Kategória: Történelem

A tervezettnek legalább hatszorosába, vagyis 15 milliárd dollárba kerül majd a 2020-as tokiói olimpia megrendezése. Az NHK állami tévécsatorna közzétette, hogy a 2020-as tokiói olimpiai játékok költsége legalább hatszorosa lesz a tervezettnek, vagyis minimum 15 milliárd dollár. A hirtelen drágulás oka, hogy eredetileg nem számoltak a roppant magas szállítási költségekkel, továbbá az anyagok és munkabérek növekedésével. Most aztán a gigászi költségvetésből a szervezők ott próbálnak lefaragni, ahol csak lehet. Az olimpia kerékpárversenyeit és hegyikerékpár küzdelmeit a tervezettől eltérően nem Tokióban, hanem a fősziget délkeleti csücskén, Izuban rendezik meg. Így elmarad…

Hiába ütött meg idén békülékeny hangnemet Abe Sinzó japán miniszterelnök és próbált meg közvetíteni a G7-ek és Oroszország között, Moszkva és Tokió viszonya csak tovább romlott. A Kuril-szigetekről még mindig nincs megállapodás, miközben az orosz légtérsértések már egy teljesen új szintre emelkedtek. Január 26-án hozta nyilvánosságra a japán védelmi minisztérium, hogy korábban riasztani kellett két japán vadászgépet, mert Oroszország felől érkező két repülő megközelítette a japán légteret. Az orosz légtérsértések eddig sem számítottak szokatlannak a térségben: 2014-ben a japán F 15-ös vadászgépek több mint 324 alkalommal emelkedtek a levegőbe az…

A magyar katonai felderítés információi, valamint a külügyi képviseletekről érkező hírek nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, a magyar külügyminisztérium fokozott érdeklődést tanúsított a távol-keleti események iránt. Mindehhez társult még, hogy a francia diplomácia a Balkánon is mozgolódni kezdett, amely gátolta a magyar revíziós törekvéseket. 1933. november 16-án a külügyminisztérium a következő üzenetet küldte a párizsi és a londoni magyar követnek: „A távol-keleti események, illetve az orosz-japán feszültség Kelet-Európában és a Balkánon is érezteti hatását, miért is annak szoros figyelemmel kísérése az általános politikai helyzet szempontjából elengedhetetlen. Felkérem tehát nagyméltóságodat, hogy fenti…

Az Egyesült Államok és Japán egy újabb közös hadgyakorlattal adta tudtára a világnak, hogy a két ország közötti katonai együttműködések egyre szorosabbá vállnak. Az elmúlt időszakban Tokió igencsak aktívvá vált ezen a téren és szinte egymás után tartja a hadgyakorlatait, ezzel üzenve Kínának és Észak-Koreának.  Január 20-án vette kezdetét a Guamex (Guami Gyakorlatok) nevű, több napig tartó közös amerikai-japán haditengerészeti gyakorlat. A Guam-szigetek mellett tartott bemutatón az amerikai részről két Arleigh Burke-osztályú romboló (USS Mustin és USS McCampbell) vett részt, amelyek évek óta a japán jokoszukai haditengerészeti bázison állomásoznak. Mindkét hadihajó…

A helsinki magyar követségről 1933. szeptember 30-án Kánya Kálmán külügyminiszternek küldött jelentés a Távol-Keleten állomásozó szovjet hadseregről Kanda alezredes törökországi japán katonai attasé, nem pedig a francia katonai attasé szavait igazolták. A jelentés szerint Blücher tábornok parancsnoksága alatt a Vörös Hadsereg a Távol-Keleten tíz gyaloghadosztályt, három GPU* hadosztályt, egy lovashadosztályt és két önálló lovasdandárt állomásoztatott. A szovjet csapatok tüzérséggel és műszaki alakulatokkal megerősítve hadilétszámon voltak. A tüzérségi alakulatok a legmodernebb ágyúkkal rendelkeztek, s Blücher rendelkezésére állt 300 harckocsi és 400 repülőgép is. Utóbbiak több mint fele olyan nehézbombázó volt, amely…

Az elmúlt három hónapban immáron másodszor tartott közös hadgyakorlatot a japán és az indiai haditengerészet. Ez egy újabb jelentős előrelépést jelent a két ország biztonságpolitikai együttműködésében.  Japán még 2015 októberében küldött egy Akizuki-osztályú rombolót (DD-118, Fuiuzuki) a Malabarra nevű  közös amerikai-indiai hadgyakorlatra.  A rendezvény végén a jelenlévő japán kontingens parancsnoka bejelentette, hogy a Japán Önvédelmi Erők (JSDF) haditengerészeti egységei a közeli jövőben ismét tartanak majd egy bemutatót, csak ezúttal kizárólag Indiával.  Ez meglepetést keltett nemcsak a kínai, hanem az amerikai vezetői körökben is: egyrészt rámutatott az egyre  szorosabbá váló indiai-japán kapcsolatokra, másrészt pedig Japán a második világháború…

A 2016-os új évi beszédében Kim Dzsong Un sokkal visszafogottabb volt, mint korábban, és ezt többen úgy értelmezték, hogy idén csökkenni fog a feszültség a Koreai-félszigeten. Csakhogy pár nappal ezelőtt az észak-koreai rezsim ismét bebizonyította kiszámíthatatlanságát:  január elején „hidrogénbombát” robbantottak. Habár a nemzetközi szakmai közösség kétségbe vonja, hogy a kelet-ázsiai ország egyáltalán rendelkezik ilyen típusú fegyverrel, viszont kétségtelen, hogy ez a lépés ismételten feszültebb légkört teremt a régióban. Tokió szintén az elsők között ítélte el a kísérletet és aggódik a szigetország biztonsági helyzete miatt, de meglepő módon a robbantásnak lehetnek pozitív hozadékai is.  Elrettentésből jeles  A KCNA (észak-koreai…

Mivel Mandzsúria elfoglalása miatt a Népszövetség Japánt elítélő határozat kiadására készült, a japán kormány döntése alapján a szigetország 1933. március 27-én kilépett a nemzetközi szervezetből. Macuoka Jószuke volt japán népszövetségi delegátus Washingtonon át utazott Tokióba. Végh Miklós washingtoni magyar követ információi szerint a japán diplomata az amerikai fővárosban kijelentette, hogy „nem tartaná alkalmasnak az USA és Japán közötti jó viszony ápolására az amerikaiak részéről a Szovjetunió elismerését.” A Roosevelt-adminisztrációt ez természetesen nem kötelezte, és mivel az amerikai elnök jobban tartott Japántól, mint a Szovjetuniótól, valamint az egyre intenzívebb szovjet-amerikai gazdasági…

1933. január 16-án Jungerth-Arnóthy Mihály helsinki magyar követ részletes jelentést írt Budapestre Vjacseszlav M. Molotovnak, a népbiztosok tanácsa elnökének Moszkvában elmondott beszédéről. Jungerth szerint Molotov beszéde messze alulmaradt Alekszej I. Rikov és Georgij. V. Csicserin megfogalmazásaitól. Molotov külügyi expozéja során a távol-keleti helyzet vonatkozásában a Népszövetség teljes tehetetlenségéről beszélt, illetve azt ajánlotta Japánnak, hogy kössön a Szovjetunióval megnemtámadási egyezményt, annak ellenére, hogy ezt Koszaj Ucsida japán külügyminiszter visszautasította. A szovjet külpolitika minden rezdülésére figyelő japánokat kellemetlenül érintette, hogy Molotov határozott, sőt kihívó hangon beszélt Japánról. A moszkvai japán nagykövet ezt…