Két Kína

A magyar katonai felderítés információi szerint ugyan folytatódtak a japán és a szovjet háborús előkészületek, mégis jelentős mértékben csökkent a katonai és a politikai feszültség a Távol-Keleten. Május 31-én Kína és Japán Tangkou-ban fegyverszünetet kötöttek, amelyhez Tokióban nagy reményeket fűztek. A japán politikusok bíztak abban, hogy sikerül jobb kapcsolatokat kiépíteni a nankingi kormány vezetőjével, Csang-Kai-sekkel, aki hírek szerint korábban négy évig japán hadiakadémián tanult. A tangkou-i fegyverszünet értelmében a Nagy Faltól délre, a Peking-Tiencsin vonaltól 30-60 kilométerre északra demilitarizált övezet jött volna létre, ahol a rendet 10 000 kínai katona tartotta…

Read More

Demokratikus terror- terrorista demokrácia?

„Győztünk! Amerika megnyerte a világháborút! Nem kell tartanunk a japánoktól!” Augusztus 14-e van. Hat éve tart a második világégés, de most az emberek egyszerre kimerészkednek otthonaikból, és örvendve lengetik a csillagos, ezüst-vörös sávos lobogót! Megbátorodnak a rádióhírek meghallgatása, újságcikkek elolvasása után. Nyolc nappal korábban reszketve ültek lakásaik sötétjében, összeborulva, sírva ölelkezve a beláthatatlan következményektől, mikor értesültek a Japán ellen indított támadás sikeréről. Rettegtek a japánok bosszújától. Mivel válaszolnak az atombombára? Mikor? Hogyan érkezik a vég? Lesz-e vég? Augusztus hatodikán levegőt is félve vettek. Kilencedikén, a második támadáskor már gyűlöltek amerikaiak…

Read More

Kamikaze, az isteni vihar

  Exkluzív riport egy öngyilkos repülővel   1944-ben ezen a napon indult az első kamikaze raj bevetése Szeki Jukio hadnagy, oktatópilóta vezetésével „1945. augusztus 13-án, két nappal a háború vége előtt a Kisarazu Légitámaszpontról egy öngyilkos egység indult bevetésre. Elöljáróm, Nisimori Josiomi őrmester így szólt hozzám: „Kawano, most meghalok. A te egyenruhád tisztább. Cseréld el velem, hogy méltó módon érjen a halál.” Fájó szívvel adtam át pilótaruhámat, amit három nappal későbbi bevetésemre, saját halálomra tartogattam. Sorrakerülésem előtti napon befejeződött a háború. Egyenruhám az okinavai tenger fenekén nyugszik helyettem, én pedig…

Read More

Kustana Kusid: 1945 augusztus 6-án dobták le az első atombombát

Az első atombomba ledobása elindította a nukleáris fejlesztési hullámot. Milyen fázisai voltak ennek? Egy mondat Hirosimáról. Rendkívül érdekesek az amerikaiak, akik mindent kiszámítanak. Kiszámolták, hogy olyan nehezen tudták az első valóban japán szigeteket, Okinawát elfoglalni, olyan óriási volt ez az emberveszteség, hogy a négy japán sziget elfoglalása egymillió halottat jelentett volna, így bevetették az atomfegyvert. Második megjegyzés: az atomfegyver bevetésének nyilván volt egy szovjet ellenes éle, ezt mindenki érezte. Harmadik megjegyzés: augusztus 6.-a, 8.-a, 9.-e. 6-a, 9.-e a Hirosima, Nagaszaki, 8.-a a szovjet hadüzenet. Tehát rendkívül érdekes. A szovjetek azt…

Read More

A japán kapituláció

1944 októberétől számítva fél év alatt az USA elfoglalta a Fülöp-szigeteket. Ugyancsak októberben itt volt a japán vereséggel végződő utolsó nagy tengeri ütközet is. Áprilisban az USA partra szállt Okinawa szigetére, június 21-ig el is foglalták. Márciustól a térségből megindultak a szőnyegbombázások Japán ellen. A jaltai értekezlet a legfontosabbnak tartott értekezlet volt, amit Roosevelt, Churchill, és Sztálin közösen tartottak. Az értekezleten megkötöttek egy Japánra illetve általánosan a Távol-Keletre vonatkozó titkos egyezményt is. Roosevelt elsősorban MacArtur tanácsára minél előbb be akarta vonni a Szovjetuniót a Japán elleni hadműveletekbe, főleg a Mandzsúriai…

Read More

,,Ázsiai Monroe-elv”

A nagyhatalmi ellentétek miatt élénk vita bontakozott ki az amerikai, az angol és a japán tengerészeti erőket illetően. Az USA minden egyes japán és angol hajóépítésre fordított dollárral szemben két dollárt lett volna kénytelen hadihajó építésre fordítani, amely hozzájárult volna a fegyverkezési verseny még nagyobb ütemű kibontakozásához. A japánok előnyére szólt, hogy ők csak új hadihajókkal rendelkeztek, az USA viszont csak 1942-ben fejezte volna be flottája korszerűsítését. Ehhez járult még, hogy Japánban már 80 000 kiképzett tengerész állt a flotta rendelkezésére, az amerikai állomány kiképzése viszont még öt-hat évet vett igénybe.…

Read More