Szerző: Doma-Mikó István

Japán és Oroszország viszonya az ukrajnai háború óta jelentősen romlott, de a két ország történelmi konfliktusa több mint 75 évre nyúlik vissza. A második világháború végén Japán elvesztette az Északi-szigeteket (Hoppó-rjódó), amelyeket azóta Oroszország birtokol. A vitatott szigetek története A négy sziget – Habomai, Shikotan, Kunashiri és Etorofu – korábban Japán fennhatósága alatt állt. 1941-ben Japán és a Szovjetunió kölcsönös megnemtámadási szerződést kötött, amely garantálta, hogy a két ország nem támadja meg egymást. 1945 augusztusában, amikor Japán feltétel nélkül kapitulált, a Szovjetunió megszegte a szerződést, és kora hajnalban megindította a…

Read More

Japán és Kína kapcsolata összetett és változó, amelyet gazdasági együttműködés és geopolitikai feszültségek egyaránt alakítanak. Az elmúlt években a két ország próbálta stabilizálni viszonyát, miközben továbbra is fennállnak a történelmi és területi viták.   Gazdasági együttműködés és kihívások Japán és Kína közötti kereskedelem évtizedek óta meghatározó, de az utóbbi években csökkent a mértéke. A két ország technológiai és ipari együttműködése továbbra is jelentős, különösen az autóiparban és az elektronikai szektorban. Kína és Japán közös gazdasági fórumokat tart, hogy elősegítsék a stabil kereskedelmi kapcsolatokat. Politikai feszültségek A két ország közötti politikai…

Read More

Az orosz-ukrán háború kezdete óta Japán határozottan kiállt Ukrajna mellett, és jelentős pénzügyi, humanitárius és politikai segítséget nyújtott. Az ország külpolitikájában új korszak kezdődött, amely egyensúlyozásra kényszeríti Tokiót a nemzetközi kapcsolatai és belső gazdasági helyzete között. Japán pénzügyi támogatása Japán kormánya az elmúlt években közel 12 milliárd dollárt biztosított Ukrajnának különböző formákban, amely az alábbiakat foglalja magában: Humanitárius segélyek: Élelmiszer, gyógyszerek és alapvető infrastruktúra helyreállítása. Gazdasági támogatás: Kormányzati hitelek és beruházások Ukrajna gazdasági stabilizálására. Újjáépítési projektek: Energetikai létesítmények és közintézmények helyreállítása. Japán 2025 áprilisában további 470 millió dollárt ajánlott fel…

Read More

Japán egyre nagyobb katonai és diplomáciai nyomás alatt áll, mivel Oroszország és Kína összehangolt hadgyakorlatokat folytat a térségben. A két ország közös tengeri és légi manővereket hajt végre, amelyek célja Japán és szövetségesei katonai jelenlétének ellensúlyozása. Orosz–kínai katonai együttműködés Japán körül Kuril-szigetek térsége Japán legészakibb területe szomszédságában Oroszország fokozta katonai jelenlétét, és rendszeresen tart hadgyakorlatokat a Japánhoz közeli vizeken. Senkaku-szigetek térsége A Japán legdélibb határánál fekvő Senkaku szigetek térségében Kína egyre több hadihajót és repülőgépet küld, ezzel demonstrálva területi igényét a szigetekre. Közös hadgyakorlatok Orosz és kínai hadihajók rendszeresen áthaladnak…

Read More

A meghiúsult orosz gázvezeték és a dráguló import Japán évtizedek óta az importált fosszilis energiahordozóktól függ, különösen a földgáztól. Egy ambiciózus terv szerint Oroszországból tengeralatti csővezetéken érkező gáz csökkenthette volna az ellátás költségeit és növelhette volna az energiafüggetlenséget. Az orosz-ukrán háború azonban meghiúsította a projektet, így Japánnak drágább és kiszámíthatatlanabb LNG-hajószállításra kell támaszkodnia. Meghiúsult energiapartneri együttműködés Shinzó Abe miniszterelnöksége alatt Japán és Oroszország tárgyalásokat folytatott egy Szahalinból Japánba vezető tengeralatti gázvezeték megépítéséről. Az együttműködés célja az alábbi volt: Költségcsökkentés A vezetéken érkező gáz olcsóbb lett volna, mint a hajószállítás. Ellátásbiztonság…

Read More