Fejezet az író Isten háta mögül – király színe elé c. könyvéből. Amikor egy tányéron az asztalra tettem a „bűzbombát”, a kis öreg boldogan dörzsölgette a tenyerét. Percekig holdvilágképpel gyönyörködött benne, mint első szerelme portréjában. A tányért arcmagasságba emelve, többször elhúzta maga előtt, nagyokat szippantva a levegőből: „Hmmm… hmmmm”. Aztán gyakorlatiasra váltott: – Kést! – adta ki az utasítást egy operáló orvosprofesszor határozottságával. A rizshéjjal sárgára pácolt, ráncosra erjesztett retekből óvatos nyiszálással fél centis karikákat vágott, ízlésesen elrendezte, majd, mint ezüsttálcán a fácánsültet, felkínálta: – Tessék! Puff neki!…
Read MoreKategória: Japán-Magyar
Muhen, az öreg zen szerzetes 1/3
Fejezet az író Isten háta mögül – király színe elé c. könyvéből. Inoue urat, szerzetesi nevén Muhent 1977-ben ismertem meg Budapesten. Az apró, félkopasz, ráncos bácsika mindmáig életem legtitokzatosabb japánja. Csak annyit tudok róla, hogy egy japán általános iskola igazgatójaként ment nyugdíjba, majd egy váratlan fordulattal elvált a feleségétől és beállt a narai zen szerzetesrendbe. Néhány évi szerzetesélet után eldöntötte, hogy Európába jön – meghalni. Indulása előtt a rendfőnökkel vízzel koccintottak, s a felkelő nap országában ez annyit jelent, hogy „ebben az életben többé nem találkozunk”. Inoue úr…
Read MoreSzakuravirágzás idején
A szakuravirágzást főleg Japánnal és a japán kultúrával azonosítják, meghatározó esemény országszerte. A legelterjedtebb nézet szerint a japáncseresznye, azaz a szakura (sakura) a Himalája-hegységből származik. A Japán Meteorológia Hivatal 1953 óta, minden évben részletesen tájékoztat arról, hogy az egyes prefektúrákban mikor várható a virágzás kezdete illetve mikor van a virágzás legszebb periódusa. A szezon kezdetét akkor jelentik, be hivatalosan, amikor a tokiói Jaszukuni-szentélyben szirmot bontanak a cseresznyefák. Ez a természeti jelenség az országban délről északra haladva egyre későbbi időpontokban következik be. A virágzás a szigetországban országszerte nagyon népszerű, egyúttal több…
Read MoreA pagoda csoda az ókortól napjainkig I.
Múlt év végén hallhattuk a tudósítást arról, hogy az új Nemzeti Galéria tervezését a japán SANAA építésziroda végezheti az épület „lebegő pagodára” fog emlékeztetni. Ez örömmel tölthet el minket, hiszen ősi, és rokoni tradíciókat fog hordozni magán a magyar kultúra „új szentélye”. A pagodával nem most találkozik először a magyarság. A „mikor” kérdés megválaszolását több őstörténet kutató is megtette már. Ezeken a megállapításokon, illetve a pagoda kialakulásának, előzményeinek (miből mivé lett) főleg építésztörténészek által való megtárgyalásán fogunk most végigmenni a Turáni fennsíktól Indián, Kínán át Japánig, majd Budapestig. Ha a…
Read MoreŰrben edzett fém (4. rész)
… Negyven éve volt, hogy nagyapám elmesélte az űrből érkezett kő történetét, de máig emlékszem minden szavára. Ma Tokió egyik nagy gyárában dolgozok hajnaltól késő estig. Mégis, minden este munka után felülök egy vonatra, hogy magam mögött hagyjam a világ legfénylőbb, legnagyobb városát. Hív a sötét éjszaka csillagok millióitól sziporkázó égi paplanja. Megrögzötten bámulom a selymes fűben fekve, és várok. Várok egy üzenetre. Egy jelre. Úgy érzem, nagyapám nem véletlenül mesélt nekem a szikláról. Tudta, hasznomra válik majd. Én pedig követem a rám rótt sorsot. Családom nem szereti, de tűri.…
Read MoreŰrben edzett fém (3. rész)
… – És mi történt a másik szikladarabbal, néném? – Messze a kínajok északi határától, ahol az örök hó birodalma kezdődik, annak a vidéknek az egén hasadt ketté a szikla. Egyik fele nálunk, keleten ért földet. A másik darabot nyugatnak röpítette a villám ereje. Valahol a végeláthatatlan sztyeppék homokjában kötött ki, a szittyáknál! – És náluk is csodát művelt? – Nem, kedves öcsém! Akkor még nem! A szittya királyok bölcsen elrejtették egy feneketlen tó mélyére, mert félik a hatalmát. Látták ők is, hogy került a világukra, és ismerik saját belső…
Read MoreŰrben edzett fém (2. rész)
… – Gyáva vagy, hadvezér! Orvul akarsz megölni? Szemtől szembe nem mersz harcolni ellenem? – rázta fejét nemtetszően Yamato Takeru balra-jobbra, miközben egy határozott mozdulattal kardját visszadugta hátán pihenő hüvelyébe, és hátat fordítva otthagyta a fájdalomtól üvöltöző, térdre rogyott vezért. – Te aljas! – üvöltötte fajdalmában, miközben törött jobb karjával próbálta szorítani bal karjának égető fájdalmát. – Mit csináltál a karommal? Forr az egész testem! Mi vagy te, valami démon? Hallod, te átkozott! Ne merj nekem hátat fordítani! – Elviszem a lovadat, ha már te megölted az enyémet! Neked úgysem…
Read MoreŰrben edzett fém (1. rész)
– Yamato Takeru! – szólította rendíthetetlen fiát Keiko császár. – Fogd ezt a kardot! Szükséged lesz rá! – Uram! Nem tehetem! Ez a kard téged illet! – ágált kezeivel tiltakozón a harcos. – Én pedig neked adom! Vedd el! Parancsolom! Yamato Hime! – intett a kardot bársonypárnán tartó asszonynak egy kézmozdulattal. – Nyújtsd már át Yamato Takerunak a kardot! Te pedig, ifjú, vedd magadhoz! Nagy harc leselkedik rád, nagyot kell harcolnod! Ezzel a fegyverrel legyőzhetetlen leszel! – Köszönöm bizalmad, apám! – nyúlt egyik kézzel óvatosan a bársonyon pihenő hüvelyért, másik…
Read MoreKendó
Olvasom, hogy válogatottunk nagy sikert aratott a 14. Kendo Európa-Bajnokságon. A lengyelországi Gdyniában rendezett japán harcművészeti erőpróbán 30 ország 300 versenyzője mérte össze erejét. A négy kategóriában induló magyarok két arany, egy ezüst és két bronz éremmel tértek vissza. Változik a világ! Harminc éve még a pontos jelentését sem ismertük Magyarországon a kendó szónak. (Amit sajnos magyarban is angolosan rövid „o”-val írunk, holott japánul hosszúval kell ejteni!) A japán kultúra iránti érdeklődésem a ’70-es években kezdődött. Ám makacs kutatásom ellenére a kendóról egyetlen rövidke leírást sem tudtam fellelni. Mindössze…
Read MoreCsillag Tünde lemondta tokiói versenyzését
A márciusi földrengés és szökőár következtében tönkrement fukusimai atomerőmű miatt az országban megnőtt a radioaktív sugárzásveszély. Ennek ellenére a Nemzetközi Tornaszövetség úgy döntött, hogy Tokióban rendezi meg a torna világbajnokságot. Csillag Tünde az országos tornászválogatott tagja, aki a márciusi Európa-bajnokságon talajon nyolcadik helyezést ért el, két trénerrel egyetemben úgy döntött, hogy lemondja részvételét a bajnokságon. A tornászválogatott ígéretes tagja, a húsz éves szombathelyi lány, következő szavakkal indokolta döntését: „Utánanéztem az ott történteknek, figyeltem az azóta is folyamatosan érkező híreket, a családommal is megbeszéltük, azután – nem az edzőim befolyásolására –…
Read More