Három csodálatos év

A japán Jókai fiának vallomása Magyarországról   Nacume Dzsun’-icsi (Natsume Jun’ichi) a harmincas évek végén három évet töltött Magyarországon. Az előkelő úr édesapja, Natsume Szószeki a múlt század legjelentősebb szigetországi írója volt. Az idős úriember úgy tudja: honfitársai közül ő tartózkodott elsőként hosszabb ideig magyar földön. Ott szerzett élményeiről faggatjuk. Kérdés: Miért ment Magyarországra? Nacume: Csak két hétre akartam odautazni. Akkoriban Berlinben éltem tizenkét esztendőn át, és egy barátom, aki Amerikából hazatérőben ellátogatott Európába, vett rá, hogy menjek vele. Az úgy történt, hogy megnéztük a Schubertről szóló film, a Befejezetlen…

Read More

Doma-Mikó István – Kamikazek – A busidó fiai című könyv részlete

Kivonat a könyv Kamikaze támadás c. fejezetéből 1945. áprilisában, első bevetésemen, csekély 17. évem sorsdöntő óráiban, Japán legdélibb vidéke felett repülök. Az alattam elterülő, 161 szigetből álló, néhai Rjúkjú Királyság az 1800-as évek végétől immár a Japán Császári Birodalom része. E sziget-csoport egzotikus, tropikus vidék, amelynek fő szigete a történelmi Okinava.     Húszfős különítményünk reggel kilenc órakor szállt fel a csiráni katonai légibázisról. Ebből mi hárman csak felderítők és megfigyelők vagyunk. A parancsnokunk Kumei szakaszvezető. Aoi Hirosi, és jómagam, tizedesi rangban, alárendeltjeiként követjük. Hármunk feladata az is, hogy Csiránba visszatérve…

Read More

A kamikazek már Szolnokon vannak a RepTár Múzeumban

Szolnokon megtekinthető a 2024 április 20-án nyílt rendhagyó kamikaze kiállítás. A valódi kamikeze relikviákon kívül a tárlat bemutatja a japán kultúra más különlegességeit is: szamurájpáncélt, kardokat, nagydobot. A gyűjtemény tulajdonosa, a Japánban élő Doma-Mikó István, akinek  a megnyitó alkalmával bemutatásra került a kamikazekról szóló könyve is. A rendezvényre az egész országból érkeztek érteklődők. A színvonalas kiállítást, a megnyitót és a könyvbemutatót a szolnoki RepTár Múzeum Kft. rendezte. Szolnokot nem lehet elfelejteni! Bár negyven éve messzire költöztem, máig mágnesként visszavonz a Tisza-parti város romantikája. Ismerőseim, barátaim maradtak ott, és persze Vali,…

Read More

Széles Tamás és Széchenyi 1/2

Japánságtudat – magyarságtudat Amikor végleg Japánba költöztem, elváláskor megboldogult apám egy vékony kötetet nyomott a kezembe: „Ez a Széchenyi fáklyavilága. Őrizd, és tanulj a legnagyobb magyartól!” Ennek negyvenegy éve, s ez a könyv, azóta is a legféltettebb kincsem. A napokban értesültem, hogy a Soproni Petőfi Színház évadnyitóján műsorára tűzi Németh László Széchenyi című történelmi drámáját, s a címszerepet Széles Tamás színész alakítja. A művészt személyesen ugyan nem ismertem, de régóta nagy tisztelője vagyok. Az utóbbi években, ha „megszomjaztam” a szép magyar szóra – ami gyakran megesett, hisz Tokióban élek –,…

Read More

Magyarország japán szemmel

Manapság Magyarországon olyan ironikus véleményeket lehet hallani, hogy bár a kommunizmussal szemben ellenszenvet táplálnak az emberek, mégis úgy érzik, hogy a Kádár-korszakban (a kommunizmus éveiben) a mainál magasabb volt az életszínvonal. Az ország külföldi adósságállománya 20,7 milliárd dollár, az infláció mértéke 17 százalék. Ebben a súlyos gazdasági helyzetben egyre ismétlődnek a széles körű áremelések. Ezek az intézkedések elsősorban a villany- és gázdíjakat, az egészségügyi ellátás költségeit, valamint az élelmiszerárakat érintik. A lakosság 10 százaléka alkotja a társadalom legszegényebb rétegét, további 40 százalék épp csak a létminimumot képes tartani. Az emberek…

Read More

Kamikaze, az Isteni Vihar!

Exkluzív riport egy öngyilkos repülővel „1945. augusztus 13-án, két nappal a háború vége előtt a Kiszarazu Légitámaszpontról egy öngyilkos egység indult bevetésre. Elöljáróm, Nisimori Josiomi őrmester így szólt hozzám: „Kawano, most meghalok. A te egyenruhád tisztább. Cseréld el velem, hogy méltó módon érjen a halál.” Fájó szívvel adtam át pilótaruhámat, amit három nappal későbbi bevetésemre, saját halálomra tartogattam. Sorra kerülésem előtti napon befejeződött a háború. Egyenruhám az okinavai tenger fenekén nyugszik helyettem, én pedig élek.” 1941-ben Japán lebombázta az amerikai Pearl Harbort, s ezzel reménytelen háborúba keveredett a nálánál huszonötször…

Read More

A virág ereje

A meteorológusok napról-napra jobb hírekkel szolgáltak. A melegebb idő miatt, már március közepén virágba borult az egész város. Hanako minden évben izgatottan várta a Hanamit. Édesanyjával mindig ugyanarra a helyre mentek, hogy gyönyörködhessenek a természet és az élet szépségében. Tokió számos parkjában jártak már, de csak egyetlen hely volt, ahol igazán azt érezték, hogy a természet csodái körül öleli őket. Ez volt a Hamarikyu-kert, ahol a cseresznyevirágzás mindig egy kicsit tovább tartott, mint máshol a városban. A kertet körülvevő felhőkarcolók nem nagyon illetek bele az idilli képbe, de Hanako édesanyja…

Read More

Pacsirták és Csillag-lelkek (Varázsmese)

Csillag-lelkek kék ég alján, kékes égbolt kék palástján, derengtére rózsaszínű virradatnak, elaléltan, elernyedten bóbiskolnak. Felleg ölén puha fészkük, bársonypárnán pihenőjük. Álmos szemük pislogtatják és a nappalt húnyó szemmel átálmodják. Piros reggel pirkadóban, gyöngyös szemük csukódóban s alig hogy elheveredtek, alig hogy elszenderedtek, mintha füttyszó füttyentene, csicsergő hang csicseregne. Tágra ébred riadozó látókájuk, tátva marad csodálkozó szemük, szájuk. Kandikálva kihajolnak, párnák mögül ki­kukkannak, hát pacsirták, kis madárkák csiripelő csipogását, annak hallják csattogását. – Szedte-vedte arcátlanja – kiáltoznak háborogva -, ki-micsodás a fajtátok, hogy ily lármát, ricsajt csaptok? – Hangosan kél hangos…

Read More

Japán büszkesége, a Szivárványhíd

Japán népszerű turistalátványossága a Szivárványhíd, amely Tokió központját köti össze a szórakoztató központnak számító Odaiba nevű mesterséges szigettel. A Szivárványhíd (Rainbow Bridge) egy felfüggesztett híd, mely Tokió központját köti össze az ultramodern, kiemelten népszerű Odaiba szigettel. Az éjszakánként a szivárvány színeivel kivilágított híd 1993-ban készült el. Kétszintes híd; a fölső szint az autópályáé, az alsón halad a Yurikamome lebegő vasút, a 482-es tokiói autóút és a gyalogjárda.   Odaiba: A Szivárványhíd az amerikai Szabadság szobor másolatával (foto: Joó M.)   A Yurikamome automatikus, vezető nélküli vonat, amely egyetlen sínről a…

Read More