Basquiat egy 80-as évekbeli festményét 70 millió dollárért adja el japán tulajdonosa

Jean-Michel Basquiat Cím nélkül (Ördög) című festményét adja el Maezava Juszaku japán milliárdos egy májusi árverésen. A becslések szerint akár 70 millió dollárért (23,5 milliárd forintért) is elkelhet az 1982-ben készült alkotás – írta meg az artnews.com művészeti hírportál. Maezava hat éve vásárolta meg a Basquiat-festményt 57,3 millió dollárért (19,2 milliárd forintért) a Christie’s aukcióján. A milliárdos gyűjtő képére a Phillips május 18-ra meghirdetett New York-i kortárs művészeti árverésén lehet majd licitálni. Basquiat neoexpresszionista alkotásait szívesen vásárolják a gyűjtők, 2021-ben a művész három képe kelt el 40 millió dollár fölötti…

Olvass tovább!

Japán Filmfesztivál – Rendezői interjúk, Kuroszava-előadás és beszélgetések a felvezető programban

Február 8-tól izgalmas bemelegítő programokat, köztük rendezői interjúkat, Kuroszava-előadást és beszélgetéseket is kínál a JFF Online Japán Filmfesztivál, amelyet február 14. és 27. között rendeznek meg. A szervezők közleménye szerint a filmfesztivál honlapján február 8-tól 18 film alkotóinak videóüzenete lesz elérhető. Ingyenes online előadást is láthatnak az érdeklődők Kuroszava Akira A vihar kapujában című klasszikusáról, amely annak idején elnyerte a Velencei Filmfesztivál fődíját. Az 1950-es alkotást Varró Attila filmelmélet- és filmtörténet-oktató filmelméleti szemszögből vizsgálva illeszti be a Kuroszava-életműbe, de kitér filmes utóéletére, a különféle remake-ekre is. Vihar Judit irodalomtörténész, műfordító…

Olvass tovább!

Ómiszoka (大晦日), szilveszter napja

A szilveszter a második legfontosabb ünnep Japánban. Este 11 óra körül összegyűlik a család, és együtt esznek toshikoshi sobát vagy toshikoshi udont. A hosszú tészta jelképezi az óévből való átmenetet az új évbe. Éjfélkor pedig együtt elmennek egy szentélybe imádkozni. A buddhista szentélyekben ilyenkor 108-szor kongatják meg a harangot. A vallás szerint ugyanis az emberben 108 bűnös vágy található. A kongatással azonban megszabadulunk ezektől a vágyaktól, és tisztán léphetünk az új esztendőbe.

Olvass tovább!

Japán újévi készülődés

  Az év végi és újévi hagyományok minden országban eltérőek. A japánok a következőképpen készülnek az újévre: Az egész házat kitakarítják Nem egy szokásos takarításról van szó, hanem szó szerint a pincétől a padlásig minden szögletet megtisztítanak. A sintó vallásban létezik a Toshigami (年神様),  nevű Isten aki évente egyszer, újévkor jön el hozzánk és jólétet hoz. A Toshigamit illik tiszta házban fogadni. Újévi üdvözlőlapokat (年賀状, nengajo) küldenek Minden év végén az erre a célra készített lapokat küldenek a barátoknak, ismerősöknek, üzletfeleknek. A lapokra általában a tizenkét kínai állatövi jegy közül…

Olvass tovább!

Szenteste és karácsony ünnepe

A karácsony története, és ami megmaradt belőle A magyar kultúrában az év legfontosabb ünnepe a karácsony. Ezer éves történettel rendelkezik, melynek gyökerét sajnos kezdjük elfelejteni. Érdemes áttekinteni, honnan is ered a karácsony és annak szokásai, miként köthető hozzá Jézus Krisztus és, hogyan kezdjük elfelejteni az ünnep keresztény mivoltát. A karácsony latinul Nativitatis Domni, azaz az Úr születését jelenti. A karácsony és Jézus születésének idejéről is megoszlanak a vélemények, de a nyugati kereszténység december 25-én ünnepeli a karácsonyt és vele együtt Krisztus születését, mely elsősorban a téli napforduló időpontjára utal. Ezen…

Olvass tovább!

Sakura temetése

Réges-rég, egy Kiotó melletti kis faluban állt egy szentély. Musubi-no-Kaminak, a szerelem istenének szentélye volt, a kertjében pedig hatalmas, gyönyörű cseresznyefa pompázott, amit Kanzakurának, szent cseresznyefának neveztek. Élt a faluban egy Sodayu nevű, garasos és pöffeszkedő kereskedő. Amikor a leánya, Hanano tizenhét éves lett, Sodayu elkezdett neki férjet keresni a környéken. – Olyan férj kell neked, aki jól bánik majd a vagyonommal – jelentette ki. – Hamarosan tudtodra adom, ki a kiválasztott, te pedig hűen szolgálod majd, mint feleség. Lánya mit mondhatott volna, fejet hajtott atyja előtt, de komornájának, Yukának…

Olvass tovább!

Az elvarázsolt fátyol

Egy fiatal parasztlegény nyomorúságosan élt a kunyhójában, de sohasem panaszkodott, mert a természet szépsége mindenért kárpótolta érzékeny lelkét. Egy nap édes illat szállt feléje az erdőből. Az illatáradatot követve egy fenyőfához ért, s az ágai között csodálatos fátylat pillantott meg, nap-és holdsugarakból szőve, csillagokkal teleszórva. A legény megfogta a fátylat, de akkor előtűnt egy ismeretlen lány, és kérlelni kezdte, adja vissza kendőjét. A fiatalember először visszautasította a kérést, erre a lány keservesen sírva fakadt. Az erdő leánya vagyok  mondta, és a kendőm nélkül nem térhetek vissza nővéreim közé. – Akkor…

Olvass tovább!

A magyar mikulásnap története

„Hull a pelyhes fehér hó, jöjj el kedves Télapó…” Biztos vagyok benne, hogy mindenki tudná folytatni a közismert karácsonyi éneket, de abban már kevésbé vagyok biztos, hogy mindenki ismeri a „kedves Télapó” történetét. Ez persze nem meglepő, hiszen a Mikulást számtalan legenda, mese és több mint 1000 éves, hitelesnek számító források veszik körül, így nem meglepő, hogy valamennyi nemzet és vallás némiképpen a saját képmására formálta. De pontosan, hogyan született meg a mai Mikulás és miként jutott el Japánba? Ha objektívek szeretnénk maradni, akkor az ezeréves forrásokra kell támaszkodnunk, melyekből…

Olvass tovább!

A sárkány és az Istennő

Egy időben a Japán-tenger partján borzalmas sárkány tartotta rettegésben az embereket: hirtelen bukkant ki a vízből, s az ott lubickoló gyerekek életére tört. Belten, a boldogság istennője az égből figyelte ezeket a jeleneteket. Végtelen jóságában nemcsak a gyerekeket és a szüleiket sajnálta, hanem a sárkányt is. ,, Talán  gondolta  azért ilyen gonosz, mert a tenger mélyén magányra van kárhoztatva. Hogyan is lehetne jó és nagylelkű, ha még vele sem tett soha senki jót? Belten hattyú alakját öltötte magára, egy felhőre telepedett, s leszállt a földre. Lehajolt a tenger színére, és…

Olvass tovább!

Tengert apaszt, tengert dagaszt

Békességben éldegélt a két testvér, a halászgató sogun-fi (királyfi) és a vadászgató sogun-fi. Az idősebbik a halászásért élt-halt és úgy el tudott ügyeskedni, hogy nagy halak, kis halak bőven akadtak a horgára. A fiatalabbik meg vadászgatni járt és erdőn-hegyen a tanyája, csak úgy hullajtotta a sok vadat. Előáll egy nap a kisebbik és azt mondja a bátyjának: – Cseréljük meg a mesterségünket, bátyja. Helyettem te menj vadászni, én meg a tengerre megyek és halakkal próbálkozom meg. Csak a zsinegedet, meg a horgodat add ide vagy egy-két napra. Az idősebbiknek nem…

Olvass tovább!