Szerző: Szerkesztő
,,Ázsiai Monroe-elv”
A nagyhatalmi ellentétek miatt élénk vita bontakozott ki az amerikai, az angol és a japán tengerészeti erőket illetően. Az USA minden egyes japán és angol hajóépítésre fordított dollárral szemben két dollárt lett volna kénytelen hadihajó építésre fordítani, amely hozzájárult volna a fegyverkezési verseny még nagyobb ütemű kibontakozásához. A japánok előnyére szólt, hogy ők csak új hadihajókkal rendelkeztek, az USA viszont csak 1942-ben fejezte volna be flottája korszerűsítését. Ehhez járult még, hogy Japánban már 80 000 kiképzett tengerész állt a flotta rendelkezésére, az amerikai állomány kiképzése viszont még öt-hat évet vett igénybe.…
Read MoreTora, tora, tora!
Exkluzív riport a Pearl Harbort megtámadó vadászpilótával 1941-ben ezen a napon Pearl Harbour bombázásával Japán belépett a II. világháborúba. A tora japánul tigris, háromszor mondva pedig a jelszó, amely 1941. december 8-án elindította Pearl Harbor bombázását, s ezzel Japán hadba lépését Amerika ellen. A hatvanas évek bestsellere lett az eseményeket felelevenítő Tora-tora-tora című könyv, 1970-ben pedig nagy sikert aratott megfilmesítése. Mindkettő megemlékezik Muranaka vadászpilótáról: „Fucsita kapitány egyfolytában a felderítőgépek rádiójelentését hallgatta. A többi gépen szálló pilóta is a honolului adót figyelte. A Hiryú repülőgépanyahajó elsőosztályú vadászpilótája, Muranaka Kazuo őrmester élete…
Read MoreJapán mai bevándorláspolitikája
Lapunk alapító-főszerkesztője, Doma Mikó István az EchoTv-nek adott interjújában elmondta, hogy már 10 éve, az akkori Koizumi Dzsunicsiró japán miniszterelnök idejében hoztak egy szigorítást, és azóta, mintegy százezer, illegálisan Japánban tartózkodó külföldit deportáltak külföldre, vissza haza. Egy időben Közel-Keletről, de most már mindenhonnan, tavaly (2015-ben) is mindössze huszonhat főt fogadtak be menekültnek. Viszont újabb szigorítás történt, ugyanis eddig, akik bementek Japánba és elutasították kérelmüket, azok újra és újra kérhették, ezalatt munkavállalási engedélyt kaphattak. Most ez megváltozott, az elutasítás után 30 napon belül el kell hagyniuk az országot, és ami lényeges,…
Read MoreJapán hangszer: Samiszen 📺
A samiszen egy japán hangszer, amin egy bacsinak nevezett pengetővel játszanak. Felépítése hasonló a gitáréhoz vagy a bendzsóhoz; van egy nyaka, egy rezonáló teste, vannak rajta húrok, melyek a nyak és a test között feszülnek.
Read MoreFarkas György: Japán koloniál 2/2 rész
A (poszt)kolonialista nézőpont haszna és használhatósága Japán esetében „Vannak olyan könyvek, mint az enyéim, melyek azt mondják, hogy egy kultúra vagy civilizáció képét bizonyos célok szempontjai szerint alkották meg, tehát ha akarunk kreálni egy Keletet, amely leromlott, érzéki és avíttas, akkor éppenséggel meg tudjuk csinálni, de ennek semmi köze sem lesz a valódi Kelethez.” (Edward W. Said)1 Folytatás… A japán filmművészet értelmezésének kolonizálása A kulturális csere lassú folyamatának egyik igencsak érdekes területe a japán film értelmezésének kérdésköre nyugaton. A diskurzus egyik első összegző megfogalmazását Peter Lehman21 nyújtja számunkra. „Talán túlzott…
Read MoreJorozja Kinnoszke szamurájszínész 📺
Szóba került Akihito császár trónátadása
Az NHK japán állami televízió kormányforrásra hivatkozva közölte, hogy tervbe vette következő években történő, valamikori lemondását Akihito japán császár. Akaratát Micsiko császárnéval és a fiával, az 56 éves Naruhito trónörökössel közölte, akik tiszteletben tartják a döntését. Megfigyelők szerint Naruhito jövőbeni trónutódlása valószínűleg zökkenőmentesen fog lezajlani. A világ egyetlen ma élő császárának kora – 82 év – nem számít túl magasnak, Japánban magas az átlag életkor. Ugyanakkor nincsenek olyan egészséget befolyásoló gondjai, melyek az azonnali lemondását szükségessé tennék. Japán udvari források részéről többek között a japán császári udvarmester helyettese közölte, hogy…
Read MoreAz angol-amerikai viszony
1935 elején báró Villani Frigyes jelentette Rómából, hogy fölvette a kapcsolatot Szugimurával. Rómába érkezését követően azonnal fölkereste a japán diplomatát, 1935. január 3-én pedig Szugimura viszonozta Villani látogatását. A római magyar követ megjegyezte, hogy Szugimura rokonszenvesen beszélt a magyar politikusokról és diplomatákról, gróf Bethlen Istvánt és gróf Apponyi Albertet pedig a japán szamurájokhoz hasonlította. /1/ Amint az várható volt, Japán fölmondta a Washingtoni egyezményt, mivel a londoni tengerészeti konferencián nem közeledtek a tárgyaló felek álláspontjai. Hirota Kóki japán külügyminiszter külügyi expozéjában kijelentette, hogy „végeredményben egy ország külpolitikai kapcsolatai visszatükrözik az…
Read MoreFarkas György: Japán koloniál 1/2 rész
A (poszt)kolonialista nézőpont haszna és használhatósága Japán esetében „Vannak olyan könyvek, mint az enyéim, melyek azt mondják, hogy egy kultúra vagy civilizáció képét bizonyos célok szempontjai szerint alkották meg, tehát ha akarunk kreálni egy Keletet, amely leromlott, érzéki és avíttas, akkor éppenséggel meg tudjuk csinálni, de ennek semmi köze sem lesz a valódi Kelethez.” (Edward W. Said)1 Édentől Keletre Said Orientalizmus2 címen megjelent korszakalkotó munkája óta tudjuk, hogy a Kelet, amit itt Nyugaton3 Keletnek nevezünk, valójában nem más, mint a Nyugat kreációja, sőt, projekciója. Nem tagadhatjuk, nem kerülhetjük meg, nem…
Read More