításai miatt békés viszonyra törekszik Japánnal. A szovjet-finn téli háború idején a finnek példát adnak hazaszeretetből és önfeláldozásból. A szovjet kormányt először a barátinak ismert Törökország részéről érte csalódás, mivel Sükrü  Szaradzsoglu török külügyminiszter közel három hétig tartó tárgyalások eredményeként sem egyezett bele a szovjetek által kért területek átadásába, majd a tárgyalások után egy nappal Törökország Angliával kötött szövetséget. A lengyelországi háború idején a japán és a szovjet kormány megállapodást kötött a határincidensek beszüntetéséről, amellyel kapcsolatban Pelényi „fegyverszünetről” írt. Érdekes módon az amerikaiakat ez sem lepte…