Ibusze Maszudzsi: A fekete eső 4/5

Ibusze Maszudzsi (1898 – 1993) Hirosima prefektúrában, azon belül Kamo faluban született kisbirtokos paraszti családban. 1917-ben Tokióban francia és orosz irodalmat tanult a Vaszeda Egyetemen, valamint festészetet a Nihon Bidzsucu Gakkó-n (Japán Képzőművészeti Főiskola). Az 1920-as évektől írói elismertsége egyre nőtt. A második világháborúban Szingapúrban szolgált propagandista sajtómunkára kötelezve. Ezért nem volt jelen a hirosimai atomtámadáskor, ahol számos rokona áldozatul esett. Ibusze 95 éves korában, tüdőgyulladásban halt meg. Leghosszabb és legfontosabb regénye, A fekete eső (Kuroi ame, 1966) a hirosimai atomtámadásról szól. Ebben a művében az egyszerű emberek hétköznapi életét…

Read More

Félelmetes ellenfél

1935. december 17-én Jungerth-Arnóthy Mihály „Bizalmas!” jelentést küldött a szovjet külpolitika aktualitásairól, amelyben megjegyezte, Moszkvában elsősorban a távol-keleti események vannak napirenden, mivel a szovjet politikusok a japán terjeszkedés újabb fázisától tartanak. A szovjet kormány egyelőre nem tartott szovjet-japán háborútól, a japán vezérkar Kínával kapcsolatos célkitűzéseit azonban igen veszélyesnek tartotta. Szovjet információk szerin a japán vezérkar első lépésben az észak-kínai tartományokat japán provinciává kívánta átalakítani, második lépésben Belső-Mongóliát japán- mandzsukuói ellenőrzés alá kívánta venni, harmadik lépésben pedig a szovjeteket szorította volna ki Külső-Mongóliából. A szovjet vezérkar szerint az a veszély fenyeget,…

Read More

Ibusze Maszudzsi: A fekete eső 3/5

Ibusze Maszudzsi (1898 – 1993) Hirosima prefektúrában, azon belül Kamo faluban született kisbirtokos paraszti családban. 1917-ben Tokióban francia és orosz irodalmat tanult a Vaszeda Egyetemen, valamint festészetet a Nihon Bidzsucu Gakkó-n (Japán Képzőművészeti Főiskola). Az 1920-as évektől írói elismertsége egyre nőtt. A második világháborúban Szingapúrban szolgált propagandista sajtómunkára kötelezve. Ezért nem volt jelen a hirosimai atomtámadáskor, ahol számos rokona áldozatul esett. Ibusze 95 éves korában, tüdőgyulladásban halt meg. Leghosszabb és legfontosabb regénye, A fekete eső (Kuroi ame, 1966) a hirosimai atomtámadásról szól. Ebben a művében az egyszerű emberek hétköznapi életét…

Read More

Ibusze Maszudzsi: A fekete eső 2/5

Ibusze Maszudzsi (1898 – 1993) Hirosima prefektúrában, azon belül Kamo faluban született kisbirtokos paraszti családban. 1917-ben Tokióban francia és orosz irodalmat tanult a Vaszeda Egyetemen, valamint festészetet a Nihon Bidzsucu Gakkó-n (Japán Képzőművészeti Főiskola). Az 1920-as évektől írói elismertsége egyre nőtt. A második világháborúban Szingapúrban szolgált propagandista sajtómunkára kötelezve. Ezért nem volt jelen a hirosimai atomtámadáskor, ahol számos rokona áldozatul esett. Ibusze 95 éves korában, tüdőgyulladásban halt meg. Leghosszabb és legfontosabb regénye, A fekete eső (Kuroi ame, 1966) a hirosimai atomtámadásról szól. Ebben a művében az egyszerű emberek hétköznapi életét…

Read More

Ibusze Maszudzsi: A fekete eső 1/5

Ibusze Maszudzsi (1898 – 1993) Hirosima prefektúrában, azon belül Kamo faluban született kisbirtokos paraszti családban. 1917-ben Tokióban francia és orosz irodalmat tanult a Vaszeda Egyetemen, valamint festészetet a Nihon Bidzsucu Gakkó-n (Japán Képzőművészeti Főiskola). Az 1920-as évektől írói elismertsége egyre nőtt. A második világháborúban Szingapúrban szolgált propagandista sajtómunkára kötelezve. Ezért nem volt jelen a hirosimai atomtámadáskor, ahol számos rokona áldozatul esett. Ibusze 95 éves korában, tüdőgyulladásban halt meg. Leghosszabb és legfontosabb regénye, A fekete eső (Kuroi ame, 1966) a hirosimai atomtámadásról szól. Ebben a művében az egyszerű emberek hétköznapi életét…

Read More

Borbély László: A Vihar Kapuján túl

„Hát melyikünk követi el a súlyosabb vétket: ti vagy én?” /Akutagava Rjúnoszuke: A bozótmélyben/ Olyan sűrű köd telepedett a fegyház udvarára, hogy csak sejteni lehet, hol húzódik a magas kőfal és hol vannak az őrtornyok. Először azt hittem, hogy másokat is kiengedtek levegőzni a dermesztő hidegben. De néhány lépés után rájöttem, hogy rajtam kívül egy lélek sincs itt. Most rád gondolok, Favágó. Közvetlenül az ajtó mellett álltál, miután vallomást tettél. Mikor a bíró elé vezettek, kezeddel el akartad takarni a legidősebb gyermeked szemét, hogy ne láthassa az arcomat. Nem vagyok…

Read More

A leküzdhetetlen vetélytárs

Japán gazdasági és politikai terjeszkedéséről írt jelentést a londoni magyar követség titkára 1935. szeptember 9-én. A jelentés szerint az angol kormány és a gazdasági körök folyamatosan nyomon kísérték a japán gazdasági és politikai helyzet alakulását. A követségi titkár utalt Sir Frederick Leith Boss Japánban tett utazására, s az ezt követő részletes beszámolójára. A londoni magyar követség diplomatái nyilván hozzájutottak ehhez a beszámolóhoz, mivel ez alapján készült a Kánya külügyminiszternek írt jelentés. Az angol politikus beszámolója szerint Mandzsúria 1931-es elfoglalása nem váltott ki osztatlan helyeslést japán politikai körökben, sőt megerősödött a…

Read More

„Soha többé Hirosimát”

Jean-Louis Guilland, Henri De Turenne, Daniel Costelle: A csendes-óceáni csata dokumentumfilm 2. részéből részlet LINK (01:10:25 – től – 01:13:00 – ig): Néhány másodperc alatt Hirosima elolvadt az atom katlanban. 3 kilométeres körzetben a kövek, a fák, a házak, az emberek elpusztultak. És akik az első hullámot túlélték, a sugárzás utóhatásai miatt lassan haltak meg. A hivatalos jelentések szerint 80 ezer halott, a legtöbb történész szerint 200 ezer. Az atomterror pedig nem mérhető. 2 kilométerre a nulla ponttól, amely felett a bomba robbant, egy japán apáca a robbanás során sértetlenül…

Read More