A tüskés fugu (magyarul gömbhal, vagy golyváshal) furcsa jószág. Egész testét apró tüskék borítják, és ha dühbe gurul, felfújja magát. A fugu nem szereti, ha kifogják. Mondhatni, a guta kerülgeti! Ezért minden horogra akadt példánya gömb formájú. Kegyetlen bosszút áll azon, akik megeszi. Ha az epéjében lévő, bivalyerős méregből akár csak tűhegynyi kerül az ételbe, az ínyenc nem éli túl. Ellenszere nincs. A tüskés fugu tehát igencsak alkalmas lehetne arra, hogy epés megjegyzéseket tegyen, de rovatunkban csak beszél, beszél… A tüskés fugu mondta… Tudja Ön, hogy… – Japánban…
Read MoreHónap: 2025. március
Könnyebben pakolható, szállítható a kockadinnye!
A dinnye legyen az gömb, vagy ellipszis formájú, gurul, és idegbajt hoz a raktározókra, rakodókra és szállítókra. Bezzeg, ha kockaformájú lenne! Van is! Közel 50 éve, hogy Kagawa megyében elkezdték a kocka alakú dinnye termesztését. Ez a fajta jól befér a hűtőszekrénybe, nem gurul el, egymásra rakva könnyen raktározható és szállítható. Étkezési célra szánták, de kiderült, hogy nem túl édesek. Most már inkább dísznek veszik a japánok, főként Tokióban és Oszakában, darabját nagyjából 90 dollárért (mintegy 25 ezer forintért). A kocka alakú dinnye úgy készül, hogy a növekvő gyümölcsöt egy…
Read MoreSzabó Balázs – A japán harcművészetek történeti háttere ?
Közismert, hogy a japán harcművészetek története a szamurájnak nevezett társadalmi csoporthoz kapcsolódik. Kik voltak ők valójában, milyen tévképzetek és legendák alakultak ki róluk? Miképpen gyökereznek a japán harcművészetek a japán történelemben? Szabó Balázs, az ELTE Japán-tanszék helyettes vezetőjének előadása , a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán, „A japán harcművészetek világa” sorozat keretében hangzott el. Szerkesztő Inteer Japán Magazin
Read MoreSzőlővel üzenhetnek egymásnak a japánok
Héjukon üzeneteket és képeket viselő gyümölcsök kerülnek forgalomba Japánban. A technikát Jamanasi prefektúra központi részén, az ország legjelentősebb szőlőtermelő vidékén fejlesztették ki, hogy így népszerűsítsék a gyümölcsöt. Az átlátszó, például szívet formázó matricák blokkolják a napfényt és világos lenyomatot hagynak a szőlőszemen, ha még az érés, így a szín elnyerése előtt helyezik a gyümölcsre – közölte a gyümölcsökkel kísérletező központ, a Fruit Tree Experiment Station. A szőlő minőségét és cukortartalmát nem befolyásolják a matricák – emelte ki a kutatóközpont. Az eljáráshoz különösen alkalmas faj Sunny Dolce, amelynek élénkvörös színén remekül…
Read MoreA világ legütősebb reggelije milyen is Japánban?
A japán és a magyar gyomor közti különbség meglehetősen nagy. A japán reggeli- legyen az éttermi, vagy házi készítésű- tartalmaz miso levest, rizst nattoval, hokkaidó tök salátát, sült tofut, lazacot, sárgarépával, párolt lótuszgyökeret, tamagoyakit, kolbászt, szalonnát, umeboshit, savanyúságot és sütőtök pudingot! Még nagyobb viszont a mentalitásbeli differencia, és erre remek példa egy bizonyos, egyszerű étel. A Tamago gohan, vagy Tamago kake gohan egy rendkívül népszerű japán étel. Jelentése körülbelül ilyesmi magyarul: tojásszósz főtt rizsen. A tamago áll egyébként a tojás elnevezéseként, míg a gohan rizst jelent. Pofonegyszerű elkészíteni. Szükségünk van egy…
Read MoreA japán iskolák az életre nevelnek
Japán oktatási rendszere eltér más kultúrák tanítási módszereitől. A rendszer működésének ékes bizonyítéka, hogy Japánban 100 százalékos az iskolázottság és nincs írástudatlanság. A középiskola elvégzésére senkit nem köteleznek, mégis szinte minden japán folytatja tanulmányait. Japánban hat év általános iskolát hat év junior középiskola, utána hat év senior középiskola, majd négy év egyetem követ. A japán iskolákban általában hat órás az oktatás, ezt különböző foglalkozások követik. Az angol nyelv tanítását egyre több helyen vezetik be. Katonás fegyelem jellemzi az iskolákat, ahol a diákoknak iskolai egyenruhában kell megjelenni. A különböző iskolák…
Read MoreKettőt kapott egy golyváért (Varázsmese)
Aszó füvek szárazában, mezők, rétek avarában, szikkadt rizsföld mocsaránál agg apóék háza ott áll. Gond tenyészik öreg párék földje táján, rőt golyvája bíborodik agg apóka jobb tokáján. Tengődéses, verejtékes földi létük, száraz lepény, vízben főtt rizs mindennapi sovány étkük. Őszi egy nap szed apóka száraz rőzsét, téli napnak, hónak, fagynak tüzelőjét; hajnal óta késő estig, napkeltétől, naplementig rongyos, foltos hátizsákja alig-alig ha megtelik. Mély erdőből hazafelé ballagtában, húnyó napnak sziporkázó lehúnytában, futó felhő fent az égen, széjjelterül hegyes-völgyes mindenségen. Zúgó vizét lezúdítja, esőcseppjét csapkodtatja s ami száraz, lucskossá lett, ami…
Read MoreLékó Eszter: A virág ereje
A meteorológusok napról-napra jobb hírekkel szolgáltak. A melegebb idő miatt, már március közepén virágba borult az egész város. Hanako minden évben izgatottan várta a Hanamit. Édesanyjával mindig ugyanarra a helyre mentek, hogy gyönyörködhessenek a természet és az élet szépségében. Tokió számos parkjában jártak már, de csak egyetlen hely volt, ahol igazán azt érezték, hogy a természet csodái körül öleli őket. Ez volt a Hamarikyu-kert, ahol a cseresznyevirágzás mindig egy kicsit tovább tartott, mint máshol a városban. A kertet körülvevő felhőkarcolók nem nagyon illetek bele az idilli képbe, de Hanako édesanyja…
Read MoreA kamikazek már Szolnokon vannak a RepTár Múzeumban
Szolnokon megtekinthető a 2024. április 20-án nyílt rendhagyó kamikaze kiállítás. A valódi kamikeze relikviákon kívül a tárlat bemutatja a japán kultúra más különlegességeit is: szamurájpáncélt, kardokat, nagydobot. A gyűjtemény tulajdonosa, a Japánban élő Doma-Mikó István, akinek a megnyitó alkalmával bemutatásra került a kamikazekról szóló könyve is. A rendezvényre az egész országból érkeztek érteklődők. A színvonalas kiállítást, a megnyitót és a könyvbemutatót a szolnoki RepTár Múzeum Kft. rendezte. Szolnokot nem lehet elfelejteni! Bár negyven éve messzire költöztem, máig mágnesként visszavonz a Tisza-parti város romantikája. Ismerőseim, barátaim maradtak ott, és persze Vali,…
Read MoreDoma-Mikó István – Kamikazek – A busidó fiai című könyv részlete
Kivonat a könyv Kamikaze támadás c. fejezetéből 1945. áprilisában, első bevetésemen, csekély 17. évem sorsdöntő óráiban, Japán legdélibb vidéke felett repülök. Az alattam elterülő, 161 szigetből álló, néhai Rjúkjú Királyság az 1800-as évek végétől immár a Japán Császári Birodalom része. E sziget-csoport egzotikus, tropikus vidék, amelynek fő szigete a történelmi Okinava. Húszfős különítményünk reggel kilenc órakor szállt fel a csiráni katonai légibázisról. Ebből mi hárman csak felderítők és megfigyelők vagyunk. A parancsnokunk Kumei szakaszvezető. Aoi Hirosi, és jómagam, tizedesi rangban, alárendeltjeiként követjük. Hármunk feladata az is, hogy Csiránba visszatérve…
Read More