Rohamosan fogy Japán népessége. Ha nem történik áttörés, a századfordulóra felére csökken az ország lakossága. Az elöregedő társadalomban már ma is komoly gondot okoz az ország zavartalan működésének biztosítása. A problémát – miniszterelnöksége idején – a később meggyilkolt Abe Shinzó is próbálta csökkenteni. A nőket bevonta a munkába, felgyorsította a szociális robotok terjedését, majd ezek elégtelensége után dél-ázsiai munkavállalók befogadását tervezte. Ma is több elképzelés van a lakosságcsökkenés megállítására, ill. az elnéptelenedő falvak lakosság-feltöltésére. Ez utóbbi szerint a kormány millió forintnyi összeggel segítené a vidékre költöző családokat.
Erős a japán nagyvárosok csábító ereje a sokrétű munkalehetőséggel és a széleskörű szolgáltatásokkal. A vidéki fiatalok „pörgősebb életre” vágynak, Tokióba, Oszakába, vagy más nagyvárosokba költöznek. Az egyre inkább elnéptelenedő kistelepülésekben a gazdátlanul álló vidéki házak száma 2023 végére elérte a 10 milliót. (A tulajdonosnak ezek után is fizetik a járulékos költségeket, ezért sokan elkeseredésükben egy tojás áráért is eladnák az évek óra gazdátlanul álló épületüket.)
A kormányzat tervezi, hogy gyermekenként 1 millió jent (mintegy 2,6 millió forintot) fizet a túlzsúfolt településekről kívülre költöző családoknak, ha az új helyen legalább öt évig maradnak. 2019-óta már működik egy ilyen program, de az abban ajánlott összegnek háromszorosa lenne a jelenlegi. És, a program keretében ennél is többet kapnak, akik vállalkozást indítanak az új lakhelyükön.
Máris 1300 önkormányzat jelentkezett, amely otthont adna az odatelepülőknek. Kormányzati források szerint 2021-ben 2400-an éltek a felajánlott lehetőséggel.
Inter Japán Magazin
