A fukusimai nukleáris tragédia után Japánban nem kívánatossá váltak az atomerőművek. A szigetországban nemrég be is zárták az utolsó atomerőművet is, ami ugyan biztonságosabbá tette a gyakori földrengések által sújtott környezetet, ugyanakkor ez a lépés hallatlan energiaéhséget generált a japán gazdaság számára. A Shimizu nevű japán vállalat – legalábbis a brit The Telegraph szerint – a kínzó energiahiány enyhítésére komolyan foglalkozik azzal a tervvel, hogy egy „szolárenergia-farmot” létesít a Holdon.
Az elképzelés szerint a napenergia befogására több kilométer széles sávot hoznának létre a Hold felszínén, egy 10490 négyzetkilométernyi területen. Itt egy energiatermelő létesítményt építenének, amelyet a Hold egyenlítői övezetében állítanának fel, ahol állandó jelleggel érhetnék a napsugarak a felállított napelemeket.
E – még csak a fantáziában létező „szolárenergia-farm”, amit már kissé túl hamar, el is neveztek Luna Ringnek, azaz Holdgyűrűnek – 13 ezer terrawatt kapacitású lenne. Az ilyen módon „kitermelt” napenergiát a Földön lévő „fogadóállomásokra” továbbítanák „lézeres vagy mikrohullámú sugárzással”. A tokiói Shimizu Corp. mérnökei úgy vélik, hogy e beruházás koncepciója hosszú távon megoldást jelenthetne nemcsak Japán, de az egész emberiség energiaproblémáira is.
A tervek szerint az építkezés 2035. körül indulhatna el. A munkát a talajrendezéstől az alapok kiásáson keresztül az építésig teljes egészében robotgépek végezhetnék el. Az építkezés „melléktermékeként” a kitermelt kőzetekből még értékes ásványkincsekhez is juthatnának a földlakók.
A tudományos fantasztikus filmekbe illő elképzelés megvalósulása előtt még rengeteg akadály tornyosul. A legnagyobb kérdés az, hogy vajon mennyibe is kerülne az ilyen módon előállított villamos energia. Eddig legalábbis a Shimizu vezetői következetesen hárítottak, amikor a beruházás költségeire vonatkozó kérdések kerültek a terítékre. S azt is homályba hagyták, hogy ki állná a csillagászati összegeket fölemésztő beruházás számláját. (Mindenképpen olcsóbb lenne, mint még egy fukusimai katasztrófa.)
Egy tsunami váratlan következménye
2011 márciusában Japánt a Richter-skála szerinti 9-es erősségű földrengés rázta meg. A sziget lakói már „hozzászoktak” a földrengésekhez, de ez a földmozgás a természeti csapáson túl nem várt következményekkel is járt. A földrengést követő szökőár – tsunami – további pusztításokat okozott a körzetben, és üzemzavart idézett elő a fukusimai atomerőmű működésében, ami miatt aztán jelentős sugárkárosodás érte a környezetet. Ez a katasztrófa átgondolásra kényszerítette Japán nukleáris erőművekkel kapcsolatos politikáját: 2012. szeptemberében bezárták utolsó működő atomreaktort is. Az energiaipari vállalatok most azzal küszködnek, hogy miképpen elégítsék ki a lakosság és az ipar energiaigényeit.
Barcsa Dániel
Inter Japán Magazin
