Nem véletlenül esett a választásom Szalma Istvánra, akit jól ismerek már sok éve, hanem azért, mert ő az a hozzáértő ember, aki a japán hagyományokat előtérbe helyezve hitelesen tud szólni az íjászatról és a rakukerámiáról. Amíg nem kerültünk barátságba, én magam sem tudtam, hogy örökölte a magyarok íjásztudományát. Szalma Istvánról tudni kell, hogy 2010-ben az Európa Kupa bajnoka lett íjászatból, aki Szerbiát képviselte ezen a megmérettetésen. Ő a megtestesült segítőkészség, és önzetlenség is egy személyben. Igaz, ereje teljében van, harminckilenc évével energiával feltöltve. Kedves István, elárulod nekem, honnan jött az…
Read MoreKategória: Hírek
Látogatás a Császári Keleti Parkban
Tokió egyik legszebb látványossága a császári park, amely épületeiben Tokugawa sógunnak és a Meidzsi császárnak is otthont adott. A Császári Keleti Park ((皇居東御苑 Kokyo Higashi Gyoen) a maga 210.000 négyzetkilométer területével Tokió belvárosának Chiyoda kerületében áll. Sokáig zárt és titokzatos volt, 1968-ban nyílt meg a látogatók előtt. A régi Edo-kori vár első (honmaru) és második (ninomaru) belső védelmi vonalán fekszik. A régi főépületek egyikse sem áll már, de megmaradtak a várárkok, falak bejárati kapui és számos őrzőház. Az Edo vár a magyar televízióban is vetített Sógun című sorozatban szereplő Tokugawa…
Read MoreA titokzatos Japán ?
Ha Japánról hallunk, hajlamosak vagyunk egy szupermodern, futurisztikus társadalomra gondolni, mely napjait a természettől hermetikusan elzárva, felhőkarcolók árnyékában, neonfényben tengeti. Az országnak kétségkívül létezik egy efféle arca is, ám néhány lépésnyire a zsúfolt nagyvárosok határáról egy egészen másmilyen kép tárul elénk: egy 6852 szigetből álló, lenyűgözően sokszínű vulkáni tájé, melynek élőhelyei a hósapkás tűzhányóktól a napsütötte partvidékekig terjednek, és amelynek élővilágában a barnamedvéktől a nyestkutyákon át a forróvizes forrásokban pancsoló híres mákakókig ezernyi lenyűgöző faj megtalálható. Fedezze fel velünk a felkelő Nap országának igazi arcát! Tanaka Inter Japán Magazin
Read MoreJapán újraindítja atomerőműveit
Négy és fél év után a japán kormány újraindítja a leállított atomerőműveit. Az 2011. március 11-i földrengés és cunami után a fukusimai atomerőműben nukleáris katasztrófa történt. Ezt követően karbantartásra sorban leálltak az ország, s a lakosság nem járult hozzá az újraindításukhoz. 2013 végére már egyetlen atomerőmű sem működött. Nagy csapás ez a japán gazdaságnak, mivel az ország villamosenergia szükségletének negyedét nukleráis reaktorok termelték. A kormány nem mondott le az atomerőművek újraindításáról. Hosszas jogi huzavona után a lakosság kifogyott az eszközökből, s a kormány augusztus 11-én visszakapcsolhatta a Szendai erőművet. A…
Read MoreDigitalizálták Hirohito császár kapitulációs beszédét
Digitalizált változatban hozzáférhető Hirohito császár 70 évvel ezelőtti beszéde, amelyben bejelenti Japán kapitulációját. 1945. augusztus 15-én Hirohito császár rádiószózatában bejelentette, hogy japán feltétel nélkül megadja magát. Ezzel a szigetország számára is véget ért a II. világháború. A háború 70. évfordulójára a Császári Hivatal (Knaichou) közzé tette a felvétel digitalizált változatát. A négy perces eredeti felvétel igen rossz minőségű. A császár hanga tompán cseng és halk, néha alig hallható. Az új felvételen azonban a hangja élesebb, a hangerő is erősebb. Ennek ellenére a mai nemzedéknek mégis nehezen értelmezhető, mert az elhangzó…
Read MoreÍró-újságíró pályázat – Csepely Erzsébet: Eliot álma
Egy tavaszi reggelen, Eliot a középiskolás fiú, apjával indult a buszhoz. Korai órák voltak, még égtek a lámpák sort állva az utcákon. A reggeli hűvös cirógatta a nyakukat és az orrukon beszökő friss levegővel karöltve ébrezgették az embert. Eliot általában egyedül indul az iskolába, de édesapját beteges autója egy darabig a buszozásra kényszerítette. A fiú nem tudta, hogy fog ez elsülni. Jó ideje nem beszélgetnek egymással, csak futtában a mindennapi teendőkről. Kicsit feszéjezte ugyan a dolog, de természetesen nem bánta, hogy több időt tölthetnek együtt. Várta, milyen új oldaláról ismerheti…
Read MoreJapán és Oroszország most sem egyezett a Kuril-szigetek hovatartozásában
A két ország külügyminiszterei ismét nem tudtak megegyezni a Kuril-szigetek hovatartozásában. Kishida Fumio japán külügyminiszter Oroszországban tárgyalt kollégájával, Szergej Lavrov-val a Japánban Hoppó-rjódónak (Északi-szigeteknek, a világban Kuril-szigeteknek) nevezett földterületek hovatartozásáról. A két ország között a II. világháború óta éppen e megegyezés hiányában nincs békekötés. A II. világháborúban Japán és a Szovjetunió között megnemtámadási szerződés volt érvényben. Ennek szovjet megszegésétől Tokió annyira tartott, hogy külön követet küldött Moszkvába, aki háborús állapotok közepette regényes utazást követően megkapta a megerősítést. Ennek ellenére, amikor Japán az amerikaiaknak feltétel nélkül kapitulált, Moszkva szinte puskalövés nélkül…
Read MoreSzeptember 23: (秋分の日): Őszi nap-éj egyenlőség
Ezen a napon lépi át a Nap az Egyenlítőt az északi féltekéről a délire. Ma a Nap pontosan keleten kel és pontosan nyugaton nyugszik, és az éjszaka meg a nappal hossza egyenlő. Ugyanúgy, mint tavasszal, ekkor is egy hétnapos periódus része az ünnep. Ekkor is, mint a tavaszi napéj egyenlőségnél, a japánok az őseinkre és a holtakra emlékeznek, elzarándokolnak őseik sírjához, megtisztítjuk azokat, és áldozati ételeket helyeznek el. Inter Japán Magazin
Read MoreSzeptember harmadik hétfője (idén szept. 21): Öregek napja (敬老の日)
1966 óta nemzeti ünnep. Az idős emberek iránti tiszteletet ünnepe.
Read MoreMegváltozik a japán alkotmány!
Megszavazták a parlamentben a II. világháború befejezése óta érvényes alkotmány módosítását. Heves tüntetések Tokióban. Szeptember 19-én a japán parlament felsőháza megszavazta azt a törvényjavaslatot, melynek értelmében 70 év után először a japán katonák külföldön is bevethetők lesznek. A parlamenten kívül több tízezer ember tüntetett. Az utóbbi hónapokban szinte napi rendszerességgel tüntetések zajlottak, a japánokra nem jellemző hevességgel. A tiltakozások jelszava volt, hogy meg kell védeni az alkotmányt. Japán eddigi alkotmánya a II. világháború után, amerikai nyomásra született. Ennek értelmében Japán külföldön nem viselhet háborút, és csak önvédelmi fegyveres erőket tarthat.…
Read More