Kategória: Kultúra

Novák Valentin: Hol lépdeltünk, szél bukfencez

Szerkesztő

Hol lépdeltünk, szél bukfencez Hol fűre dűltünk, templomkert lesz. Hol voltunk, ott nem volt semmi, léghangú lány, fénytollú fi. Nem voltam ott, s te sem, mikor kinyíltál ölemen. Fenti dallam, lenti verssor – egybecsendül, mégsem úgy szól, értse bárki: földet járó, égbe szökő, vízzé váló. Nem voltam ott, s te sem, mikor csukódtál ölemen. Lótuszleány köldök árban nyílott, zárult egyfolytában. Törpe talpa mellemen járt kezdettelen szellemhatárt. Nem volt semmi sem, mikor kinyíltál ölemen. Hol térdeltünk, szél ír verset. Hol űrbe dűltünk, a hely szent lett. Hol oltunk, ott semmi terem…

Read More

Arany Sas Díj pályamű (2013) – Horváth Tivadar: Megalázottnak lenni

Szerkesztő

Csopaki Imre vagyok, nyugalmazott pszichológus. Egy kis betegem történetét fogom elmesélni. Somogyi Endre történetét. Endre normális gyerek volt, szerető szülőkkel, biztonságos anyagi háttérrel. Már általános iskolában megkezdődtek a problémák. A fiúk gyakran bántották, piszkálták a lányokat. Endre nem szerette, ha bántják és piszkálják a lányokat. Rendszerint verekedés lett a dolog vége. Rendszerint Endrét verték meg. Endre nem szeretett focizni sem, sokat olvasott és sakk szakkörre járt. A fiú társai valahogy nagyon nem szerették őt. Kerülte az erőfitoktatást, az értelmetlen kötekedést, egymás nyúzását. Szívesebben beszélgetett lányokkal olvasmányélményekről, mesékről, filmekről, bármiről. Nem…

Read More

Japán kimonó 📷

Szerkesztő

  A kimonó a japán nemzeti viselet. A kimonó szó eredetileg minden viselt ruhára használatos kifejezés volt, és csak később korlátozódott egy bizonyos ruhadarabra. A kimonóról általánosságban elmondható, hogy szabása kiterítve egy T betűt formáz, a nyugati kultúrkörben az ilyen szabású ruhákat leginkább köntösnek nevezik. A kimonó a legtöbb nyugati öltözéktől eltérően nem követi a test vonalát, szabásvonala szögletes. Tradicionálisan a köpeny bal oldali végét hajtják rá a jobb oldalira

Read More

Novák Valentin: A nagy tó egén fénylik hegyem

Szerkesztő

A nagy tó egén fénylik hegyem, elsüllyedek benne. Az elme pengeéle szikráz, lelkem már elmenne, Hiábatavam! Itt vagy Sehol: minden ugyanaz; tél-tavasz megroskaszt. Szűzhártya csak a tónak színe – bárki rajt’ kutat fakaszt, s várja hús örvénye! Csak nekem acélsík e tükör. Partján lóbáz’ az őr. Kivetem messze mérges horgom, mint jégen csúszó tőr kúszok, s csikorgom érted, drága lék, magadba nyelj, csúcsodra fölemelj! Mint sikló tekergek hártyádon. Odafagy arcom, kezem, míg mélyed kívánom. Görcsös árnyam ráragad hasadra, ó, iszaplelkű tó! Mint császár keble a hű ebnek, hideg öled nekem…

Read More

Arany Sas Díj pályamű (2013) – Horváth Tivadar: Elmondhatatlan

Szerkesztő

Károlyi nem tudta, hogy mondja el a történteket unakaöccének és unokahúgának. Elvira tizenkettő, Ákos tíz éves volt. Szüleik rossz időben, hajnalban indultak el, rendkívül csúszós volt az út. Egy viszonylag gyorsan közlekedő kamion előzött egy másik teherkocsit, András és Flóra pedig frontálisan ütközött vele. Rendkívül gyorsan történt minden. Semmit nem lehetett tenni az ütközés elkerülése érdekében. Károlyi Árpádnak kellett azonosítania a halottakat. Iskolából hazajövet a gyerekek nem érzékeltek semmit a tragédiából. Úgy tudták, szüleik nemsokára hazaérnek a konferenciáról. Pedagógusok voltak. Árpád borsólevest készített a gyerekeknek, és sütött palacsintát is. Elvira…

Read More