1936 márciusában Pelényi az amerikai külügyminisztérium kelet-ázsiai osztályáról olyan információkat kapott, hogy elképzelhető, miszerint a távol-keleti háborút a Szovjetunió robbantja ki. A szovjet kormány tartott egy német-japán szövetségtől, s gyakran hangoztatta, hogy meg kell akadályozni Berlin és Tokió együttműködését. Az amerikaiak szovjet hírforrásból úgy értesültek, hogy a Vörös Hadsereg 400 000 katonája áll a Távol-Keleten, akiknek nagy részét a Csita-Vlagyivosztok vonal legsebezhetőbb pontjaira összpontosították. Velük szemben Mandzsúriában 60-80 000 japán katona van, és nem lehet tudni, hogy ezt megerősítették-e 100 000 fővel, amelyről korábban szó volt. Amerikai információk szerint a szovjetek továbbra is…
Read MoreKategória: Történelem
Újra migráció indul el Mianmarból
Tovább súlyosbodik a mianmari válsághelyzet, mely jelentős migráns áradatot okozva, súlyosan megterheli a térség szomszédos országainak befogadóképességét csak azért, mert a mianmari kormányzat nem képes megoldani a saját maga által generált problémákat. Idén is menekülthullám kezd kibontakozni Mianmarból, miután az ország észak-nyugati tartományában fellángoltak az etnikai ellentétek a buddhista többség és a muszlim vallású rohingya kisebbség között. A mianmari állami média szerint eddig 86 ember halt meg, az ENSZ pedig úgy tudja: mintegy 27 ezer, többnyire hontalan, muszlim rohingya menekült a határon át Bangladesbe, Mianmar Arakán államából. Fotó: restlessbeings.org 2015…
Read MoreJapán titkos fegyvere ?
A National Geographic filmje a második világháború egyik legjobban őrzött titkáról lebbenti fel a fátylat: egy hatalmas víz alatti repülőgép-hordozóról, amelyet arra terveztek, hogy japán bombázókat csempésszen amerikai nagyvárosok közelébe. Az I-400-as valóságos gigásza volt fajtájának: 120 méteres hosszával egészen a 60-as évekig a leghosszabb tengeralattjáró volt a világon, s ami talán még fontosabb: egyszeri üzemanyag-feltöltéssel kétszer akkora távolságot tudott megtenni, mint amerikai vetélytársai. Az I-400-as igazi aduászát mégis a rakománya, a három behajtható szárnyú bombázó képezte, amelyek akkoriban merőben újdonságnak számítottak egy tengeralattjáró fedélzetén. A filmben egy búvárexpedíció megkísérli…
Read MoreKEDVEZŐ HELYZET
A távol-keleti és a japán helyzet volt a témája az isztambuli magyar, és Josinaka Vataró alezredes japán katonai attasé megbeszélésének. Josinaka február végén utasítást kapott Tokióból, hogy Bukarestben találkozzon a román fővárosban is akkreditált varsói japán katonai attaséval. Bukarestből visszatérve március 7-én azonnal találkozni kívánt Németh Imre alezredessel, azonban annak más irányú elfoglaltsága miatt erre csak két nappal később kerülhetett sor. Németh alezredes jelentette a honvédvezérkar főnökének, hogy március 9-én két alkalommal, összesen két órát tárgyalt japán kollégájával. Előbb Josinaka alezredes kereste föl a magyar attasét, és megkérdezte tőle, hogy…
Read MoreAbe Sinzó – Donald Trump találkozó
A 2017 január 20-án hivatalba lépő USA elnök, Donald Trump, videó üzenetben jelentette be, hogy első hivatali napján – vagyis minél hamarabb – az Amerikai Egyesült Államok kivonul a nagy szabadkereskedelmi megállapodásokból, és felülvizsgálja a munkavállalási vízumokat az esetleges visszaélések kiszűrésére. Egyik első és legfontosabb feladatának tartja, hogy az Egyesült Államok visszalépjen a Csendes-óceáni Partnerségi Szerződéstől. „Ami a kereskedelmet illeti, bejelentem kilépési szándékunkat a Csendes-óceáni Partnerségből, amely az országunk számára katasztrófa lenne. Ehelyett méltányos, kétoldalú kereskedelmi szerződéseket szeretnénk kötni, amelyek a munkahelyeket és az ipart ismét amerikai területre hozzák vissza”…
Read MoreÁllamcsíny kísérlet
1936. február végén a japán bel- és külpolitikai-, valamint a gazdasági helyzetből adódó feszültségek ismét robbanáshoz vezettek. A japán gazdaság dinamikusan fejlődött, azonban ennek akadályát képezték a Japánnal szemben álló országok importkorlátozásai, amelyek súlyosan érintették Japán kivitelét. A Kínától elfoglalt területek pacifikálása hatalmas összegeket igényelt, miközben Japán egyre inkább elszigetelődött a világháborúban győztes, és akkor még vele szövetséges nagyhatalmakkal szemben. A Mandzsúriában állomásozó Kvantung-hadsereg évek óta háborús feszültségben tevékenykedett, és elégedetlen volt a japán kormány külpolitikájával. A hadsereg fiatalabb tisztjei arra törekedtek, hogy vagy a Szovjetunió, vagy Mongólia és Kína…
Read MoreHATÁRINCIDENSEK
1936 elején Szaitó japán nagykövet azt mondta Washingtonban Pelényinek, hogy nem kell nagy fontosságot tulajdonítani a mandzsu -mongol- szovjet határon előforduló incidenseknek, mivel azok nem vezetnek egy szovjet-japán háborúhoz. Pelényi ehhez hozzátette, hogy Szaitó véleményét kivételesen az amerikaiak is osztják. Hornbeck azt mondta Pelényinek, hogy „a japánok nem bolondok”, hogy akkor kezdjenek ki a szovjetekkel, amikor Észak-Kína köti le erejük egy részét. Az amerikai diplomata szerint a szovjeteknek – és az amerikaiaknak is – csak előnyére válhat, ha a japánok Észak-Kína felé fordulnak. Hornbeck megjegyezte, hogy szovjet-japán viszonylatban kritikus terep…
Read MorePszichológiai momentumok
A japán-amerikai kapcsolatokról beszélgetett Pelényi az amerikai külügyminisztérium kelet-ázsiai osztályának vezetőjével, Stanley K. Hornbeckkel. A beszélgetésre Hirota japán külügyminiszter 1936. január 20-i beszédét követően került sor, amelyben a japán politikus körvonalazta a japán külpolitika céljait. Pelényi megkérdezte Hornbecktől, hogy Hirota beszéde nem a japán militarista köröknek szólt-e, mire az amerikai diplomata kijelentette, hogy a japán nép 95 %-a militarista, és az amerikai közvélemény legalább tisztán lát és nem ringatja magát illúziókba Japánt illetően. Pelényi szóba hozta a Fülöp-szigeteki amerikai támaszpont, Corregidor megerősítését is, amellyel kapcsolatban Hornbeck kijelentette, hogy a Kongresszus…
Read MoreIbusze Maszudzsi: A fekete eső 5/5
Ibusze Maszudzsi (1898 – 1993) Hirosima prefektúrában, azon belül Kamo faluban született kisbirtokos paraszti családban. 1917-ben Tokióban francia és orosz irodalmat tanult a Vaszeda Egyetemen, valamint festészetet a Nihon Bidzsucu Gakkó-n (Japán Képzőművészeti Főiskola). Az 1920-as évektől írói elismertsége egyre nőtt. A második világháborúban Szingapúrban szolgált propagandista sajtómunkára kötelezve. Ezért nem volt jelen a hirosimai atomtámadáskor, ahol számos rokona áldozatul esett. Ibusze 95 éves korában, tüdőgyulladásban halt meg. Leghosszabb és legfontosabb regénye, A fekete eső (Kuroi ame, 1966) a hirosimai atomtámadásról szól. Ebben a művében az egyszerű emberek hétköznapi életét…
Read MoreSzovjet vihar II. Világháború keleten(Háború Japán Ellen 1945) S2_10rész 📺
A hadviselés legvéresebb csatája, mely egyben a konfliktus fordulópontját jelentette.
Read More