Jean-Louis Guilland, Henri De Turenne, Daniel Costelle: A csendes-óceáni csata dokumentumfilm 2. részéből részlet LINK (01:10:25 – től – 01:13:00 – ig): Néhány másodperc alatt Hirosima elolvadt az atom katlanban. 3 kilométeres körzetben a kövek, a fák, a házak, az emberek elpusztultak. És akik az első hullámot túlélték, a sugárzás utóhatásai miatt lassan haltak meg. A hivatalos jelentések szerint 80 ezer halott, a legtöbb történész szerint 200 ezer. Az atomterror pedig nem mérhető. 2 kilométerre a nulla ponttól, amely felett a bomba robbant, egy japán apáca a robbanás során sértetlenül…
Read MoreSzerző: Szerkesztő
Kutasi: Érzékeny idő
Fiamért indulok a fogdára. Bevitték a rendőrök! Még csak nyolc éves! Ma van a születésnapja! Mi történt vele? Remélem, jól van! Részleteket nem közöltek a telefonban! Annyit tudok csak, hogy betört egy múzeumba! Jövök már, fiam! Sietek! Jön apa! Mikor érek már oda? – Mi történt? – Az ön fia? Hallom hangjukon a szemrehányás maró hanglejtését. – Igen! Mi történt? Jól van? Mit követett el? – A Béke Múzeumában tetten érték a biztonságiak, amint éppen eltulajdonított egy kiállított értéktárgyat! – Nem értem! Hogyan? Múzeumban? Mégis, mit lopott el? Beszélhetek vele?…
Read MoreFazekas István: Hirosima árnyékai
A szerző alapos kutatómunkából származó adatai és következtetései új megvilágításba helyezik Japán legújabb kori történelmét. (Szerkesztőség) Vajon le tudjuk-e győzni a megrendülésünktől felszabaduló tébolyunkat az öncsalás simogató taktikájának kísértése nélkül, ha arra a kérdésre keressük a tárgyilagos választ: hogyan is lehetnek emberi árnyak emberek nélkül Hirosima kövein? Megtántorodunk, amikor a puszta látványból is kitetszik: az igazi értéket az emberi ámokfutás szolgáltatta itt ki az értéktelennek. A kérdés túlságosan magas feszültségű disszonanciája még idegrendszerünkre is bénítólag hat. Több világutazó, köztük a magyar Réti Ervin is megfigyelte: a legtöbb japánon valami különös,…
Read MoreSzemélycserék a japán védelmi és külügyminisztérium élén
Abe Sindzó miniszterelnök csütörtökön átalakította kormányát, és Onodera Icunori, valamint Kono Taro személyében új védelmi, illetve külügyminisztert nevezett ki. A védelmi tárca élére kerülő Onodera Icunori a július végén lemondott Inada Tomomit váltotta. Inadának azért kellett távoznia, mert egy japán békefenntartókkal kapcsolatos botrányban fontos katonai dokumentumokat próbált meg eltitkolni. Onodera 2012 és 2014 között már vezette a tárcát. Kono Taro a japán diplomáciát 2012 óta vezető Kisida Fumio helyére került. Kono korábban a közigazgatási reformokért felelt a kormányban. A politikus apja, Kono Johei szintén külügyminiszter volt. Ő volt az, aki…
Read MoreIbusze Maszudzsi: A fekete eső 5/5
Ibusze Maszudzsi (1898 – 1993) Hirosima prefektúrában, azon belül Kamo faluban született kisbirtokos paraszti családban. 1917-ben Tokióban francia és orosz irodalmat tanult a Vaszeda Egyetemen, valamint festészetet a Nihon Bidzsucu Gakkó-n (Japán Képzőművészeti Főiskola). Az 1920-as évektől írói elismertsége egyre nőtt. A második világháborúban Szingapúrban szolgált propagandista sajtómunkára kötelezve. Ezért nem volt jelen a hirosimai atomtámadáskor, ahol számos rokona áldozatul esett. Ibusze 95 éves korában, tüdőgyulladásban halt meg. Leghosszabb és legfontosabb regénye, A fekete eső (Kuroi ame, 1966) a hirosimai atomtámadásról szól. Ebben a művében az egyszerű emberek hétköznapi életét…
Read MoreEmlékezzünk: 1945. augusztus 6-án atombomba Hirosimára! (videó)
http://www.youtube.com/watch?v=PB-atl3YBSQ
Read MoreKustana Kusid: 1945 augusztus 6-án dobták le az első atombombát
Az első atombomba ledobása elindította a nukleáris fejlesztési hullámot. Milyen fázisai voltak ennek? Egy mondat Hirosimáról. Rendkívül érdekesek az amerikaiak, akik mindent kiszámítanak. Kiszámolták, hogy olyan nehezen tudták az első valóban japán szigeteket, Okinawát elfoglalni, olyan óriási volt ez az emberveszteség, hogy a négy japán sziget elfoglalása egymillió halottat jelentett volna, így bevetették az atomfegyvert. Második megjegyzés: az atomfegyver bevetésének nyilván volt egy szovjet ellenes éle, ezt mindenki érezte. Harmadik megjegyzés: augusztus 6.-a, 8.-a, 9.-e. 6-a, 9.-e a Hirosima, Nagaszaki, 8.-a a szovjet hadüzenet. Tehát rendkívül érdekes. A szovjetek azt…
Read MoreBrexit – Financial Times: Amszterdamban alakítja ki új központját a legnagyobb japán bank
A brit EU-tagság várható megszűnésével Amszterdamban alakítja ki befektetési banki tevékenységének új európai uniós központját a legnagyobb japán bank, az MUFG – tudta meg a Financial Times. Az üzleti napilap hétfőn közölt értesülései szerint a japán pénzintézeti csoport döntése rávilágít az éles versenyre, amely a kontinens pénzügyi központjai között folyik London pénzügyi szolgáltatói szerepének átvételéért, valamint arra is, hogy a világ legnagyobb bankjai úgy határoztak, nem várnak arra, hogy véget érjen a brit európai uniós tagság megszűnéséről szóló tárgyalásokat kísérő politikai bizonytalanság. Kérdés például, hogy a bankok Londonban tevékenykedő érdekeltségei…
Read MoreIbusze Maszudzsi: A fekete eső 4/5
Ibusze Maszudzsi (1898 – 1993) Hirosima prefektúrában, azon belül Kamo faluban született kisbirtokos paraszti családban. 1917-ben Tokióban francia és orosz irodalmat tanult a Vaszeda Egyetemen, valamint festészetet a Nihon Bidzsucu Gakkó-n (Japán Képzőművészeti Főiskola). Az 1920-as évektől írói elismertsége egyre nőtt. A második világháborúban Szingapúrban szolgált propagandista sajtómunkára kötelezve. Ezért nem volt jelen a hirosimai atomtámadáskor, ahol számos rokona áldozatul esett. Ibusze 95 éves korában, tüdőgyulladásban halt meg. Leghosszabb és legfontosabb regénye, A fekete eső (Kuroi ame, 1966) a hirosimai atomtámadásról szól. Ebben a művében az egyszerű emberek hétköznapi életét…
Read MoreUjjlenyomattal is lehet fizetni Japánban
2017 tavaszára már minden jelentősebb fizetőhelyen lehet „csak” ujjlenyomattal fizetni. Bár Japán közbiztonsága a világon a legjobb, sok külföldi nem tudja ezt és fölöslegesen aggódik. Japán számtalan figyelmességgel készül, hogy a 2020-as Tokiói Olimpia alkalmával a külföldi látogatók a lehető legjobban érezzék magukat. Például teszteli a módszert, hogy a turisták csupán ujjlenyomataik megadásával is fizethessenek. Ezzel azt szeretné megelőzni, hogy az országba látogató külföldiek aggódnak a készpénzük és a bankkártyájuk miatt. A japán nemzetközi repülőtérre érkezőknek már évek óta kötelező ujjlenyomatot adniuk. A jövőben az utas kérésére a repülőtéren…
Read More