Theresa May szerint a brit EU-tagság megszűnése „példátlan” lehetőségeket kínál Nagy-Britannia és Japán kereskedelmi és beruházási kapcsolatainak fejlesztésére.
A brit kormányfő, aki csütörtök este
londoni hivatalában fogadta Abe Sindzó japán miniszterelnököt, a megbeszélések utáni közös
sajtóértekezleten elmondta: a brit gazdaságban jelenlévő japán vállalatok 150 ezer
alkalmazottat foglalkoztatnak, és a kétoldalú kereskedelem értéke tavaly elérte
a 28 milliárd fontot (csaknem 10 ezer milliárd forint).
Abe Sindzó a Downing Street-i sajtóértekezleten
kijelentette: Japán és
az egész világ is azt óhajtja, hogy az Egyesült Királyság ne a Brexit
feltételrendszerét tartalmazó megállapodás nélkül lépjen ki az Európai Unióból.
A japán kormányfő
szerint hazájának „erőteljes szándéka” a nagy-britanniai beruházások
növelése, és Tokió ezért is reménykedik abban, hogy elkerülhető a megállapodás
nélküli Brexit.
A londoni alsóház a jövő héten szavaz a
Brexit-megállapodásról, de egyelőre nincs meg a többség az EU-val elért 585
oldalas egyezség elfogadásához.
Abe Sindzó azonban alig burkolt figyelmeztetésként
kijelentette: Japán „jelenleg”
az EU-piac kapujának tekinti Nagy-Britanniát. A japán miniszterelnök is kiemelte a csütörtöki sajtóértekezleten,
hogy a japán vállalatok
150 ezer munkahelyet tartanak fenn a brit gazdaságban.
A japán cégek
mindazonáltal nem derűlátók a rendezett körülmények között lezajló Brexit
esélyeinek megítélésében.
A Honda autóipari óriáscég Theresa May és Abe Sindzó
csütörtöki londoni sajtóértekezlete előtt szinte percekkel jelentette be, hogy
áprilisban – vagyis a brit EU-tagság március végén esedékes megszűnése után –
hat napra leállítja nagy-britanniai üzemének termelését. A Honda szerint erre
azért van szükség, hogy a délnyugat-angliai Swindonban működő, 3400
alkalmazottat foglalkoztató gyár felkészülhessen a lehetséges logisztikai és
határellenőrzési problémákra, mindenekelőtt a beérkező részegységek esetleges
szállítási késedelmére.
A Honda szakértői már korábban, egy alsóházi
meghallgatáson felhívták a figyelmet arra, hogy a cég angliai üzeméhez
hétpercenként érkeznek a kamionok az uniós beszállítóktól származó
részegységekkel, és a raktárakban mindössze egynapi termeléshez szükséges
készlet van. A Honda illetékesei szerint ha a kontinensről érkező
részegység-behozatalt vámvizsgálatnak kell alávetni, a beszállítási folyamat
ebből eredő minden negyedórányi késedelme 850 ezer font (több mint 300 millió
forint) halmozott éves veszteséget okozna a cégnek a tovagyűrűző fennakadások
miatt.
Korántsem ez az egyetlen komoly figyelmeztetés a brit
gazdaságban jelenlévő japán autógyárak
részéről a megállapodás nélküli Brexit lehetséges kockázataira.
Nemrégiben a Nissan közölte, hogy megítélése szerint
súlyos következményei lennének, ha megállapodás híján az Európai Unióval
folytatott brit kereskedelemben hirtelen a Kereskedelmi Világszervezet (WTO)
szabályrendszere lépne életbe.
A WTO általános szabályzata alapján az EU a brit
EU-tagság megszűnése után külső országként kezelné Nagy-Britanniát, és ebben az
esetben a járműalkatrészekre 4,5 százalékos, a Nagy-Britanniából érkező
autóimportra 10 százalékos vámot vethet ki.
A Nissan néhány héttel ezelőtti felhívása szerint az
EU-val folytatott akadálytalan kereskedelem tette lehetővé, hogy a cég angliai
termelőüzeme a brit autóipar egyetemes történetének legnagyobb gyárává
fejlődhetett. A Nissan az északkelet-angliai Sunderlandben készülő autóinak
több mint a felét az EU-piacra exportálja.
A Toyota nagy-britanniai részlegének vezérigazgatója
nemrégiben arra hívta fel a figyelmet, hogy megállapodás nélküli Brexit esetén
leállhat a cég angliai termelése.
Marvin Cooke a BBC rádiónak nyilatkozva kijelentette:
meggyőződése szerint ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül „zuhan ki”
az EU-ból, és emiatt akár csak egyetlen részegység nem érkezik meg időben
valamelyik külföldi beszállítótól, akkor lehetetlenné válik az autógyártás az
angliai üzemben a fennakadás idejére.
Cooke elmondta: a Toyota angliai gyárába átlagosan 37
percenként érkeznek a kamionok az európai beszállítók által gyártott
részegységekkel, és akár egynapi leállás is komoly veszteségeket okozhatna,
mivel az üzem napi termelési értéke 12 millió font (4,3 milliárd forint).
MTI
