Kategória: Történelem

Az EU biztosa megfedte Japánt halálbüntetés intézményéért, és monatóriumot kért, de nem kapott a megszüntetésére. Japán az egyik fejlett tőkés ország, ahol életben van a halálbüntetés. Az Európai Unióban tiltakozást váltott ki, hogy majdnem kétéves szünet után Japánban a napokban végrehajtottak három kivégzést. Az EU illetékese humanitárius elvekre hivatkozva felszólította Japánt a halálbüntetés megszüntetésére. Amíg azonban súlyos, életellenes bűnök történnek, addig Tokió nem hajlandó lemondani az akasztásról úgy, mint a napokban kivégzett három, többszörös gyilkos esetében is. Amennyiben az EU kérésének eleget tenne, megúsznák a legsúlyosabb büntetést az Aum Shinrikyo…

Read More

Család. Amikor a költészet és a családom közötti kapcsolaton gondolkodom, mindenekelőtt édesapám jut az eszembe. Nemcsak azért, mert Vihar Bélának tizenhárom verseskötete jelent meg, s híres elbeszélő költeményét, az Egy katona megy a hóban címűt Sinkovits Imre szinte a világ minden pontján elszavalta, ahol magyar ajkúak élnek, hanem azért is, mert verseinek keletkezése, a költemények felolvasása beépült gyermekkorom mindennapjaiba. Apám számára a lélek tisztasága rendkívül fontos volt: idősebb korában, amikor már nem járt dolgozni, minden napját egy vers elolvasásával kezdte. Ha sok munkája volt, egy-egy hónapot a szigligeti Írók alkotóházában…

Read More

A századok során a szamurájok alakja köré felépített, idealizált kép kialakulása (főleg a nyugati társadalmakban) nagyrészt azoknak az erkölcsi és viselkedési normáknak köszönhető, melyeket a szamurájoknak tűzön-vízen át követniük kellett. Ezeket a szabályokat egy sor kódexben fektették le, melyek közül a legfontosabb az Úgynevezett Bushido volt, melynek szó szerinti fordítása „a harcos útja”. A szamurájok által követendő normák és etikai javaslatok évszádokon át csak verbálisan terjedtek és csak a beavatottak ismerhették meg a szakrális titokként kezelt szabályokat. Csak a XVII. század végén fektették írásba ezeket, elsősorban Yamamoto Tsunemoto, egy szerzetes-szamuráj…

Read More

A szamurájok nemcsak a japán történelem világ szerte legismertebb szereplői, hanem egyben a nippon kultúra szimbólumai i. a szamuráj, mint jelkép, a mai napig egy távoli és lovagias kor vonzó képét idézi fel, ugyanakkor súlyos gondolatokat is ébreszt. A szamurájok történetének kezdete körülbelül Kr.u. X-XI. század környékére tehető. A Kr.u. 795-ös esztendő vízválasztó a japán történelemben. Az ekkor uralkodó császár, Kammu átteszi székhelyét a mai Kyoto területére, ősi kínai mintára egy erős központosított hatalmat hoz létre. (Az ezt megelőző két évszázadban a kínai kultúra és a társadalom szerveződése nagy hatást…

Read More

  Az akoja puhatestűek rendjébe tartozó kagylóféle, mely a japán partoknál, különösen a Sima-félsziget csendes tengeröbleiben található nagy mennyiségben. A gyöngy voltaképpen a kagylótest belsejében lezajló beteges elváltozás, melyhez egy homokszemecskének kell bekerülni a puhatestű szervezetébe, úgy hogy ne okozzon kárt semilyen belső szervben, ráadásul a homokszemnek be kell vinnie egy picinyke darabot a külső kagylószövetből. Ezek a bekerült sejtek vonják be aztán szivárványszerű hártyával az idegen testet, amiből gyöngy képződik. Egykor a természetes állapotában kialakult gyöngyöket az amák – a tengeri szüzek gyűjtötték be, melyek a környék asszonyai, lányai…

Read More

  Ahhoz, hogy megértsük a japán emberek kifinomult érzékét a harmónia, a művészi ízlés iránt ismernünk kell lelki beállítódásukat. Gyakorlatilag 3 vallás hagyott nyomot a történelem során a szigetország lakóiban. A sinto – mely a természeti szépségek iránti fogékonyságot, a buddhizmus – mely a sorsszerűséget, a megpróbáltatásokkal szembeni ellenállást, a művészetek filozófiai alapjának megerősítését hozta, valamint a konfucianizmust, mely az erkölcsi tanítások teljes elfogadását, a hűség fogalmának odaadó gyakorlatát jelentette, az idősebbek, feljebbvalók, a családdal szemben. A természetszeretet elragadtatásból, nem a természet erői iránti félelemből fakad. A japán tájra jellemző…

Read More

A dél-koreai rendőrség őrizetbe vett egy kínai merénylőt, aki négy gyújtópalackot dobott a szöuli japán követség épületére.    A II. Világháború árnyoldala a szomszédos ázsiai országok japán megszállása. Több mint fél évszázad távlatából számtalan valós és hamis vád érte a japán hadvezetést. Az egyik szerint a japánok a megszállt országokban katonai bordélyokat állítottak fel, amelyekben több ezer fiatal nőt prostitúcióra kényszerítettek. Az egyik ilyen „vigaszhölgy” unokája volt az a 38 éves kínai fiatalember, aki a dél-koreai fővárosban négy gyújtópalackot dobott a japán nagykövetségre. Csak a falat találta el, így sem személyi,…

Read More

  Minden kedves Olvasójának szeretettel sikerekben gazdag Új Esztendőt kíván az Inter Japán Magazin szerkesztősége! A Felkelő Nap Országában nem ünnep a karácsony, és az év utolsó napjának is más a rítusa, mint Európában. A japán szilveszter vidám, de csöndes, itt inkább az evés-ivásra helyezik a hangsúlyt. Ééjfél közeledtekor az ünneplők kivonulnak egy közeli templomhoz, amelynek harangját pontban éjfélkor vízszintesen felfüggesztett gerendával megkongatják. Ekkor a résztvevők boldog újévet kívánnak egymásnak. Újévi lapot itt is szokás küldeni. A Japán Posta erre rendszeresített lapját általában a kínai újév 12 évente visszatérő szimbólumaival…

Read More

A japán épületek egzotikumát minden valószinűség szerint a régi főváros, Kiotó őrzi.

Read More

  A japán nagyvárosok belvárosában még hétköznapokon is zsúfolt az utcai forgalom.

Read More