1985. augusztus 12-én 18 óra 12 perckor szállt fel a tokiói Haneda reptérről a JAL 123-as járatának Boeing 747-ese 15 főnyi személyzettel és 509 utassal a fedélzetén, hogy nagyjából egyórányi út után leszálljon Oszakában
A Boeing direkt japán megrendelésre alakított ki olyan 747-eseket, amelyek rövidebb távokat repültek, de nagyobb utaskapacitásúak voltak. A 123-as is megtelt, rengetegen keltek útra az ősök tiszteletén alapuló buddhista obon ünnep miatt. A gép 12 perce volt a levegőben, amikor a 7300 méteres magasságot elérve hangos robajjal megrepedt a hátsó válaszfala.
A baleset körülményeit vizsgálva kezdetben bombamerényletre gyanakodtak a nagy területen szétszóródott roncsok miatt, de a laboratóriumi tesztek nem igazolták ezt. Az Egyesült Államokban ezután a repülőgép javítási naplóját kezdték átnézni, amelyből kiderült, hogy hét évvel korábban landoláskor odacsapták a gép farkát a futópályához. Eközben a Boeing helyszínen kutató szakértője is gyanús jeleket talált, amikor a válaszfal törött darabjait vizsgálta.
A roncsok és a holttestek felkutatásában több száz katona vett részt
A katasztrófa üzletileg is érzékenyen érintette a Japan Air Linest, 1985 szeptemberében 26,3, egy hónappal később 34,5 százalékkal esett vissza az utasforgalma. Ennek következtében éves várt eredményétől 72 millió dollárral maradt el. A JAL elnöke, Takagi Jaszumoto, természetesen lemondott, de a baleset annyira sokkoló volt, hogy két alkalmazott is öngyilkos lett.
A hivatalos magyarázatot majd 40 év elteltével sem mindenki fogadja el, többen küzdenek azért, hogy újabb nyomozás induljon az ügyben, de amíg nem kerül elő a leszakadt farokrész, nem valószínű, hogy bármi újat lehet mondani.
Katika
Inter Japán Magazin
