Hol lépdeltünk, szél bukfencez Hol fűre dűltünk, templomkert lesz. Hol voltunk, ott nem volt semmi, léghangú lány, fénytollú fi. Nem voltam ott, s te sem, mikor kinyíltál ölemen. Fenti dallam, lenti verssor – egybecsendül, mégsem úgy szól, értse bárki: földet járó, égbe szökő, vízzé váló. Nem voltam ott, s te sem, mikor csukódtál ölemen. Lótuszleány köldök árban nyílott, zárult egyfolytában. Törpe talpa mellemen járt kezdettelen szellemhatárt. Nem volt semmi sem, mikor kinyíltál ölemen. Hol térdeltünk, szél ír verset. Hol űrbe dűltünk, a hely szent lett. Hol oltunk, ott semmi terem…
Read MoreKategória: Kultúra
Baráthosi-Balogh Benedek: Japán, a Felkelő Nap Országa 25/32
Arany Sas Díj pályamű (2013) – Horváth Tivadar: Megalázottnak lenni
Csopaki Imre vagyok, nyugalmazott pszichológus. Egy kis betegem történetét fogom elmesélni. Somogyi Endre történetét. Endre normális gyerek volt, szerető szülőkkel, biztonságos anyagi háttérrel. Már általános iskolában megkezdődtek a problémák. A fiúk gyakran bántották, piszkálták a lányokat. Endre nem szerette, ha bántják és piszkálják a lányokat. Rendszerint verekedés lett a dolog vége. Rendszerint Endrét verték meg. Endre nem szeretett focizni sem, sokat olvasott és sakk szakkörre járt. A fiú társai valahogy nagyon nem szerették őt. Kerülte az erőfitoktatást, az értelmetlen kötekedést, egymás nyúzását. Szívesebben beszélgetett lányokkal olvasmányélményekről, mesékről, filmekről, bármiről. Nem…
Read MoreNovember 23: Munka köszönete napja (勤労感謝の日)
Ekkor ünnepeljük a munkát és termelést, és egymásnak köszönetet mondunk. Régebben ez volt az aratási ünnep. Inter Japán Magazin
Read MoreBaráthosi-Balogh Benedek: Japán, a Felkelő Nap Országa 24/32
Japán kimonó 📷
A kimonó a japán nemzeti viselet. A kimonó szó eredetileg minden viselt ruhára használatos kifejezés volt, és csak később korlátozódott egy bizonyos ruhadarabra. A kimonóról általánosságban elmondható, hogy szabása kiterítve egy T betűt formáz, a nyugati kultúrkörben az ilyen szabású ruhákat leginkább köntösnek nevezik. A kimonó a legtöbb nyugati öltözéktől eltérően nem követi a test vonalát, szabásvonala szögletes. Tradicionálisan a köpeny bal oldali végét hajtják rá a jobb oldalira
Read MoreNovák Valentin: A nagy tó egén fénylik hegyem
A nagy tó egén fénylik hegyem, elsüllyedek benne. Az elme pengeéle szikráz, lelkem már elmenne, Hiábatavam! Itt vagy Sehol: minden ugyanaz; tél-tavasz megroskaszt. Szűzhártya csak a tónak színe – bárki rajt’ kutat fakaszt, s várja hús örvénye! Csak nekem acélsík e tükör. Partján lóbáz’ az őr. Kivetem messze mérges horgom, mint jégen csúszó tőr kúszok, s csikorgom érted, drága lék, magadba nyelj, csúcsodra fölemelj! Mint sikló tekergek hártyádon. Odafagy arcom, kezem, míg mélyed kívánom. Görcsös árnyam ráragad hasadra, ó, iszaplelkű tó! Mint császár keble a hű ebnek, hideg öled nekem…
Read MoreBaráthosi-Balogh Benedek: Japán, a Felkelő Nap Országa 23/32
Arany Sas Díj pályamű (2013) – Horváth Tivadar: Elmondhatatlan
Károlyi nem tudta, hogy mondja el a történteket unakaöccének és unokahúgának. Elvira tizenkettő, Ákos tíz éves volt. Szüleik rossz időben, hajnalban indultak el, rendkívül csúszós volt az út. Egy viszonylag gyorsan közlekedő kamion előzött egy másik teherkocsit, András és Flóra pedig frontálisan ütközött vele. Rendkívül gyorsan történt minden. Semmit nem lehetett tenni az ütközés elkerülése érdekében. Károlyi Árpádnak kellett azonosítania a halottakat. Iskolából hazajövet a gyerekek nem érzékeltek semmit a tragédiából. Úgy tudták, szüleik nemsokára hazaérnek a konferenciáról. Pedagógusok voltak. Árpád borsólevest készített a gyerekeknek, és sütött palacsintát is. Elvira…
Read MoreJapán család étkezése 📷
A japán étkezésnél a tálalásnál nagyon fontos szempont az, hogy az ételek szemet gyönyörködtető látványt nyújtsanak. A fogásoknak általában nincs sorrendjük, a háziasszony egyszerre mindent kitesz az asztalra, és mindenki tetszés szerint csipeget a fogásokból. A japán étkezéshez hozzátartozik a zöldtea, de szívesen isznak búzateát is (mugicha).
Read More