Félmilliót meghaladja azon 15 és 39 év közötti japánok száma, akik hónapokig nem hagyják el szobájukat, vagy a házat. Az új betegség ütötte fel a fejét Japánban. A hikikomori –ban szenvedő 15 és 39 év közöttiek bezárkóznak, visszavonulnak a társadalomtól. Legalább fél évig nem hagyják el a szobájukat, vagy a szülői házat. A számuk jelenleg 541 ezer. 35%-uk több mint hét évet töltött önként bezárkózva. Legsúlyosabb a 35-39 év közöttiek helyzete, az ő számuk megduplázódott. A bezárkózók úgy érzik, nem tudnak megfelelni a társadalom elvárásainak, és túl nagy nyomás nehezedik…
Read MoreKategória: Hírek
Író-Újságíró Pályázat I. díjazottja – Nagykutasi Tibor: Vérző hegy
1873. júniusa – Andrássy szan! – hajolt meg a gróf mellett tiszteletteljesen Ivakura Tomomi, a japánok nagykövete és a Japánban nevelkedett tolmács, akinek a nagyszülei magyarok voltak. – Kérem! – mutatott Andrássi Gyula a mellette lévő üres székre, hellyel kínálva távolról érkezett vendégét. – Bocsásson meg, Andrássy szan! – kezdte mondandóját a nagykövet tolmácsa magyarul. – Uram, Ivakura főminiszter szavait tolmácsolnám Ön felé. – Hogyne! Mondja csak, figyelek! – Ivakura főminiszter Önnel szeretne érdemi tárgyalást folytatni, de négyszemközt, amely kérése eléggé kivitelezhetetlennek tűnik a sokaságban. – Rendben. Kövessenek! –…
Read MoreAz író-újságíró pályázat díjazottjai
Magazinunk a Japán Kultúra Napja alkalmából író–újságíró pályázatot hirdetett. Három számozott díj kiadására van lehetőségünk, még ha ennél sokkal több kiemelkedő pályamű érkezett is be. Ezek közül a zsűri több fordulós értékelés után az alábbiakat választotta ki: I. díjat kapott a Vérző hegy c. novella írója, Nagykutasi Tibor, ő ezzel elnyerte az Inter Japán aranykupát és a díjjal járó oklevelet. II. díjas a Két magyar Yokohamában c. elbeszélés szerzője, Veres Tamás, szamurájmintás japán porcelánkupát és oklevelet kap. III. díjunkat az Isteni szél c. novella szerzője, Bukros Zsolt kapta. Jutalma szamurájmintás…
Read MoreA Japán-USA kapcsolatok alakulásáról
November 09.-étől – megnyervén a választásokat – az Amerikai Egyesült Államok új elnöke a republikánus Donald Trump lett. Megújulás előtt állnak a Japán és USA, de nem mellesleg Kína, Észak- illetve Dél-Korea közötti kapcsolatok, amelyek ugyan az utóbbi hónapokban „döcögős” szakaszba léptek, mégis, a jövőt tekintve reményteljesnek mondhatók. Az Egyesült Államok és Japán 1960-ban kötötte meg az amerikai-japán biztonsági egyezményt a két ország katonai együttműködésének fokozása céljából. Az egyezmény értelmében az Egyesült Államok garantálja a szigetország biztonságát, abban az esetben is, ha Japánt megtámadnák, cserében pedig az amerikai hadsereg japán…
Read MoreMagyarország és Japán utolsó az oktatásban
Sajnálatos rekordot tart Magyarország és Japán: az OECD 33 tagállama közül ők költenek legkevesebbet oktatásra. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) 33 tagállama közül Magyarország a GDP-je 3,1%-át költi oktatásra, s ezzel sereghajtó. Japán egy hajszállal előzi meg (3,2%). Persze, a japánok hivatkozhatnak arra, hogy a sokkal magasabb GDP-jükhoz viszonyított százalék összegben nem csekély, de egyik ország sem lehet büszke arra, hogy a sor végén kullog. A magyar értékek duplájával, 6,2%-al a norvégok vitték el a pálmát. Őket a Dánok követték 6,1%-al, míg Finnország, Belgium és Izland egységesen 5,6%-ot…
Read MoreAz Inter Japan Co. döntött a mai kitüntetésekről
Az Inter Japan Co. döntött az idei Sólyom Rend átadásáról. A Japán Kultúra Napja alkalmából öten vehetik át a megtisztelő kitüntetést. A Sólyom Rend kitüntetés arany fokozatát kapja Nakano Hiroshi újságíró. A jó tollú író és szerkesztő 2011-ben csatlakozott az Inter Japán Magazin szerkesztőségéhez, s folyamatos, fáradhatatlan munkájával járult hozzá a Lap színvonalának emeléséhez. A Sólyom Rend ezüst fokozatát kapja Higuchi (H-guchi) Koisuke újságíró. Szintén 2011-ben csatlakozott Lapunkhoz, amelynek színvonalát folyamatos híradásaival emelte. A Sólyom rend bronz fokozatát kapják: – Kustán Róbert (Kustana Kusid) újságíró. A japán hírekről, illetve azok magyarországi fogadtatásáról…
Read MoreNovember 3: Kultúra napja (文化の日)
Különböző művészeti kiállításokat, művészeti fesztiválokat tartanak. 1936 óta ezen a napon adja át a Császár a magas Kultúra Rend kitüntetést értelemszerűen olyan embernek, aki sokat tett a kultúráért, művészetért vagy tudományért. Érdekesség, hogy a Kultúra Napján mindig jó idő van, 1965 és 1996 között mindössze 3 alkalommal esett eső Tokióban november 3-án. Inter Japán Magazin
Read MoreFukusima környékén magas a céziumtartalom a talajban
Fuksima 45 lilométeres körzetében magas cézumártékeket mértek a talajvízben. A volt Szovjetunióban a gazdaság feltornázására sorozatban építették az atomerőműveket. Az elhasználódott, de még ugyancsak sugárzó nukleáris fűtőrudakat kezdetben közönséges gödrökbe temették. (Később betonteknőkbe, de mint kiderült, idővel ezek is szivárognak.) A sugárzó talajvíz bekerült a föld mélyében keringő források és folyók vizébe, és nem egyszer a temetési helytől több száz kilométerre bukkant fel. A távoli tavak környékén a víz fertőzöttségének egyenes következménye lett a tömeges halandóság. A tragédia enyhébb jelei mutatkoznak Fukusima környékén. A meghibásodott atomerőműből folyamatosan szivárog a…
Read More1806. október 31-én elhunyt Kitagava Utamaro festőművész
Kitagava Utamaro (喜多川歌麿; Hepburn-átírással: Kitagawa Utamaro; 1753 körül – Edo, 1806. október 31.?) japán fametsző és festőművész. A sokszorosított grafikák mestere, témája a japán nőábrázolás. Művei a 19. század közepén eljutottak Európába, nagy hatást gyakoroltak az impresszionistákra, sőt az őket követő 20-21. századi képzőművészekre is. Három ismert szépség Élete Eredeti neve Juszuke. Atyja feltehetően egy teaház tulajdonosa volt. Utamaro vagy Kiotóban, vagy Oszakában, vagy egy kisebb vidéki városban, esetleg Edóban (ma Tokió) született, ahol Szekien tanítványa volt és a Kanó-stílust is tanulta. Sunsó és Kijonaga is befolyásolták művészetét. A sóguni…
Read MoreKözveszélyes mobilozók
Akár törvény is készülhet japánban a közveszélyes mobilböngészők megfékezésére. Japánban népbetegség az alvajáróként mobilozás. Milliós létszámról van szó, akik az utcán, forgalomban, vagy metróállomáson a világról megfeledkezve mobiljuk képernyőjére meredve közlekednek. Nem zavarják őket a száguldozó járművek, az útjukba kerülő járdaszegélyek, a metrósínek aknái. Ujjaik fürgén nyomkodják a készülék gombjait, s az arcuk sugárzik, ha az éppen futó játékprogramon nyernek. Mások levelet olvasnak és írnak, vagy az interneten szörföznek. Csak az közös bennük, hogy a környezetükről teljesen megfeledkezve ön- és közveszélyesek. A környezetüket figyelmen hagyó „mobilőrültek” annyi kisebb-nagyobb balesetet okoztak,…
Read More