Az első világháborút követően Japán komoly militarizálódásba kezdett. Fő céljuk volt, hogy a Csendes-óceán nyugati térségét teljes kontroll alá vonják és ehhez elsősorban a tengeri flottájukat kellett megerősíteni. Céljuk eléréséhez egy rendkívüli húzással próbálkoztak, miszerint a világ legnagyobb csatahajóival kívánták megnyerni maguknak a csendes-óceáni vizeket. A tervekből végül tettek is lettek, így megépülhetett a világ két legnagyobb hadászati hajója, a Muszasi és a Jamato. Ez a két, 1940-ben vízre bocsájtott monstrum soha nem látott méretekkel büszkélkedhetett. 260 méteres hosszúságához elképesztő súly társult, mely vízkiszorítása elérte a 71 ezer tonnát. A…
Read MoreKategória: Történelem
Hirosima akkor…
1945. augusztus 15-én Japán császára, Hirohito rádiószózatában bejelentette, hogy az ország elfogadja a feltétel nélküli kapitulációt. A bejelentés az országszerte rádiók előtt várakozó népnek hatalmas traumát okozott. Mindaddig szentül hittek a japán győzelemben. Ugyanakkor megnyugvással is fogadták a háború hirtelen befejezését, mert nem jönnek többé az amerikai B-29-es nehézbombázók. Az ország minden jelentősebb városa romokban hevert, s még elkeseredni sem maradt idejük, ha túl akarták élni a jelent; a gazdaság újjáépítésére kellett összpontosítaniuk. Megkezdődött a hadiállam demokratikusba való átmenete. 1945. augusztus 6-án dobták le az atombombát Hirosimára, de a…
Read MoreKustana Kusid: 1945 augusztus 6-án dobták le az első atombombát
Az első atombomba ledobása elindította a nukleáris fejlesztési hullámot. Milyen fázisai voltak ennek? Egy mondat Hirosimáról. Rendkívül érdekesek az amerikaiak, akik mindent kiszámítanak. Kiszámolták, hogy olyan nehezen tudták az első valóban japán szigeteket, Okinawát elfoglalni, olyan óriási volt ez az emberveszteség, hogy a négy japán sziget elfoglalása egymillió halottat jelentett volna, így bevetették az atomfegyvert. Második megjegyzés: az atomfegyver bevetésének nyilván volt egy szovjet ellenes éle, ezt mindenki érezte. Harmadik megjegyzés: augusztus 6.-a, 8.-a, 9.-e. 6-a, 9.-e a Hirosima, Nagaszaki, 8.-a a szovjet hadüzenet. Tehát rendkívül érdekes. A szovjetek azt…
Read More„Inunkszakadtáig!” – A 442. ezredharccsoport története
A második világháborúban történt az a különleges eset, hogy az USA legtöbb kitüntetését érdemlő ezrede kizárólag másodgenerációs, japán-amerikai katonákból áll. De, hogy történhetett ez meg egy olyan országban, ahol az általános közvélekedés élből elutasította az ázsiai harcosok egyenrangúságát? Kezdjük a számokkal, a 442. ezred érdemeivel: 21 darab Becsület Érdemérem – Medal of Honor (a legmagasabb katonai kitüntetés) 52 darab Kiemelkedő Szolgálatért Kereszt (második legmagasabb) 9486 Bíbor Szív (sebesülési érdemérem) Több ezer ezüst és bronz csillag Az érdemérmek számai önmagában is tekintélyt parancsolnak, pláne ha hozzátesszük, hogy mindössze két aktív évre…
Read MoreEgy, a II. világháborúban elsüllyesztett hajó roncsát találták meg Ausztrália délkeleti partjainál
A második világháborúban egy japán tengeralattjáróról torpedóval elsüllyesztett ausztrál szállítóhajó roncsait találták meg tengeri régészek a délkelet-ausztráliai Victoria partjaitól száz kilométerre az óceán mélyén. Fotó: Egy, a II. világháborúban elsüllyesztett hajó roncsát találták meg Ausztrália délkeleti partjainál / Illusztráció:Northfotó Az SS Iron Crown szállítóhajó 1942-ben süllyedt el, a támadásban a legénység 38 tagja halt meg. Öt túlélőt egy másik hajó vett a fedélzetére – idézte fel a BBC News. A torpedó 60 másodperc alatt elsüllyesztette a Dél-Ausztráliából Új-Dél-Walesbe ércet szállító hajót. A tengeri régészek a 77 éve az óceán fenekén…
Read More400 éves a britek és a japánok közös történelme
A London School of Economics nemzetközi történelmi tanára, Antony Best, nyolc évszámban, foglalta össze Japán és Nagy-Britannia közös történelmének kulcspillanatait. Cikkünk most ennek a nyolc pontnak a jelentőségét igyekszik felfedni. 1613: Alapok? Lefektetve. Ez volt az az év, mikor Japánban, Hirado városában megalapították az első kereskedőházat a brit Kelet-indiai társaság jóvoltából. A történelminek számító nyitás valószínűleg nem mehetett volna végbe egy bizonyos Will Adams, brit tengerész nélkül, aki 13 évvel ezt megelőzően, már megvetette lábát a felkelő nap országában. Adams – aki feltehetőleg az első britnek nevezhette magát a szigetországban…
Read MoreLékó Eszter: Tokugawa, a legnevesebb sógun
Bár több mint 150 éve nincsenek már japán sógunok, ezt megelőzően nagyon is léteztek. Hogy kik is voltak ők? Kezdetben a császár kezében volt a hatalom, ő irányította egész Japánt. Hatalmas tisztelet övezte és rendkívül nagy tekintélye volt. Azonban az évek múlásával megváltozott a szerepe. A sógunok kora 1192-ben kezdődött el és egészen 1867-ig tartott. Sógunnak nevezték az éppen aktuális katonai főparancsnokot, aki a császár helyett rendelkezett a teljes hatalommal. Tehát, a császárság megmaradt, viszont a politikai hatalom a sógun kezébe került. Aki jártas a japán történelemben, annak ismerősen csenghet…
Read MorePaládi Zsolt: Az utolsó szamurájlázadás igaz története
Magyarországon is sokan látták a 2003-ban készült, rendkívül népszerű Az utolsó szamuráj (The Last Samurai) című háborús fimdrámát, amely az utolsó szamurájlázadás történetét kísérli meg feldolgozni, hoollywoody keretek között. A történet röviden: Az amerikai polgárháború egykori hőse, Nathan Aldgren kiábrándul az amerikai életből és Japánba utazik, ahol kiképzőtisztnek szegődik a fiatal Meidzsi császár hadseregébe. A régi értékrendet képviselő szamurájok ugyanis fellázadnak a császár modernizációs politikája és a nyugati nyitás ellen. Az első összecsapásban fogságba esik, majd megismeri a szamurájok vonzó és értékes világát. Végül beáll a szamurájok közé, de…
Read MoreEltűnt egy japán sziget
Az Ohotszki-tenger sodródó jégtáblái és a szél az okai annak, hogy Japánnak már nem 158, hanem csak 157 lakatlan szigete van. Az Eszambe Hanakita Kodzsima szigetet többi 157 társával együtt, 2014-ben nevezte el a japán kormány. Ennek az akciónak az volt a célja a japán kormány részéről, hogy tisztázza területi vizeinek határát és kiterjessze kizárólagos gazdasági övezetét. A pari őrség vizsgálja, hogy a sziget valóban eltűnt-e. Ha megerősítik a sziget eltűnését, amelynek legmagasabb tengerszint feletti pontja 140 centiméter volt, akkor Japán területi vizeinek határa fél kilométerrel csökkenni fog.
Read MoreKustana: „Soha többé Hirosimát”
Jean-Louis Guilland, Henri De Turenne, Daniel Costelle: A csendes-óceáni csata dokumentumfilm 2. részéből részlet LINK (01:10:25 – től – 01:13:00 – ig): Néhány másodperc alatt Hirosima elolvadt az atom katlanban. 3 kilométeres körzetben a kövek, a fák, a házak, az emberek elpusztultak. És akik az első hullámot túlélték, a sugárzás utóhatásai miatt lassan haltak meg. A hivatalos jelentések szerint 80 ezer halott, a legtöbb történész szerint 200 ezer. Az atomterror pedig nem mérhető. 2 kilométerre a nulla ponttól, amely felett a bomba robbant, egy japán apáca a robbanás során sértetlenül…
Read More