Kazuki és Chisa: Ki a jobb?

Kazuki és Molnár úr a televíziógyár ebédlőjében ültek az asztal mellett. Kazuki miszólevest evett, Molnár úr pedig hamburgert. Szerencséjére a vállalati étterem személyzete nem zárkózott el attól, hogy a japánon kívül más konyha remekeit is az étlapjára tűzze. –Mostanában, ha hazamegyek, mindig a sportcsatornát nézem.–mondta Kazuki.–Most éppen az Universiade–t! Képzeld, a japán lányok megverték vízilabdában a magyarokat! Tizenegy tízre! Kazuki a múltkori vitájuk után, ami arról szólt, hogy Japánban vagy Magyarországon vannak tehetségesebb cselgáncsozók, minden alkalmat megragadott, hogy az orra alá dörgölje Molnár úrnak, hogy a japánok jobb sportolók, mint…

Read More

Népszerű az emberarcú kövek múzeuma

Jézus, Elvis Presley és ET a természetalkotta kőarcok múzeumában.   A japán fővárostól autóval kétórányi járásra nagy népszerűségnek örvend Csicsibu város múzeuma. Kiállítási kollekciója örökéletű, tekintve, hogy a köveknek nincs kora. A múzeum alapítója a természetben ötven évig gyűjtötte az emberi archoz hasonlító köveket. A tárlat látogatóit meghatja a természet ajándéka, az emberi kéz érintése nélkül formázott kőarcok sokasága. A kiállítás külön sorozatban mutatja be a nevető, síró, meghökkent vagy gondolkodó arcokat. Legnépszerűbb a Jézus arcát mintázó kő, de akad Elvis Presley és ET ábrázatát utánzó is. A természet alkotta…

Read More

Farkas Gábor: Kányádi Sándor haiku-költészete

  Bár az európai romantika korszaka a XIX. század első felében az orientalizmus jegyében a kelet felé fordult, mégsem fedezte fel a japán zen filozófiát tükröző haiku versformát. A haiku, ez az ősi létfilozófiai költeményekből, a tanka nevű ötsoros versalakból az első sorok önállósulásával alakult rövid, epigrammatikus versforma csak a huszadik században honosodott meg az európai irodalomban. A zen-buddhista indíttatású haiku ugyan távoli az európai verskultúra számára, de éppen ez az idegensége teremtette meg létjogosultságát a huszadik századra irodalmi formaválságba torkolló európai költészet számára. A két nagy múltú verselési forma: az…

Read More

Okosít az éhgyomorra evett fagylalt

  Japán tudósok kutatásai szerint okosít és fokozza teljesítményünket a felkelés után fogyasztott fagylalt.   A tokiói Kyorin Egyetem professzora, Koga Josihiko egész sor klinikai vizsgálatot végzett annak kutatására, hogy milyen változásokat generál szervezetünkben a felkelés után fogyasztott hideg fagylalt. Két csoport reakcióját hasonlította össze. Az egyik fogyasztott reggelire fagylaltot, a másik nem. A professzor megállapította, hogy a felkelés után fagylaltozók reakcióideje csökkent, s az információ feldolgozási képességük felgyorsult. Ugyanezt a kísérletet elvégezte hideg vízzel is, ami hasonló, de mérsékeltebb eredménnyel járt. Angol szakemberek szkeptikusan fogadták az eredményeket. Szerintük minden…

Read More

Egy japán professzor látványtrükkjei (Videó)

Szugihara Kókicsi professzor, Az Év Legjobb Bűvésztrükkje pályázat 2010-es és 2016-os évi győztese olyan tárgyakkal mutat be mozgást, amelyek becsapják a szemünket. Lejtősen elhelyezett vályúkban a golyócskák felfelé gurulnak, ugyancsak felgurulnak a modell házikó tetejére és megállapodnak a gerincén. Az néző mágnesre, bonyolult technikai trükkökre gyanakszik, pedig a titok mindössze annyi, hogy a speciálisan kialakított terepen kamerán keresztül egy bizonyos pontból nézve a gravitációnak fittyet hányva látjuk mozogni a tárgyakat. A japán professzor számtalan filmes trükkről rántja le a leplet azzal, hogy e látványokat bemutatja másik, leleplező szemszögből is. H-guchi…

Read More

Japán kutatók csimpánzoknak megtanították a kő-papír-olló játékot

      Kiotó, 2017. augusztus 10., csütörtök (MTI) – Csimpánzoknak tanították meg a kő-papír-olló nevű játék szabályait japán kutatók. A Kiotói Egyetem emberszabásúakkal foglalkozó kutatóintézetének szakértői csütörtökön mutatták be eredményeiket.      A kísérletben hét csimpánz vett részt, amelyeknek monitoron mutattak be kettőt a játékhoz használt három kézmozdulatból. E három mozdulat a követ jelképező ökölbe zárt kéz, a papírt jelképező nyitott tenyér és a két ujj által megformált olló.      Ha a győztes kézre mutattak, a csimpánzok jutalmul ételt kaptak. A kísérletet naponta mintegy 140 alkalommal ismételték. A kutatók kiemelték: átlag 100 nap…

Read More

A bagolyisten dala – Ainu dalok (10/14)

Ainu dalok Chiri Yukie gyűjtéséből A magyar változat készítője Müller Márta A fordítás az alábbi kiadvány alapján készült: The Song The Owl God Sang, fordító Benjamin Peterson Müller Márta Copyright: © 2015 Müller Márta Minden jog fenntartva   A béka dala The Song The Frog Sang Tororo hanrok, hanrok! Egy nap, mikor a síkságon ugráltam Szórakoztatva magam, egyszer csak mit láttam! Egy házat! Odamentem az ajtóhoz, bekukkantottam, A házban minden, a pódium és a mennyezet, kincsekkel volt díszítve! A pódiumon ült egy ifjú ember, előre hajolva, A kezeivel egy késtokot…

Read More

Az olimpia évében már sofőr nélküli autóbuszok járják az országot

  Japán automatizálással készül a Tokiói Olimpiára és az előredegő társadalomra. A tervek szerint 2020-ban már sofőr nélküli távolsági autóbuszok járják az országot.        A 2016-ban indult, SD drive nevű projekt felgyorsításához a SoftBank megduplázta az anyagi forrásokat, a Yahoo! Japan pedig 4,5 millió yent (11,5 millió Ft-ot) adományozott.      Az SB drive elsősorban a települések közötti rendszeres közlekedést szeretné biztosítani. Az új „japán csoda”, a sofőr nélkül közlekedő autóbusz bizonyára lenyűgözi a 2020-as Tokió Olimpiára látogató külföldieket és a világot.      Ám az SB drive-nak van egy másik…

Read More

Hokuszai múzeum nyílt Tokióban

Tokióban múzeum nyílott a japán nemzeti festője műveiből. Hokuszai életében 40 ezer rajzot, festmény és fanyomatot készített.   Kacuska Hokuszai (Katsushika Hokusai) festőművész hosszú, és művészi alkotásokban gazdag utat járt be. 1760-ban született, s meglehetősen mozgalmas életében 93-szor költözött. A korabeli főváros – akkori nevén Edó – szívéhez nőtt, mágnesként vonzotta. Időről-időre visszatért oda. Pályafutása alatt a mester mintegy harminc művésznevet használt, csak 1797-től véglegesítette a Hokuszai-t. Termékeny művész volt. Hetvenéves pályafutása alatt 40 ezer rajzot, festményt és fanyomatot készített, ezen kívül mintegy 500 könyvet illusztrált. Műveinek egy része Japán nemzeti…

Read More