Hosono Goshi, az atombaleset következményeiért felelős miniszter nyilvánosságra hozta, hogy egy titkos vészforgatókönyv alapján ki kellett volna üríteni Fukusima 250 kilométeres körzetét, vagyis Tokiót is! A fukusimai atombaleset után két héttel a japán atombizottság vész-forgatókönyvet készített. Az atombaleset következményeiért felelős Hosono Goshi miniszter által a napokban nyilvánosságra hozott titkos jegyzőkönyv szerint legrosszabb esetben ki kellett volna üríteni Fukusima 250 kilométeres körzetét. Ebbe pedig beletartozik a 13 millió lakosú japán főváros is. Nakano Inter Japán Magazin /Az Asahi Shimbun nyomán/ Kapcsolódó cikkek: http://interjapanmagazin.com/megszolal-a-volt-kormanyfo/
Read MoreSzerző: Szerkesztő
Robotfarm a cunami sújtotta Mijagiban
A Földművelésügyi Minisztérium kísérleti robotfarmot épít a szökőár által letarolt Mijagi megyében. A jövőbe mutató projectban robotgépek művelik a földet, végzik az ültetést és betakarítást. A Földművelésügyi Minisztérium kísérleti jelleggel robotfarmot épít Mijagi megye szökőártarolta 250 hektáros területén. A lepusztult területek helyreállítását célzó terv egyben a jövő mezőgazdaságát is modellezi. A termőföldeket, amelyeken átsöpört a tengervíz, először megtisztítják a sótól, majd önjáró traktorok megművelik, bevetik és a termést betakarítják. A legmodernebb robot technológiát LED-világítás egészíti ki, amely távol tartja a károkozókat. Ekképpen a termőföldet megkímélik a káros vegyszerektől. A tervek…
Read More40 év múlva tűnik el a fukusimai atomerőmű
TEPCO: A korábban tervezett harminc év helyett negyven év alatt bonthatjuk le a tavaszi földrengésben és szökőárban elpusztult fukusimai atmoerőmű romjait. A TEPCO (Tokiói Elektromos Művek) bejelentette, hogy a tervezettnél tíz évvel később kerül sor a radioaktív sugárzást kibocsájtó fukusimai atomerőmű lebontására. A menetrend szerint a reaktorok hidegleállítása után 2014-ben elsőként a használt fűtőelemeket emelhetik ki a romok közül. Évekkel ez után kezdődhet el a megolvadt fűtőanyag eltávolítása, a betokapszulába zárásra pedig további 25 évi múlva kerülhet sor. Mindez messze esik a tragédia kezdetén sugalmazott feltételezéstől, hogy a betonkapszulába zárásra…
Read MoreA japán kormány megvenné a TEPCO-t
A japán kormány jelezte, hogy megvásárolná az atomkatasztrófát okozó fukusimai atomerőmű (és több hibásan működő hasonló erőmű) tulajdonosát, a TEPCO-t. A Tokiói elektromos Művelet sok kritika érte az erőművek hibás üzemeltetéséért, és szinte felmérhetetlen az rajta követelt kártérítések végösszege. A japán a TEPCO részvényeinek felvásárlásával kívánja megszüntetni az áldatlan állapotokat. Az atomerőműveket (többek között az atomkatasztrófát okozó fukusimait) kezelő Tokiói Elektromos Művek többször bizonyította, hogy nem áll a helyzet magaslatán. Szakmai kifogások merültek fel ellene, a károsultak háborognak a kártérítés alóli kibújásai miatt, és a kormány többszöri anyagi támogatása…
Read More4 éven belül 7-es földrengés Tokióban?
A Tokiói Földrengéskutató Intézet szakvéleménye szerint 4 éven belül 7-es erejű földrengés várható a japán fővárosban. Régebben 30 éven belülre valószínűsítették a katasztrófát, ám a márciusi földrengés óta a Tokió térségében megnövekedett szemizmikus aktivitás miatt az időközt 4 évre csökkentették. A japán fővárost leromboló földrengést már az 1980-as évek óta jósolja a szóbeszéd. Valószínűségét az ezredfordulóra, majd 2001 és 2005 közé tették. Az első tudományos és hivatalos közlemény azonban csak most hangzott el erlőször. Március 11-én a japán fősziget észak-északkeleti megyéiben 9-es erejű földrengés és az azt követő cunami…
Read MoreHackerek réme a japán kíberfegyver
Titokban kíberfegyvert fejleszett Japán. A fegyver visszaköveti a kapott vírusokat és a közvetítőtől a gazdagépig minden computert tönkretesz. Az utóbbi években számtalan hackertámadás érte a legnagyobb japán cégeket, katonai és űrkutatási létesítményeket. A Fujitsu vezetésével védekezésül a legnagyobb titokban kifejlesztettek egy módszert, amely észleli a malvare behatolást, ártalmatlanná teszi azt, majd információt nyer ki belőle. A malvare által hátrahagyott nyomokat visszaköveti egészen a forrásig, s eközben minden közvetítő gépet (végül a gazdagépet is) letilt és lebénít. A kezdeményezőt felfedő és a malvare terjedését meggátoló japán fegyver bizonnyal a kíberbűnözők…
Read MoreEgy kis piszok nagy kalandja
Az akoja puhatestűek rendjébe tartozó kagylóféle, mely a japán partoknál, különösen a Sima-félsziget csendes tengeröbleiben található nagy mennyiségben. A gyöngy voltaképpen a kagylótest belsejében lezajló beteges elváltozás, melyhez egy homokszemecskének kell bekerülni a puhatestű szervezetébe, úgy hogy ne okozzon kárt semilyen belső szervben, ráadásul a homokszemnek be kell vinnie egy picinyke darabot a külső kagylószövetből. Ezek a bekerült sejtek vonják be aztán szivárványszerű hártyával az idegen testet, amiből gyöngy képződik. Egykor a természetes állapotában kialakult gyöngyöket az amák – a tengeri szüzek gyűjtötték be, melyek a környék asszonyai, lányai…
Read MoreÉlelmiszert kért Észak-Korea
Élelmiszersegélyt kér Észak-Korea új vezetése. Amerika feltételhez kötötte a segítséget. Ismét súlyos élelmiszer-ellátási gondokkal küzd Észak-Korea. A fegyverkezés és az atomprogram miatt az utóbbi évtizedekben több éhezési hullám söpört át az országon. Akkor a „főellenségek”, a gyűlölt Japán és Dél-Korea hatalmas rizsszállítmányokkal segítettek az éhezőkön. Kényszerhelyzetében az Észak-Koreai vezetés még a japán fiatalok elrablását is elismerte, és mindegyiküket „visszaszolgáltatta” fejenként többezer tonna rizsért cserébe. (Ma már csak Yokota Megumi létét nem hajlandóak elismerni.) Amerika nem zárta ki a segítséget, amelynek azonban komoly feltételeket szabott, elsősorban a jongbjoni atomlétesítményben az urán…
Read MoreJapán-kínai viták szigetekről
Japán nevet kíván adni 39 névtelen szigetének. A kezdeményezés heves vitát váltott ki Tajvanból, mert egyes szigeteket magáénak vall. Ugyancsak tiltakozott Kína is, aki hagyományokra hivatkozva vallja magáénak a szigeteket. Tajpej szerint a Tiaojütaj-szigetek örökölt területek, és a tajvani Jilan megye közigazgatásához tartoznak. Peking szintén kinyilatkozta, hogy a kérdéses földterületek 1534-től a sajátjai, s bár ezeket az első kínai-japán háborúban Japán elfoglalta, a San-Franciscó-i szerződés értelmében vissza kellett volna kapnia. A Kelet-Kínai-tengeren elhelyezkedő vitatott szigetek 186 kilométerre esnek Tajvan legközelebbi pontjához, Kínától és úgyszintén a japán Okinavától pedig dupla olyan…
Read MoreÜgyes találmány: áram- papírból!
Jövőnk reaktora? Japán tudósok áramot nyernek papírból. A Sony tudósai már évek óta keresik a módszert, hogy fehérjékből, szénhidrátokból és zsírszövetből enzimek hozzáadásával áramot nyerjenek. Sokrétű kísérleteiket végre siker koronázta! Környezetkímélő bioelemet állítottal elő papírból. Mi következhet ebből? A jövőben a legunalmasabb könyv is megrázhat bennünket! Nakano Inter Japán Magazin
Read More