1934 tavaszán Japán számára lehetőség adódott, hogy a szárazföldön a Szovjetunióval, a tengeren pedig az USA-val keveredjen háborúba. Érthető módon Japán nem kívált élni a lehetőséggel, mivel a washingtoni japán nagykövet korábbi kijelentése szerint ez öngyilkosság lett volna. Ez megfelelt a valóságnak, még akkor is, ha az amerikai katonai hírforrások szerint a Szovjetunió és az USA között sem katonai szerződés, sem szövetség- akkor még –nem volt. A japánok jól fölfogott érdekükben inkább Mandzsúriára összpontosítottak, és 1934. március 1-jén Mandzsukuo császárává koronázták Pu Yit, a korábban hatalmától megfosztott kínai császárt. Ez…
Read MoreKategória: Történelem
Háborús blöffök
Pelényi János információkhoz jutott a Tokióban történt politikai eseményekről is. Lemondott a japán kormány nagy befolyással rendelkező hadügyminisztere, Araki Szadaó tábornok, akinek helyére Hajasi Szendzsúró tábornok került. Egy amerikai vezérkari tiszt azt mondta Pelényinek, hogy veszélyesnek tartja a japán kormányban bekövetkezett változást, mivel a japán csapatok 1931-ben Hajasi tábornok vezetésével foglalták el Mandzsúriát. Ennek ellentmondott Pelényi szerint Hirota Kóki japán külügyminiszter parlamenti beszéde, amely a magyar diplomata értékelése szerint önmérsékletet tükrözött. Ennek oka Pelényi szerint talán az amerikai flottafejlesztésről Japánba eljutott hír lehetett. A washingtoni német katonai attasé, Friedrich von…
Read MoreÁllatkertből szökött csimpánzt fogtak be 📺
Eséssel végződött Csacsa kalandja. A csimpánzfiú a szendai állatkertből szökött meg és az őt üldöző rendőrök elől a villanyvezetékek tetején keresett menedéket. Ám sorsát nem kerülhette el, egy altatólövedéknek köszönhetően lepottyant és visszakerült az állatkertbe.
Read MoreKamikaze gép Japán fölött
A kyushu szigetek lakói ugyancsak meglepődtek, amikor egy 2. világháborús kamikazegép szántotta fölöttük az eget. A a Mitsubishi gyártmányú Zero-szen volt a második világháború legendás kamikazegépe. A Különleges Támadóalakulat (közismert nevén kamikaze), s azon belül is a Haditengerészet használta halálos bevetésekre. A pilóták több száz kilogramm bambával megrakott gépeikkel szándékosan nekiütköztek az amerikai repülőgép anyahajóknak. A japán kamikazek az amerikai tengeri flotta történetében a legnagyobb veszteséget okozták. A japán-amerikai háború okaként tartott, Pearl Harborn elleni japán támadásban is résztvevő Zero-szen vadászgépből már csak néhány működőképes példány akad. Egyet a ’70-es…
Read MoreBÉKÉS SZÁNDÉKOK
Az üzleti szempontok szóba kerültek a washingtoni német és japán katonai attasé megbeszélései során is. A japán tábornok kijelentette, hogy a japán dömpingcikkek majdnem teljesen kiszorították az amerikai árukat a piacról, s ide vezethető vissza az amerikaiak ellenséges magatartása Japánnal szemben. A párizsi szovjet katonai attasé kijelentette magyar kollégájának, hogy a Szovjetuniónak nem érdeke a Japán elleni háború, az amerikai attasé viszont úgy nyilatkozott, hogy az USA pénzügyi köreinek kívánságára számolni kellene amerikai beavatkozással. Holmok Sándor őrnagy értesülései szerint az amerikai hadiipar fölkészült, s tíz millió amerikai munkanélküli megfelelő hátteret…
Read MoreA pagoda csoda az ókortól napjainkig II.
Mielőtt – nagy léptékben – a japán és koreai pagodákhoz elérnénk, nem hagyhatjuk ki a pagoda-történet egyik legfontosabb helyszínét, Kínát. A divat, a pagoda-építészetben is meghatározó volt. Tibeti minták alapján Kínában is készítettek földön nyugvó harangra hasonlító pagodát, ami eredetileg indiai sztúpa hatást mutat. India sírokat borító halmairól (halomsír) mintázták a sztúpa formáját. Az indiai sztúpáknak nincsenek emeleteik. Tetejük vékony csúcsú, vagy ernyőben végződik. A legismertebb kínai példa erre a pekingi császári palota részét képező, kör alaprajzú Ég Temploma (Tien Tan, Mennyei Béke Templom). Itt jól megfigyelhető ezen külön, indiai…
Read MoreHírek Amerikából
Gróf Stomm Marcel alezredes londoni katonai attasé december 27-én Budapestre küldött jelentése szerint a japán lőszergyárak nagy megrendeléseket kaptak, s élénk munka folyt a japán hajógyárakban is. A veszélyeztetett japán kikötőkben és városokban megerősítették a légvédelmet, miközben japán katonák részvételével élénk felderítő tevékenység folyt a szovjet-mandzsu határ mentén. 1934 nyarára a japán flotta mintegy 200 egységgel a japán szigetekről keletre flotta gyakorlatot tervezett, s az 1938-ra tervezett flottafejlesztést a japán admiralitás előrehozta 1936-ra. Stomm szerint ellenőrzésre vártak azok az információk, amelyek szerint Blücher távol-keleti hadseregéhez megérkeztek az első amerikai pénzszállítmányok,…
Read MoreVilágpolitikai esélylatolgatás
1933 decemberében Kanda Maszatane alezredes isztambuli japán katonai attasé és Németh Imre alezredes magyar katonai attasé világpolitikai kérdésekről beszélgettek, amelyről Németh alezredes december 13-án küldött jelentést Budapestre. Kanda alezredes elmondta, hogy a japán flottafejlesztés célja, hogy az USA-t távol tartsa egy esetleges beavatkozástól a Szovjetunió oldalán. A japán diplomácia feladata lesz annak megakadályozása, hogy Japán egy időben a szárazföldön és a tengeren is hadat viseljen. A japán katonai attasé megjegyezte, hogy jelenleg az USA és Japán között nincs olyan akut kérdés, amely a közeljövőben háborús konfliktushoz vezethetne. A két ország…
Read MoreHáború fölfüggesztve
A szovjet-amerikai kapcsolatok látványos javulása nyomán kialakult nemzetközi helyzet részletes elemzését tartalmazza Röder Vilmos gyalogsági tábornok 1933. november 27-én Kánya Kálmán külügyminiszternek küldött irata. A dokumentum szerint a szovjet-amerikai közeledés alapvetően kihat a Távol-Keletre, valamint az európai és a magyarországi helyzetre is. A Szovjetunió a keleti paktummal biztosította magát nyugati szomszédjaival szemben, ez viszont hátrányos volt a magyar külpolitikára, mivel szabad kezet biztosított Romániának Magyarország ellen. Mivel a szovjet-amerikai megegyezéshez esetleg Anglia is csatlakozik, Japán külpolitikai helyzete súlyosbodik. Az is valószínű, hogy Japán nem nézi tétlenül, hogy a Szovjetunió és…
Read MoreA japán császár és császárné a Fülöp-szigeteken
Először utazott Akihito császár és Micsiko császárné Délkelet-Ázsiába: 2016. január 26 és 30 között az uralkodói pár a Fülöp-szigeteken tartózkodott. Az útnak rendkívül nagy szimbolikus jelentősége volt, bár sajnos egy dologban még mindig nem sikerült áttörést elérni, ami a mai napig árnyékot vet az amúgy nagyon jó fülöp-szigeteki – japán viszonyra. Egyáltalán nem véletlen, hogy Akihito császár és Micsiko császárné most látogatott el a Fülöp-szigetekre. Hatvan évvel ezelőtt ugyanis Fülöp-szigetek volt az első ország délkelet-ázsiai térségben, amely rendezte a viszonyát Japánnal, felvette újra a diplomáciai kapcsolatokat és intenzív kereskedelmet kezdett el folytatni a szigetországgal. Ennek…
Read More