A japán Jókai fiának vallomása Magyarországról Nacume Dzsun’-icsi (Natsume Jun’ichi) a harmincas évek végén három évet töltött Magyarországon. Az előkelő úr édesapja, Natsume Szószeki a múlt század legjelentősebb szigetországi írója volt. Az idős úriember úgy tudja: honfitársai közül ő tartózkodott elsőként hosszabb ideig magyar földön. Ott szerzett élményeiről faggatjuk. Kérdés: Miért ment Magyarországra? Nacume: Csak két hétre akartam odautazni. Akkoriban Berlinben éltem tizenkét esztendőn át, és egy barátom, aki Amerikából hazatérőben ellátogatott Európába, vett rá, hogy menjek vele. Az úgy történt, hogy megnéztük a Schubertről szóló film, a Befejezetlen…
Read MoreKategória: Kiemelt
Doma-Mikó István – Kamikazek – A busidó fiai című könyv részlete
Kivonat a könyv Kamikaze támadás c. fejezetéből 1945. áprilisában, első bevetésemen, csekély 17. évem sorsdöntő óráiban, Japán legdélibb vidéke felett repülök. Az alattam elterülő, 161 szigetből álló, néhai Rjúkjú Királyság az 1800-as évek végétől immár a Japán Császári Birodalom része. E sziget-csoport egzotikus, tropikus vidék, amelynek fő szigete a történelmi Okinava. Húszfős különítményünk reggel kilenc órakor szállt fel a csiráni katonai légibázisról. Ebből mi hárman csak felderítők és megfigyelők vagyunk. A parancsnokunk Kumei szakaszvezető. Aoi Hirosi, és jómagam, tizedesi rangban, alárendeltjeiként követjük. Hármunk feladata az is, hogy Csiránba visszatérve…
Read MoreA kamikazek már Szolnokon vannak a RepTár Múzeumban
Szolnokon megtekinthető a 2024 április 20-án nyílt rendhagyó kamikaze kiállítás. A valódi kamikeze relikviákon kívül a tárlat bemutatja a japán kultúra más különlegességeit is: szamurájpáncélt, kardokat, nagydobot. A gyűjtemény tulajdonosa, a Japánban élő Doma-Mikó István, akinek a megnyitó alkalmával bemutatásra került a kamikazekról szóló könyve is. A rendezvényre az egész országból érkeztek érteklődők. A színvonalas kiállítást, a megnyitót és a könyvbemutatót a szolnoki RepTár Múzeum Kft. rendezte. Szolnokot nem lehet elfelejteni! Bár negyven éve messzire költöztem, máig mágnesként visszavonz a Tisza-parti város romantikája. Ismerőseim, barátaim maradtak ott, és persze Vali,…
Read MoreSzéles Tamás és Széchenyi 1/2
Japánságtudat – magyarságtudat Amikor végleg Japánba költöztem, elváláskor megboldogult apám egy vékony kötetet nyomott a kezembe: „Ez a Széchenyi fáklyavilága. Őrizd, és tanulj a legnagyobb magyartól!” Ennek negyvenegy éve, s ez a könyv, azóta is a legféltettebb kincsem. A napokban értesültem, hogy a Soproni Petőfi Színház évadnyitóján műsorára tűzi Németh László Széchenyi című történelmi drámáját, s a címszerepet Széles Tamás színész alakítja. A művészt személyesen ugyan nem ismertem, de régóta nagy tisztelője vagyok. Az utóbbi években, ha „megszomjaztam” a szép magyar szóra – ami gyakran megesett, hisz Tokióban élek –,…
Read MoreMagyarország japán szemmel
Manapság Magyarországon olyan ironikus véleményeket lehet hallani, hogy bár a kommunizmussal szemben ellenszenvet táplálnak az emberek, mégis úgy érzik, hogy a Kádár-korszakban (a kommunizmus éveiben) a mainál magasabb volt az életszínvonal. Az ország külföldi adósságállománya 20,7 milliárd dollár, az infláció mértéke 17 százalék. Ebben a súlyos gazdasági helyzetben egyre ismétlődnek a széles körű áremelések. Ezek az intézkedések elsősorban a villany- és gázdíjakat, az egészségügyi ellátás költségeit, valamint az élelmiszerárakat érintik. A lakosság 10 százaléka alkotja a társadalom legszegényebb rétegét, további 40 százalék épp csak a létminimumot képes tartani. Az emberek…
Read MoreKamikaze, az Isteni Vihar!
Exkluzív riport egy öngyilkos repülővel „1945. augusztus 13-án, két nappal a háború vége előtt a Kiszarazu Légitámaszpontról egy öngyilkos egység indult bevetésre. Elöljáróm, Nisimori Josiomi őrmester így szólt hozzám: „Kawano, most meghalok. A te egyenruhád tisztább. Cseréld el velem, hogy méltó módon érjen a halál.” Fájó szívvel adtam át pilótaruhámat, amit három nappal későbbi bevetésemre, saját halálomra tartogattam. Sorra kerülésem előtti napon befejeződött a háború. Egyenruhám az okinavai tenger fenekén nyugszik helyettem, én pedig élek.” 1941-ben Japán lebombázta az amerikai Pearl Harbort, s ezzel reménytelen háborúba keveredett a nálánál huszonötször…
Read MoreA virág ereje
A meteorológusok napról-napra jobb hírekkel szolgáltak. A melegebb idő miatt, már március közepén virágba borult az egész város. Hanako minden évben izgatottan várta a Hanamit. Édesanyjával mindig ugyanarra a helyre mentek, hogy gyönyörködhessenek a természet és az élet szépségében. Tokió számos parkjában jártak már, de csak egyetlen hely volt, ahol igazán azt érezték, hogy a természet csodái körül öleli őket. Ez volt a Hamarikyu-kert, ahol a cseresznyevirágzás mindig egy kicsit tovább tartott, mint máshol a városban. A kertet körülvevő felhőkarcolók nem nagyon illetek bele az idilli képbe, de Hanako édesanyja…
Read MorePacsirták és Csillag-lelkek (Varázsmese)
Csillag-lelkek kék ég alján, kékes égbolt kék palástján, derengtére rózsaszínű virradatnak, elaléltan, elernyedten bóbiskolnak. Felleg ölén puha fészkük, bársonypárnán pihenőjük. Álmos szemük pislogtatják és a nappalt húnyó szemmel átálmodják. Piros reggel pirkadóban, gyöngyös szemük csukódóban s alig hogy elheveredtek, alig hogy elszenderedtek, mintha füttyszó füttyentene, csicsergő hang csicseregne. Tágra ébred riadozó látókájuk, tátva marad csodálkozó szemük, szájuk. Kandikálva kihajolnak, párnák mögül kikukkannak, hát pacsirták, kis madárkák csiripelő csipogását, annak hallják csattogását. – Szedte-vedte arcátlanja – kiáltoznak háborogva -, ki-micsodás a fajtátok, hogy ily lármát, ricsajt csaptok? – Hangosan kél hangos…
Read MoreJapán büszkesége, a Szivárványhíd
Japán népszerű turistalátványossága a Szivárványhíd, amely Tokió központját köti össze a szórakoztató központnak számító Odaiba nevű mesterséges szigettel. A Szivárványhíd (Rainbow Bridge) egy felfüggesztett híd, mely Tokió központját köti össze az ultramodern, kiemelten népszerű Odaiba szigettel. Az éjszakánként a szivárvány színeivel kivilágított híd 1993-ban készült el. Kétszintes híd; a fölső szint az autópályáé, az alsón halad a Yurikamome lebegő vasút, a 482-es tokiói autóút és a gyalogjárda. Odaiba: A Szivárványhíd az amerikai Szabadság szobor másolatával (foto: Joó M.) A Yurikamome automatikus, vezető nélküli vonat, amely egyetlen sínről a…
Read More